- Az orosz-ukrán háború kitörésének felelőssége nem Putyint terheli, hanem a nyugati országokat és Ukrajnát.
- Semmi keresnivalójuk az ukránoknak a NATO-ban és az Európai Unióban.
- Az Ukrajnának folyósított segélyeket mihamarabb meg kell szüntetni.
Nagyjából így lehet összefoglalni az erdélyi magyarok elsöprő többségének véleményét a háborús történésekről, illetve azt még érdemes hozzátenni a tisztánlátás kedvéért, hogy az AUR-szavazók körében sem mértek akkora nyugatellenességet és oroszpártiságot, mint az erdélyi magyarok körében és Székelyföldön: az RMDSZ-szavazóknak csak a 16 százaléka gondolja úgy, hogy Putyin a felelős a háború kirobbantásáért, míg az AUR-osok 38 százalékban gondolják ezt így.
A Bálványos Intézet friss kutatásából derülnek ki ezek az adatok, amelyek nem a derült égből jönnek. Kiss Tamás és Toró Tibor két évvel ezelőtt mérték fel először a háborúhoz kapcsolódó attitűdöket, és már akkor világossá vált, hogy a választások előtti finisben békepropagandával kampányoló Fidesznek rekordidő alatt sikerült a saját narratíváját elfogadtatni az erdélyi magyarokkal. A háború egyéves évfordulóján mutatták be a kutatók a 2022-ben mért eredményeket, amiket aztán a Transtelex kérésére a kétéves évforduló alkalmából egy közösségi médiás tartalomelemzéssel frissítettek, így most sorban ez a harmadik olyan felmérés, aminek segítségével már folyamatában lehet látni, hogy milyen mértékű elfordulás tapasztalható a nyugati mainstream magatartástól.
A 2022-es felmérés eredményei
Kiss Tamás és Toró Tibor kutatásai rávilágítottak, hogy az erdélyi magyarság politikai attitűdjei jelentősen eltérnek a romániai többségétől, különösen az orosz-ukrán háború megítélésében. Az erdélyi magyarok körében gyakoribb a háború okainak alternatív értelmezése, és a mainstream média keretezésének elutasítása. Ennek hátterében az Orbán-kormány hatása állt, amely erős politikai és médiabefolyást gyakorol a kisebbségre.
Ha Orbán velünk… című előadásában Toró Tibor politológus rámutatott, az erdélyi magyarok számára a Fidesz és Orbán Viktor politikája irányadó, ez pedig szembe megy a romániai politikai konszenzussal és a nyugati értékekkel. A kutatások kimutatták, hogy a nemzetpolitika hatása nem csupán a kisebbségi intézményrendszerben mutatkozik meg, hanem abban is, hogy az erdélyi magyar közösség attitűdjeiben is eltávolodik a romániai többségtől:
EU-szkepticizmus és nagyobb mértékű idegenellenesség jellemzi, de a geopolitikai környezetet is másként ítélik meg, mint a többségiek.
Közösségi médiaelemzés 2024 januárjában
Az év elején elvégzett közösségi médiaelemzésnek is fontos szerepe van a politikai attitűdök megértésében. A Facebook-csoportokban folytatott megfigyelések során Kiss és Toró megállapították, hogy ha háborús tartalomról van szó, akkor az informális Facebook-csoportokban elsősorban az oroszpárti narratívák terjednek. Az ilyen tartalmak elsősorban magyarországi forrásokból szivárognak át, és a helyi politikai és kulturális elitet kikerülve erősítik az erdélyi magyarság radikálisabb véleményét.
