Tudhatja, aki az utóbbi évtizedben – az érzékenyebbek akár a még korábbi évekkel összevetve – lemérte a nyugati és a hazai gyakorlat közötti különbséget, hogy például:
Amott amikor építkezéssel találkozol egy városban, nem az jut először eszedbe, hogy A) teljesen ad hoc, szakmaiatlan döntés született, B) valakik lehúznak téged mint adófizetőt, C) a munkaterület szedett-vedett, D) a vége a gagyi lesz.
Hogyha rendőrrel találkozol, hajlamos vagy azt hinni, hogy téged szolgál/véd, nem az államot, pláne nem az államok elszámoltathatatlan urait és oligarcháit.
Ha politikusokat hallasz, nem azonnal a bűnözés jut eszedbe.
Hogyha az állammal vagy intézményekkel találkozol, nem alattvalónak érzed magad, és még a hivatali formulákban is érződik, hogy emberek gyártják őket embereknek.
Hogyha vásárolsz egy kisiparosnál, péknél, ha igénybe veszel egy szolgáltatást, akkor abból indulsz ki, hogy fair árat fogsz fizetni adekvát minőségért, amik versenyben alakulnak ki. A helyi “Lipóti” és “hazai termék” nem minőséghelyettesítő és/vagy felárazó, és/vagy egyszerűen hazug címke, hanem nagyjából azt kapsz érte, amit sejtet (a magyarnál magasabb minőséget ma már tendenciaszerűen olcsóbban).
A közterületek ápoltak, az épített környezetet nem a lepusztultság és a kivagyiság balkáni elegye jellemzi, a kultúra dominánsan (mint norma) polgári, nem a rátarti-exkluzív és a tahó között oszcillál, a magas kultúra (különösen a múzeumi, az építészeti és a könyves) jóval gazdagabb a hazainál.
Az öltözködés visszafogott (és ebben messziről megismerszik a kelet-európai divat). Általában civilizált a beszédmód. Általában a folyamatos javítás a jellemző hozzáállás.
Természetesen mindig akadnak kivételek, vannak csalódást keltő nüanszok, béna ügymenetek, helyi hülyeségek. Ez itt a középosztályi életformákat és a több országban edzett általános érzületeimet vetette egybe.
Igen, és még mindig, a sok – részint jogos – kritika ellenére (Dél-)Nyugat/Észak-Európa a világ legjobb összefüggő térsége. De ha nem akarjuk magunkat a részének, hát nem.
Címkép: Casino Monte Carlo
Forrás: Újnépszabadság
