A kompetenciamérés siralmas eredményének okai összetettebbek annál, mint amivel a kormány ezt magyarázza, és a PISA teszt eredményei erre még csak rátett egy lapáttal.
Durva lenyomatot hagyott a járvány alatti távoktatás a diákok szövegértési képességein a legfrissebb kompetenciamérési adatok szerint. A tavalyi pontszámok a legalacsonyabbak közé tartoznak a 2008 óta évről évre frissülő idősoron, sőt, a nyolcadikosok körében sosem mért szintre süllyedt a statisztika.
A Kompetenciamérés
Az Országos Kompetenciamérés Magyarország országos szintű közoktatási mérése, amelyet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 99. §-a rendelt el. A mérést minden tanévben május utolsó szerdáján bonyolítják le Magyarország összes általános és középiskolájában a 6., 8. és 10. évfolyamokon. A köznevelés minőségét meghatározza, mennyire ha- tékony a tanítási-tanulási folyamat, a hatékonysággal pedig szorosan összefügg a belső és külső értékelés rendszere.
Azt mindenkinek tudnia kell, hogy a szövegértési képesség alapvetően befolyásolja diákok kilátásait a későbbi tanulmányaik során és a munkaerőpiacon.
A nyolcadikosok szövegértési kompetenciapontszám-átlaga a 2019-ben mért 1608 pontos csúcsról 1535 pontra süllyedt tavaly. A skála 1500 pontos értéke jelzi a hatodikosok körében a vizsgálat kezdetekor, 2008-ban felmért szintet.
Az 1400 pontos átlagot sem érték az ország észak-keleti és dél-nyugati részein találhatók a legrosszabb pontszámokkal jellemezhető járások.
Az átlageredmények csökkenésével párhuzamosan megfigyelhető az alacsonyabb képességszinteken teljesítők arányának növekedése és a magasabb szinteken teljesítők arányának csökkenése mindhárom évfolyamon 2021-hez képest.
– írta jelentésében a minisztérium.
A nyolcadikosok 40 százaléka az alapszint alatt teljesített a szövegértésben és a digitális eszközök használatában, a tizedikeseknek pedig az egyharmada nem érte el az alapszintet.
Szakemberként ki kell azt jelentenem, hogy elképzelhetetlen az a tény, hogy ők később a betanított munkán kívül másra is alkalmasak lesznek. Hiszen képtelenek értelmezni egy nagyobb terjedelmű, összefüggő szöveget.
Hosszas tiltakozások ellenére a parlament elfogadta a státusztörvényt és derült ki az is, hogy idén utoljára vizsgáztak a már „megszokott” módon a diákok a 2023-as szezonban, jövőre drasztikusan átalakul a rendszer.
A legdrasztikusabb változás valószínűleg a magyarérettségit érinti, ugyanis sokkal inkább a lexikális tudásra helyezi a hangsúlyt, mint az elődjei. 2024-től a szövegértési feladatsor nyelvtani feladatokkal fog kiegészülni, míg a gyakorlati szövegalkotást és az érvelés eltűnik a vizsgáról, helyette egy irodalmi-műveltségi tesztet kell majd kitölteniük a diákoknak.
A fiatal felnőttek az egyik legnagyobb problémával néznek szembe, azzal szembesülnek, hogy az, amit az iskolától kaptak, semmire sem használható.
Nem tanulnak meg csoportosan dolgozni, együtt kutatni, és kommunikálni. A kormány nem biztosít számukra teret arra, hogy a digitális információk között szelektáljanak, elmondhassák a véleményüket, és akár igazolhassák a saját állításaikat.
Azzal, hogy a jövőre érettségizőknek már nem is kell érvelő fogalmazást írniuk, egyértelműen azt jelenti, hogy
a kormány és a teljes oktatási vezetés már itt el akarja törölni azt, hogy érvelhessenek, hogy elmondhassák a véleményüket.