A kutatók szerint a Facebookon is megosztott politikai nyilatkozatokban jól tükröződik az RMDSZ egyensúlyozó politikája is. A Szövetségnek ugyanis egyszerre több szempontnak kell megfelelnie. Egyrészt, ha román vonalon nem szeretnének a gyergyóditróihoz hasonló médiabotrányokat, el kell kerülniük, hogy oroszbarátnak tűnjenek. A bukaresti pozíciók szempontjából politikailag életveszélyes szembemenni a nyugati és egyben román mainstreammel. De eközben Orbánnal sem szeretnének szembefordulni, különösen személyesen, egyéni politikusként, hiszen a határokon átterjedő autokratikus klientúrákon belül egymással is, és az RMDSZ-en kívüli szereplőkkel is egyfajta lojalitási versenyben vannak a Fidesz kegyeiért és nem mellesleg a magyarországi pénzekért. Emiatt egyensúlyozni kényszerülnek, ami abban nyilvánul meg, hogy erősen ambivalens diskurzust használnak, illetve egyre inkább hallgatásra kényszerülnek a legkülönbözőbb társadalmi kérdésekben. Így a kezdeti periódus után a háborús témában is kerülték a megnyilatkozást, különösen a nyílt állásfoglalást. Ezen a területen nehezen találtak hálás témákat, ahol a kettős beszédet gyakorolhatták volna. Ilyen hálás téma volt a kárpátaljai magyarok számára indított adománygyűjtés, ahol a háborús áldozatok megsegítésére fókuszálhattak és úgy tudtak közvetlenül kapcsolódni a Fidesz narratívájához, hogy közben a román mainstreammel sem kellett szembemenniük.
A kutatók szerint
a kettős beszéd és a politikai osztály kollektív hallgatása elegendő lehet ugyan a rövid távú személyes politikai túléléshez, azonban egy olyan végletesen polarizált helyzetben, amit az erdélyi magyarok Kárpát-medencei médiatérbe való bekapcsolódása létrehozott, ez az erdélyi nyilvánosság és a politikai értékek alakulása fölötti teljes kontrollvesztéssel jár.
Ennek eredményeként az erdélyi magyar közvélemény és a román többség közötti látens feszültség folyamatosan növekszik, az erdélyi magyarság politikai attitűdváltozása hosszabb távon komoly kihívások elé állíthatja a romániai kisebbségpolitikai rendszert és az etnikumközi kapcsolatokat.
Friss felmérés: két év alatt tovább romlott a helyzet, sikerült lekörözni az AUR-t is
A friss felmérés kapcsán Kiss Tamás szociológus a Transtelex portálnak adott interjújában beszámolt arról, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán készült kutatásaik több aspektusra terjedtek ki. Elsőként a felelősség kérdését vizsgálták, megkérdezve a résztvevőket arról, hogy szerintük ki a felelős a konfliktus kirobbanásáért. Emellett felmérték a válaszadók véleményét Ukrajna NATO-hoz, illetve Európai Unióhoz való csatlakozásáról, valamint arról, hogy hogyan állnak hozzá Ukrajna támogatásához. A mostani adatfelvétel és elemzés kiegészíti azokat a kutatásokat, amiket már korábban elvégeztek a témában.
A szociológus az interjúban kifejtette, hogy a 2022-es kutatásaik alapján a román társadalomban kezdetben egyértelmű volt a vélemény, miszerint Oroszország az agresszor és Ukrajna az áldozat, és ennek megfelelően támogatást is kell nyújtani Ukrajnának. Azonban a jelenlegi helyzetben egyre nagyobb a megosztottság ebben a kérdésben, ahol egyes román vélemények szerint nem kellene támogatást nyújtani Ukrajnának, sőt, a nyugati és ukrajnai szereplőket teszik felelőssé a konfliktusért. Ez a megosztottság annak fényében különösen érdekes, hogy Romániát gyakran az Egyesült Államok felé orientálódó, Oroszországgal szembenálló atlantista blokk tagjaként könyvelik el. Ilyen szempontból Románia távol áll a Baltikumtól, vagy Lengyelországtól, ahol az ukrán-párti és oroszellenes álláspont nem csak a politikai eliten belül konszenzuális, hanem mintegy a nemzeti identitás részét képezi. Románia helyzete részben a balkáni országokéhoz hasonlítható, ahol erős az oroszbarát hagyomány. A román történelmi narratíva azonban nem hangsúlyozza, hogy Románia a függetlenségét Oroszországnak köszönheti, miközben Besszarábia kérdése kiélezi az orosz fenyegetettség érzetét, ami azonban nem annyira meghatározó Románia számára, mint ahogy az a lengyelek vagy a balti államok esetében.
