Az elmúlt napok legfontosabb és minden bizonnyal legtöbb vitát kiváltó belpolitikai eseménye a fővárosi közgyűlés vétójának meghirdetése volt.
A budapesti testület azok után, hogy a kormány a fővárossal kötött megállapodás ellenére a kínai Fudan egyetem tervezett letelepítése és beruházása miatt meghiúsítja a főváros és az ország számára is fontos program, a Diákváros felépítését, visszavonja támogatását a 2023-ra tervezett atlétikai világbajnokság rendezéséhez.
Ez a felszín, amely máris kíméletlen vitákat generált mindkét fél részéről. Ha a ma megszokott kommunikációs stílussal fejezném ki magam, azt mondhatnám, hogy ahova a politika beteszi a lábát, ott kő kövön nem marad, esély sincs a felmerülő problémák és feladatok elfogadható megoldására.
Nem állítom, hogy pontosan ismerem az egymáshoz kapcsolódó tervek, döntések és azok következményeinek minden részletét, de talán segíthetek az elfogulatlan érdeklődőknek kihámozni a lényeget ebből a hangzavarból.
Vegyük sorra az egymáshoz kapcsolódó terveket és döntéseket.
1./ A budapesti atlétikai stadion felépítése és a 2023-as szabadtéri atlétikai világbajnokság megrendezése. Ez a terv és döntés pozitív, támogatható és negatív, elvetendő elemeket egyaránt tartalmaz.
Miután a Népstadion ledózerolása és futball stadionná építése után Budapesten nincs olyan atlétikai stadion, amely alkalmas lenne nagy nemzetközi versenyek megrendezésére, a kormány úgy döntött, hogy felépít egy korszerű, új atlétikai stadiont. (Az utóbbi évek beruházásai, rekonstrukciói után több olyan atlétikai pálya is van a fővárosban, ami alkalmas nemzetközi versenyek rendezésére, de ezek helyszűke és a kiszolgáló infrastruktúra hiánya miatt nem alkalmasak több ezer néző elhelyezésére és a versenyek megfelelő színvonalú televíziós közvetítésére.)
Az új atlétikai stadion felépítésének elhatározásával a kormány több legyet akar ütni egy csapásra.Egyrészt demonstrálja, hogy nemcsak kedvencét, a labdarúgást, valamint az u.n. “látványsportágakat” támogatja bőkezűen, hanem a sport kiemelt kezelése kiterjed az alapsportágak, így pl. az atlétika fejlesztésére is.
Az új stadion felépítésével folytatni tudja a “lopakodó olimpiai beruházásokat.” Olyan stadiont építtet, ami nemcsak egy nemzetközi atlétikai verseny rendezésére és a magyar atlétika igényeinek kielégítésére, hanem egy későbbi olimpia megnyitó ünnepségének, valamint az olimpia atlétikai versenyeinek megrendezésére is alkalmas. Ennek alátámasztására pedig szükség van egy nagy világverseny, konkrétan a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésére. Enélkül egy sokkal szerényebb, kisebb létesítmény is kielégítené a reális igényeket.
Végül, de nem utolsó sorban a giga beruházás és a hatalmas világverseny megrendezése olimpia nélkül is lehetőséget ad a rezsim klientúrájának arra, hogy busás haszonra tegyen szert, magyarul mindent ellopjon, ami ilyenkor ellopható. (Lásd a stadion és sportcsarnok építések, vagy a vizes világbajnokság rendezésének brutális költség túllépéseit, túlárazásait, korrupt eljárásait.)
A kormány döntése alátámasztásául minden manipulációt és hibát elkövet. A beruházás és a rendezés költségeit messze alátervezi, közvetlen és közvetett gazdasági előnyeit pedig irreálisan túlméretezi. Nagyságrendileg a stadion és a kapcsolódó létesítmények beruházása a tervek szerint 200, a világbajnokság megrendezése pedig nettó 90 md forintba kerülne.Ezek a befektetések soha, semmilyen módon nem térülnek meg, sőt a létesítmények fenntartása további állandó terheket ró az államháztartásra és/vagy a fővárosra.
