dolgoznak a krasznogorszki Crocus City Hall nevû hangversenyteremnek otthont adó épületnél,
amely az előző napi terrortámadás során megrongálódott. (Fotó: MTI/EPA/Orosz nyomozóbizottság)
Az orosz hatalmat is meglepetésként érte a pénteki moszkvai terrormerénylet. Akadnak körülmények, amelyek nehezítették az akció megakadályozását – egyebek mellett erről beszélt lapunk érdeklődésére Bendarzsevszkij Anton biztonságpolitikai szakértő, akit a péntek esti oroszországi terrorcselekményről és annak következményeiről kérdeztünk. Mint arról beszámoltunk, a Crocus City Hall nevű koncertteremben elkövetett 137 áldozattal járó merényletet az Iszlám Állam vállalta magára.
Bendarzsevszkij Anton kérdésünkre azt mondta: akadnak körülmények, amelyek megnehezítették a merénylet megakadályozását. Az egyik ilyen az ukrajnai háború, az orosz hatóságok figyelme ugyanis ebbe az irányba van elterelve. Visszatérően rakéta- és dróntámadások érik Oroszországot, az orosz társadalmat is Ukrajnával és a Nyugattal ellenséges álláspontra hangolták. Moszkvában legutóbb 2011-ben a domogyedovói-repülőtéren került sor merényletre, Szentpéterváron pedig 2017-ben történt terrorakció, amelyet az ISIS-hez köthető sejt követett el. Utóbbi hét éve történt, az ukrajnai háború viszont a jelen, az FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) energiáit ez kötötte le, nem a radikális iszlamisták.
Hiába figyelmeztetett Amerika
– Másik nehezítő körülmény, hogy ugyan az Egyesült Államok figyelmeztette Moszkvát egy lehetséges merényletre, ez egy nyilvános figyelmeztetés volt. Az ilyenek viszont rendszerint a háttérben történnek azért, hogy ne okozzanak riadalmat a társadalomban, illetve lehetőséget adva ezzel a hatóságoknak, hogy semlegesítsék a terror lehetséges forrásait. Azt ugyanakkor nem tudjuk, hogy a háttérben közöltek-e más részleteket az orosz féllel az értesülésükről, vagy annyira megromlott mára a kapcsolat az orosz és amerikai fél között, hogy nem maradt más mód, mint a nyilvános figyelmeztetés. Továbbá nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy vajon az orosz hatóságok mennyire tartották megbízhatónak az amerikai jelzést. Az elnökválasztás utáni beszédében Vlagyimir Putyin egyébként kitért az amerikaiaktól kapott figyelmeztetésre. Arról beszélt, hogy Oroszországot az Egyesült Államok részéről is nyomásgyakorlás éri, próbálják megfélemlíteni az orosz állampolgárokat, de ennek ellenállnak. Mindenesetre ez Oroszország bizalmatlanságáról árulkodik – mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő.
Felvetettük: Vlagyimir Putyinról az a kép élhet, hogy az elnöksége alatt Oroszország biztonságos ország. Ennek apropóján Bendarzsevszkij Anton felhívta a figyelmet: Putyin elnöksége alatt történtek Oroszországban a súlyosabb merényletek. A 2000-es években buszmegállókban, metróállomásokban követtek el ilyen akciókat. Példaként a domogyodevói repülőtéren, a moszkvai és a szentpétervári metróban történt robbanásokat említette; továbbá a Moszkva és Szentpétervár közötti gyorsvasúton elkövetett merényletet, a 2002-ben a 130 áldozattal járó egyik moszkvai színházban elkövetett robbantást és az észak-oszétiai Beszlánban 300 halálos áldozatot követelő iskolai merényletet. Azt mondta: a belbiztonság az utóbbi tíz évben javult Oroszországban, terrormerényletre 2017 óta nem került sor. Az államnak sok pénzzel és jelentős állami kontrollal sikerült kordában tartani a főként a Kaukázusból érkezett terroristasejteket. Szintén fontos körülmény, hogy az Iszlám Állam 2014 utáni térnyerésével az oroszországi radikalizálódásra hajlamos embereket sikerrel szólították meg, hogy harcoljanak az Iszlám Állam oldalán. Ugyanakkor a pénteki merénylettel összefüggésben elfogott személyek tádzsikok voltak.
Erőteljes kontroll jöhet
Vlagyimir Putyin a terrortámadás után 19 órával szólalt meg, a nemzetközi sajtóban számosan tárgyalták, hogy ez vajon sok vagy kevés. – Sokáig tisztázatlan volt, hogy kik állnak a történtek mögött. Az ő késői megszólalásának oka, hogy várták a pillanatot, amíg elegendő információja lesz a hatóságoknak, és ezáltal megfelelően reagálhassanak a helyzetre. Ennek ellenére az orosz elnöknek sikerült megvádolnia Ukrajnát, noha időközben az Iszlám Állam magára vállalta a felelősséget.
Olyan vélekedéseket is lehetett olvasni, hogy az orosz hatóságoknak is közük lehet a lövöldözéshez. Ennek apropóján Bendarzsevszkij Anton leszögezte: a márciusi elnökválasztáson Putyin újabb hatéves ciklust és felhatalmazást kapott, ennek megfelelően most azt csinál, amit akar. Ilyen helyzetben terrormerényletre nincs szüksége, hogy megerősítse a hatalmát. – Ezért gondolom, hogy az orosz hatalmat is meglepetésként érték a történtek. Ezzel együtt is megtalálta a hatalom a módját, hogyan állíthatja az érdekei szolgálatába az eseményt a hatalom Ukrajnát illetően – mutatott rá.
Az elfogott gyanúsítottakra várhatóan életfogytiglanig tartó szabadságvesztés vár. Ugyanakkor az események következtében megerősödött a halálbüntetésről szóló diskurzus. A szakértő felidézte: Oroszországban hivatalosan nem törölték el a halálbüntetést, de a gyakorlatban nem alkalmazzák közel harminc éve. 1996-ban hajtottak végre legutóbb Oroszországban halálbüntetést. Európában egyébként egyedül Belaruszban szerepel a lehetséges büntetőszankciók között a halálbüntetés.
A szakértő elmondta továbbá: Oroszországban újabb merényletekre nem számít, sokkal inkább szigorításra, mivel az orosz hatóságok is felismerték a helyzet súlyát. A következő hetekben a kontroll bizonyosan erőteljes lesz Oroszországban.