A szociológus hozzátette, hogy az erdélyi magyar közvéleményben 2022 márciusában, a fideszes propaganda beindulása után már nem tapasztaltak „szűz” állapotot. Ennek ellenére a kezdeti megosztottság, ami később egyfajta nyugatellenes véleménytöbbségbe váltott, akkor még nem csupán a Fidesz propaganda eredménye volt. Erre utal, hogy az erdélyi magyar közösségen belül 2022-ben még észlelhető volt egy különbség a székelyföldi és a nem székelyföldi részek között, amit Kiss a székelyek eredendően is erősebb mainstream ellenességének tud be. 2024-re azonban ez a különbség megszűnt, és az erdélyi magyarok véleménye egyenletesen nyugatellenes irányba tolódott el, amit már egyértelműen a magyarországi médiahatás eredményezett.
- Ön szerint ki a felelős az ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanásért?
Az ábrán látható adatok az orosz-ukrán konfliktus felelősségének megítélésére vonatkoznak, és a vélemények változását mutatják 2022-ről 2024-re Romániában, az erdélyi magyarok körében, valamint a Székelyföldön.
Romániában: 2022-ben a román válaszadók döntő többsége (74%) Oroszországot tette felelőssé a konfliktusért. 2024-re ez az arány csökkent (46%), miközben azoknak a száma, akik a nyugati országokat és Ukrajnát okolták (21%), valamint a bizonytalanok aránya (33%) nőtt. Ez azt mutatja, hogy a román közvéleményben növekvő megosztottság tapasztalható a konfliktus okainak tulajdonítása terén.
Erdélyi magyarok: A változás iránya itt is hasonló, bár itt már 2022-ben kevésbé volt egyértelmű a felelősség Oroszországra helyezése (37%). 2024-re ez az arány tovább csökkent (19%), miközben azok száma, akik a nyugati országokat és Ukrajnát okolták, jelentősen megnőtt (49%-ra). A nem válaszolók aránya itt is emelkedett (32%-ra), ami azt jelzi, hogy az erdélyi magyarok körében is nőtt a bizonytalanság, ami azonban az Oroszországot felelőssé tevők táborát apasztotta.
Székelyföld: A Székelyföldön élők körében még erősebb volt a nyugatellenes álláspont. 2022-ben a válaszadók 53%-a okolta a nyugati országokat és Ukrajnát, és ez az arány 2024-re is megmaradt, az enyhe csökkenés (51%) annak tudható be, hogy a bizonytalanok és nem válaszolók lettek többen. Az Oroszországot felelősnek tartók aránya 2022-ben 25% volt, ami 2024-re 16%-ra csökkent. A bizonytalanok aránya itt is emelkedett (22%-ról 33%-ra).
Összefoglalva, az adatok azt mutatják, hogy mindhárom vizsgált csoportban csökkent az Oroszországot felelősnek tartók aránya, azonban a magyaroknál egyértelműen egy nyugat és Ukrajna-ellenes véleménytöbbség alakult ki, miközben a románok esetében ilyesmiről nem beszélhetünk.
Kiss továbbá kifejtette, hogy a pártok támogatóinak attitűdjeit is vizsgálták. Az AUR szavazói közel állnak az erdélyi magyarokhoz abban, hogy kevésbé teszik felelőssé Oroszországot a háborúért, ellentétben a többi román párt szavazóival, akik döntő többségben Oroszországot okolják. Ebből az adatsorból derül ki, hogy az erdélyi magyarok még az AUR szavazóinál is inkább oroszpártiak vagy legalábbis nyugatellenesebbek.