Azok a manipulált kalkulációk, amelyek a beruházás és a rendezés költségeinek megtérülését az áttételes és tovagyűrűző hatásoktól várják – idegenforgalom fellendülése, az építőipar teljesítményének növekedése, a szolgáltató szektorok bővülése -, vagy nem kvantifikálható hozadékról álmodoznak – országimázs javulása, Budapest vonzerejének növekedése, stb. – többnyire irreálisak, megalapozatlanok. Az is hamis érv, hogy a terület fejlesztéséhez szükséges közművek, közlekedés, szolgáltató hálózat azért épül meg, mert épül az új stadion és VB-t rendezünk. A sorrend éppen fordított: a terület fejlesztését akkor is végre kell hajtani, ha nincs új stadion és VB. Legfeljebb az időzítést befolyásolja a VB rendezése. Minden konkrét tapasztalat azt mutatja, hogy a nagy világversenyek rendezése bárhol bonyolítják is le azokat, masszívan veszteségesek, a rendező országra, városra hosszú évekre komoly terheket rónak. (Ezt tapasztalhattuk a vizes VB megrendezésekor is.)
Ami pedig a magyar atlétika állapotát és fejlődési esélyeit illeti, be kellene végre fejezni az álmodozást és a rózsaszínű ígéretek mantrázását. A magyar élvonal színvonala fényévekre van a világ élvonalától. A tokiói olimpia, az U20-as világbajnokság, az idei válogatott viadalok és magyar bajnokságok eredményei egyaránt azt igazolták, hogy alig van olyan tudásszintű és fejlődőképes versenyzőnk, aki 2023.-ban esélyes lehet dobogós helyezésre.
A vonzó cél és a kiemelt felkészülési támogatások hatására talán néhány atlétánk döntőbe juthat 2023-ban, de a túlnyomó többség legfeljebb statiszta szerepet játszhat a VB-n.Ezzel együtt nem becsülöm le azt a rendkívüli motívációt, amit a hazai VB rendezése versenyzőkre és a szakemberekre gyakorol. Megértem, hogy a VB-n való részvétel élménye, a hazai közönség támogatása és az eseménnyel járó rivaldafény az atléta világ számára vonzó. Ennek a közegnek a lelkesedése és a rendezés feltétel nélküli támogatása tökéletesen érthető. A program közvetlen, vagy közvetett haszonélvezőitől nem várható el az objektív érték ítélet és vélemény alkotás. A mocsarak lecsapolásakor sem a békák véleménye a meghatározó…
Összegezve: új atlétikai stadion építésére szükség van Budapesten, de nincs szükség az atlétikai világbajnokság megrendezésére és a vele járó terhek elviselésére.
2./ A diákváros koncepciója és programja.Budapesten a közeljövő legfontosabb és legnagyobb volumenű fejlesztési és beruházási programja a dél-ferencvárosi rehabilitációra váró területen felépítendő diákváros.
Ez a program oktatási és kultúrális létesítmények – iskolai, egyetemi épületek, laboratóriumok, könyvtárak – valamint kollégiumok, diákszállások és a kiszolgáló létesítmények összehangolt megvalósítását tűzi ki célul. Mindezt a kiválasztott terület zöld övezeti jellegét megerősítve, parkokkal, ligetekkel, séta- és játszóterekkel.
A program társadalompolitikai, városfejlesztési és gazdálkodási, humán beruházási , kutatás-fejlesztési és környezetvédelmi szempontból egyaránt fontos.
A terv megvalósítása sem terület-, sem városfejlesztési szempontból nem ütközik az új stadion felépítésével. Mindkét beruházás támaszkodhat a terület közmű, közlekedési, logisztikai fejlesztésére és a szolgáltató hálózat kapacitásaira.
