A magyar belpolitikai körforgás részévé vált az Európai Unió terve, hogy leváljon az orosz energiáról. A magyar kormány mindent megtenne ennek elkerülése érdekében, ez azonban kevés lesz. Az Európai Bizottság benyújtotta javaslatát, amely egyértelműen kimondja, hogy 2028. január 1-jétől uniós tagállam nem vehet sem orosz kőolajat, sem orosz földgázt.
Szijjártó Péter néhány napja óriási csataként harangozta be, hogy az EU egy olyan témát tűzött a napirendjére, amelyről már több mint három éve döntés született. Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, egy rendkívüli EU-csúcson március 11-én az állam- és kormányfők elfogadták a Versailles-i nyilatkozatot. A 27 pontos dokumentum 16. pontja ezt tartalmazza: „megállapodtunk abban, hogy fokozatosan, a lehető leggyorsabban megszüntetjük az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától való függőségünket”. Ezt annak idején a magyar miniszterelnök is jóváhagyta, másként nem születhetett volna meg ez az állásfoglalás.
Most pedig eljutottunk a megvalósítás fázisába, az Európai Bizottság előterjesztette az erre vonatkozó terveit. Először, május 6-án egy ütemtervet mutattak be, ennek a vitáját tartották meg június 16-án Luxemburgban az energiaügyi miniszterek. Ezt harangozta be Szijjártó Péter (aki a kormányt képviselte ezen a tanácskozáson) olyan lépésként, amely veszélyezteti az ország energiabiztonságát, de legfőképpen a rezsicsökkentést. Elképzelhető, hogy nagyobb támogatást vagy megértést kapott volna Szijjártó Péter felszólalása, de az elmérgesedett viszonyok, az uniós döntéseket megkérdőjelező magyar külpolitika miatt süket fülekre talált. Több utalás hangzott el arra vonatkozóan, hogy talán az elmúlt három évben többet kellett volna tennie Magyarországnak azért, hogy ne függjön az Unióban egyedülálló mértékben még mindig az orosz energiától. Amit sikerült elérni, az az, hogy Szlovákiával együtt Magyarország megvétózott egy nyilatkozatot, amelyben a tagállamok sürgetnék az Európai Bizottságot, hogy a menetrendnek megfelelő konkrét jogszabályokat mielőbb terjessze elő. A sürgetés elmaradásáról függetlenül 24 óra múlva a kérdéses törvényjavaslatok nagyobb részét bemutatta az illetékes uniós biztos.
Végül az Európai Bizottság által elfogadott – és egy strasbourgi sajtótájékoztatón bemutatott – javaslat tartalmaz néhány, Magyarország számára érdekes részletet is. Előtte azonban idézzük az Európai Bizottság helyzetértékelését: „A fennmaradó orosz gázmennyiségek fokozatosan kivezethetők jelentős gazdasági hatás vagy az ellátásbiztonságot fenyegető kockázatok nélkül, köszönhetően a globális gázpiacon elegendő alternatív szállító rendelkezésre állásának, a jól összekapcsolt uniós gázpiacnak és a megfelelő importinfrastruktúra rendelkezésre állásának az EU-ban.”
2026. március 1-jéig a tagállamoknak diverzifikációs terveket kell benyújtaniuk, amelyek pontos intézkedéseket és mérföldköveket tartalmaznak az orosz gáz- és olajimport fokozatos megszüntetésére vonatkozóan. A fokozatos importtilalom értelmében az új szerződések alapján történő orosz gázimport 2026. január 1-jétől tilos lesz. A meglévő rövid távú szerződések szerinti importot 2026. június 17-ig leállítják. Ez alól egyetlen kivételt engednek azon országok számára, amelyek nem rendelkeznek tengerparttal, ide tartozik Magyarország is. Ebben az esetben a vezetékes gáz importját 2027 végéig engedélyezik, a hosszú távú szerződések szerinti importot pedig egységesen 2027 végéig állítják le.
Miközben a magyar kormány azt valószínűsíti, hogy az intézkedés 2-4-szeresére növelné a rezsiszámlákat, az Európai Bizottság ezt nem tartja valószínűnek. „Az árakra gyakorolt hatás várhatóan korlátozott lesz, mivel az orosz olaj helyettesítésére irányuló többletkereslet valószínűleg nem lesz lényeges hatással a globális olajpiacokra, és így az árakra sem” – olvasható az egyik háttéranyagban. Ugyancsak visszatérő magyar kifogás, hogy a környező országokban nincs kiépítve a megfelelő csővezetékes kapacitás, amelyen keresztül az alternatív beszerzési forrásokból érkezhetne az energia. Az Európai Bizottság az érintettek figyelmébe a horvát Adria csővezetéket ajánlja, amely „érvényes alternatívát jelent a fennmaradó orosz csővezeték-ellátás helyettesítésére”. Lapunk is részletesen írt arról, milyen alternatív szállítási lehetőségek vannak,. erről ITT olvashatnak.
A korábbi tervekben szó volt arról is, hogy az oroszokkal fenntartott nukleáris együttműködést is érintené a tilalom: ez nem került le a napirendről, várhatóan egy későbbi csomag része lesz, de még ebben a hónapban. Ahogy arról már sokat lehetett olvasni: ez a döntés nem igényel egyhangúságot, vagyis Magyarországnak nincs vétólehetősége. Amennyiben egy elfogadott jogszabály rendelkezéseinek nem felel meg egy tagállam, akkor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít, amelynek végén az Európai Bíróság állapítja meg a jogsértést. Egy következő eljárásban pedig pénzbüntetés kiszabását is kérhetik – de ez hosszú évekig tartó folyamat.