- Ön szerint ki a felelős a fegyveres konfliktus kirobbanásért? „A nyugati országok és Ukrajna azzal, hogy Ukrajna túl közel került a NATO-hoz” válaszok aránya (%)
Az ábrán megjelenített adatok a válaszadók azon százalékos arányát mutatják, akik szerint a nyugati országok és Ukrajna felelősek a háborúért azzal, hogy Ukrajna túl közel került a NATO-hoz. Regionális és demográfiai bontásban az első általános megfigyelés az, hogy az erdélyi magyarok körében magasabb azoknak az aránya, akik a nyugati országokat és Ukrajnát teszik felelőssé. Régiók szerint Erdélyen belül is különbségek figyelhetők meg. A Székelyföldön (52%) és a Partiumban (61 %) jelentősen magasabb az arány, mint más erdélyi régiókban, például a Közép-Erdélyben (39%). Településtípusok tekintetében a falvakban (50%) és a kisvárosokban (51%) magasabb ez az arány, mint a nagyvárosokban (47%). Életkor és végzettség szerint: a fiatalabb korosztály (18-34 év) körében magasabb az Ukrajna-ellenesség (51%), mint a középkorúak (46%) és idősebbek között (49%). A felsőfokú végzettségűek körében enyhén alacsonyabb (47%) a felelősséget a nyugati országokra és Ukrajnára hárítók aránya.
A legérdekesebb adatok a pártpreferenciák szerinti leosztásból derülnek ki. Az AUR szimpatizánsai között magas, 38% azon válaszadók aránya, akik szerint a nyugati országok és Ukrajna felelősek, ami jelzi, hogy az AUR szavazói körében erős a NATO-val és a nyugati politikával szembeni szkepticizmus. A PSD (19%) és PNL (21%) szimpatizánsai között alacsonyabb ez az arány, ami arra utal, hogy a hagyományos nagy pártok szavazói kevésbé hajlamosak a nyugati országokat hibáztatni. Az USR (16%) szavazóknál a legalacsonyabb a felelősséget a nyugati országokra és Ukrajnára hárítók aránya, ami nem meglepő, tekintettel a párt általában pro-európai álláspontjára.
Az RMDSZ-szavazók körében 15 százalékkal magasabb még az AUR -szimpatizánsoknál is az Ukrajnát és nyugati országokat hibáztatók aránya. A 38%-os AUR versus 53%-os RMDSZ szavazók oroszpártisága egyértelműen visszavezethető arra, hogy az RMDSZ nem kommunikálta egyértelműen az álláspontját, és az erdélyi magyarok attitűdjét más források befolyásolták.
Kiss Tamás azt is részletezte, hogy a felmérésben külön vizsgálták Ukrajna NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásához való hozzáállást, különös tekintettel arra, hogy az ukránellenes érzület ellenére hogyan nőtt meg az uniós csatlakozást támogatók aránya Romániában. Az elemzés kiemeli, hogy 2022-ben az ukrán konfliktus eszkalációjától való félelem jelentősen befolyásolta a közvéleményt, ami azonban 2024-re változott. Ekkorra a háború „normalizálódott” a médiában és a közvéleményben (vagyis már kevésbé tekintenek rá egzisztenciális fenyegetésként), ami hozzájárult az uniós csatlakozást támogatók arányának emelkedéséhez Romániában. Ezzel szemben az erdélyi magyar közvéleményben az arány csökkent, amit valószínűleg a magyarországi média hatása és az erdélyi magyarok elégedetlensége Ukrajna kisebbségpolitikájával magyarázhat.