Ez a komplex beruházás is hatalmas, több száz milliárd forintos beruházás megvalósítását jelenti.
A főváros számára a diákváros projekt megvalósítása a perdöntő. Miután erre saját erejéből nem képes, szüksége van a kormány anyagi támogatására is. Hogy ezt elérje, a számára nem kívánatos, de a kormány számára presztízs értékű atlétikai világbajnokság megrendezését támogatta. Hasonló megfontolások vezették a nélkülözhetetlen fővárosi egészségügyi berendezések beszerzésének 50 md forintos támogatási igényének előterjesztésekor is.
Úgy tűnt, hogy a kompromisszumos megállapodás a kormány és a főváros igényeit egyaránt kielégíti, így megvalósulhat a diákváros, valamint az új atlétikai stadion és a világbajnokság megrendezése egyaránt. (Az elfogadott kompromisszum természetesen nem tehermentesíti az országot a programok megvalósításának anyagi terhei alól!)
3./ A kínai Fudan egyetem letelepítése és létesítményeinek beruházása Budapesten.
A kormány elhatározta, hogy a kínai Fundam egyetemet letelepíti Magyarországon. Az egyetem létesítményeinek beruházására a dél-ferencvárosi rehabilitációs területet jelölte ki, lehetetlenné téve ezzel a diákváros létesítményei többségének megvalósítását.
A Fundam program nem támogatható sem politikai, sem gazdaságpolitikai, sem külpolitikai, sem biztonságpolitikai, sem oktatás- és tudománypolitikai szempontból – ellenkezőleg az ország érdekeire nézve valamennyi területen káros. (Ehelyütt nincs módom ennek részleteit kifejteni, de a program körül kialakult vita érv anyaga nyilvános, széles körben ismert.)
Miután a kormány a Fudan projektet a főváros véleményének megkérdezése nélkül, támogatásának hiányában határozta el, veszélyeztetve, sőt lényegében meghiúsítva a diákváros program megvalósítását, Budapest vezetése joggal tekinti az egyoldalú döntést az eddigi megállapodás felrúgásának.
Más eszköze nem lévén, a politikában oly gyakran alkalmazott, soha sem elegáns zsarolás fegyveréhez nyúlt. Azaz: ha a Fudan projekt miatt lehetetlenné válik a diákváros program megvalósítása, akkor a főváros visszavonja támogatását az atlétikai világbajnokság megrendezésétől, ami súlyos presztízs veszteség lenne az Orbán kormány számára. (Az atlétikai stadion felépítését már ebben az esetben sem lehet félbehagyni, hiszen lassan elkészül.)
Summa summárum: a jelenlegi konfliktus egyik félnek sem jó, az ország számára pedig káros.
A megoldás világos és lehetséges:
– a kormány lemond a Fudan projekt megvalósításáról,
– felépül a diákváros és az atlétikai stadion az eredeti terveknek megfelelően,
– Budapesten 2023-ban megrendezik az atlétikai világbajnokságot.
Mi kell ehhez?! Önfegyelem, politikai realitás érzék, kompromisszum készség és némi bölcsesség mindkét oldalról. ezek nem teljesíthetetlen feltételek.
Első lépésként azonnal abba kellene hagyni a konfliktus körüli habverést, a társadalom egyébként is mély megosztottságának további fokozását, a gyűlölködés eszkalációját, a “hadd látom uramisten, mire megyünk ketten” önsorsrontó, ostoba magatartását. Sajnos az egyre élesedő és durvuló választási kampány nem javítja a mindkét fél számára elfogadható kompromisszum esélyeit.
Naiv jóhiszeműségem még mindig nem gátol meg abban, hogy reménykedjek az ésszerű megoldásban…
Kiemelt kép: Az atlétikai stadion terve
Forrás: Újnépszabadság A szerző közgazdász, politikus, egyetemi oktató, kétszeres pénzügyminiszter