A modern oktatási rendszer semmilyen szinten nem fér már bele a tantermi oktatásba. És utána ezzel a tudással kerülnek majd felsőoktatásba. Persze, az egyetemi oktatás is sok sebből vérzik, de az ország legjobb bölcsészkarain a tanárok előadók már nem a lexikális tudásra építenek, hanem a fent taglalt kompetenciára.
Tizenkét év fideszes oktatásirányítás és erőszakos átszervezés után van tehát egy alulteljesítő, a jövőre nem koncentráló, ami sok szempontból az összeomlás határán billeg. Vagyis, ami nem billeg, az már leborult.
A PISA-tesztek
És ami ennél is siralmasabb, az hogy az oktatási rendszer már nem nehézségekkel küzd, és vérzik el lassan, hanem konkrétan összeomlott. Nem tudja ellátni a feladatát, nem tud tanítani, nem tud tudást átadni, és pontosan ezt mutatja meg a mostani kompetenciamérés eredménye is.
A PISA-tesztek eredményeiből kiderül, hogy a 15 éves magyar középiskolások teljesítménye 8 éve nem volt ennyire alacsony.
A matematikai tesztek eredménye komoly aggodalomra ad okot. A tanulók 30%-a elvérzett, azaz
azt sem tudják, hogy lehet az árakat átváltani más pénznemre vagy két város közti alternatív útvonalakat összehasonlítani.
A szövegértési készségek sem jósolnak szebb jövőt: bár a diákok 74%-a meg tudja határozni egy közepes terjedelmű szöveg fő gondolatát,
26% funkcionális analfabétának tekinthető.
Mindössze 5% az, aki képes egy hosszabb szövegben különbséget tenni a tény és a vélemény között a tartalomra vagy forrásra utaló implicit jelzés alapján.
Olvasás-szövegértésben a magyar 15 évesek 5 százaléka ért el 5. vagy magasabb szintű olvasási szintet.
Ezek a tanulók képesek megérteni a hosszú szövegeket, kezelni az elvont vagy ellentétes fogalmakat, és különbséget tenni a tény és a vélemény között a tartalomra vagy a forrásra vonatkozó implicit jelzések alapján, a maradék 95% képtelen erre,
A legmagasabb teljesítményszintű csoportba a magyar tanulók mintegy 8%-a került. Ugyanez Szingapúrban 41, Tajvanon 32, Makaón 29, Hongkongban 27, Japánban és Koreában 23 százalék.
Konklúzió
Ez talán az Orbán-kormány legalávalóbb bűne az elmúlt 13 évben, mondjuk ki bátran, ezek a gyerekek, a korosztály 40%-a csupán arra alkalmas, hogy betanított munkás legyen egy kínai akkumulátor gyárban, és azért nem valamilyen készséget igénylő munkás, mert képtelenek értelmezni egy összefüggő szöveget, amelyet megkövetelnének a munkakörhöz.
A statisztikák szerint húsz iskolából csak tizennyolcban van csak matematikatanár, kettőben anélkül tanítják ezt a tárgyat, hogy arra képesítésük lenne, így ezek a számok a tanárok felmondásával, az oktatás teljes lezüllesztésével még siralmasabbak lesznek a következő években.
Felmerül a kérdés, mi lesz így a gyerekekkel? Nagy esély van arra, hogy 4-5 éven belül drasztikusan zuhanni fog a felsőoktatásba bekerülők száma, és a diplomát szerzők száma. Persze, a diploma nem egyenes út a sikerhez, azonban a jelenlegi piacon, a diploma értéke nem a megszerzett tudásban rejlik, hanem azokban a készségekben amelyet a hallgatók az évek során magukévá tesznek, legyen szó arról, hogy megtanulnak tanulni, vagy egész egyszerűen arról, hogy képesek önálló gondolatok megfogalmazására, érvelésre.
Cikkünk véleménycikk, mely nem feltétlenül tükrözi a Propeller.hu szerkesztőségének és munkatársainak az álláspontját, a cikk szerzője újságíró, és a jelenkor politikai változásainak kutatásával foglalkozó diplomás történész.
