Összhangban a korábbi saját és mások felméréseivel a Pew Research megint alátámasztotta, hogy Magyarország a kontinens legkevésbé vallásos országai közé tartozik: a lakosság 11-15 százalék közötti aránya vallja azt, hogy a vallás fontos a mindennapi életben. Azt már én teszem hozzá, hogy a politikai kereszténység úgy lehet nálunk az etnicizmus segédereje, hogy olyanok is vallják, akiknek – lásd a valódi hívők alacsony arányát – semmi közük a hithez, ami egy tanulmányozandó politikai kulturális fejlemény.
Az alapképlet, amit a politikai kereszténység is szolgál, ellenben elég egyértelmű más tapasztalatokból és kutatásokból: a gyenge politikai kompetenciájú társadalmat átjáró általános érzület a (tágan értelmezett) egzisztenciális félelem, ennek táplálása az Orbán-rezsim fennmaradásának alighanem legfontosabb eszköze. Az eszközt a mindennapokban az egzisztenciális félelem racionalizálásával és eltérítésével működtetik úgy, hogy többnyire láthatatlan, amorf, elvont, de legalább a választók tapasztalataiból kieső belső és külső ellenségeket jelölnek ki és neveznek meg, ideértve, hogy tényleges tapasztalatokat hipertrofizálnak és helyeznek új narratívákba. A felkínált megoldás az etnicizmus és a tekintély, ami a félelemmel szemben az „otthon” melegét és a biztonságot nyújtja – ismert módon a manipuláció áldozatainak tényleges anyagi és szellemi kifosztását is leplezve.
A magyar politikai kereszténység működése ebben a mederben – mint az etnicista krédóba kooptált afféle szemléleti elem – elpogányosítja a vallást. Úgy fogadja el ezt a választók egy része, hogy maga nem keresztény, a hívők pedig a hatására úgy kapcsolják össze a kereszténységet a magyarságukkal, mintha a kettőnek bármi organikus köze lenne egymáshoz.
A végeredmény a politikai manipulációt szolgáló, nemzeti érdekeltségű vallás, amiből valóban csak nagyon kevesen tudják kivonni magukat a keresztények közül. A világi tekintéllyel való megalkuvásukon túl ezt a politika vezérelte pogány-etnicista (törzsi) elhajlást lehet érezni a hazai történelmi egyházak, elsősorban a katolikus és református egyházi vezetők viselkedésén, ami szomorúan korrumpálja nemcsak az egyházat, hanem a keresztény tanítást is ebben az országban, és nem mellesleg tényező a templomok kiürülésében.
A szerző Facebook-bejegyzése 2023. április 16-án.