- Ön egyetért-e azzal, hogy Ukrajnát minél hamarabb fel kellene venni az Európai Unióba? (%)
Egyetért-e azzal, hogy Ukrajna mihamarabb csatlakozzon az Európai Unióhoz? – kérdezték a Bálványos Intézet munkatársai, és a válaszokból kiderült, hogy az erdélyi magyarok a legkevésbé megengedően ebben a tekintetben. A romániai általános közvélemény heterogén képet mutat: a román lakosság körében a két év alatt enyhén növekedett azok aránya, akik ellenzik Ukrajna EU-tagságát (az „egyáltalán nem” kategória 25%-ról 27%-ra nőtt), valamint azoké is, akik bizonytalanok ebben a kérdésben. Erdélyi magyaroknál azonban felére csökkent azok aranya, akik igennel, vagy inkább igennel válaszoltak. Székelyföldön az ellenzők aránya 40%-ról 53%-ra emelkedett 2024-re, de a teljes erdélyi magyarság sem marad sokkal emögött, 48%-a a válaszadóknak egyáltalán nem támogatná Ukrajna EU-s csatlakozását. A NATO csatlakozás tekintetében nagyjából hasonló számsorokkal zárult a felmérés.
Összességében az adatok azt mutatják, hogy bár az EU-tagság támogatottsága némileg változott, a bizonytalanság továbbra is uralkodó jelenség maradt a különböző csoportokban, miközben a negatív viszonyulás kiugróan magas az erdélyi magyarok és székelyek körében, ahol az ellenállás az EU-tagsággal szemben tovább erősödött az elmúlt két év során.
Továbbá, mutatott rá a szociológus, Romániában új jelenségként jelent meg a jóléti sovinizmus, amely elsősorban az ukrán menekültekkel szembeni ellenérzésekben nyilvánul meg. Ez a fajta ellenszenv különösen a menekültek lakhatását és étkeztetését szabályozó törvény kapcsán vált kiélezetté. A román társadalom egy része úgy véli, hogy az állami jóléti rendszer túl nagylelkű az ukrán menekültekkel szemben, ami veszélyezteti a helyiek ellátását. Ez a jelenség, mely a gazdasági fejlődés és a jólét növekedésének árnyoldala, Romániában viszonylag új, ellentétben más közép- és kelet-európai országokkal, ahol ez már régóta jelen van és befolyásolja az idegenellenes attitűdöket. A szociológus szerint elsősorban ez a jelenség állhat az Ukrajnával szembeni szolidaritás csökkenése mögött.
- Két ellenkező állítást fogok felolvasni, amelyek között ön el kell helyezze magát egy 0-tól 10-ig terjedő skálán. Hova helyezné magát?
A felmérés egyik legfontosabb ábra-párja két egymással ellentétes állításra adott válaszok megoszlását mutatja Romániában, az erdélyi magyarok és a székelyföldi lakosság körében. A két állítás a következő:
- „A NATO-nak és az EU-nak fel kell hagynia Ukrajna segítésével”
- „A NATO-nak és az EU-nak mindent meg kell tennie Ukrajna megsegítése érdekében.”
2022-ben (1. ábra) a román válaszadók többsége (63%) még azt gondolta, hogy a NATO-nak és az EU-nak mindent meg kell tennie Ukrajna megsegítése érdekében, míg csak egy kisebb rész (2%) szerint kellett volna felhagyni az Ukrajna segítésével. Ez arra utalt, hogy Romániában ekkor még egyértelműen erős támogatottságot élvezett az Ukrajna segítésére irányuló nemzetközi erőfeszítés. 2024-re azonban ez megváltozott (2. ábra), és ma már szinte ugyanolyan arányt képviselnek az Ukrajna segítését pártolók és ellenzők.
Az erdélyi magyarok válaszaiban 2022-ben a megosztottság volt látható, ahol egy jelentős rész (34%) szerint fel kellene hagyni az Ukrajna támogatásával, míg a többi válasz eltérő mértékben támogatja vagy ellenzi az aktív segítségnyújtást. 2024-re egyértelművé vált a támogatást ellenzők fölénye.
Székelyföldön a válaszadók többsége (40% – a legmagasabb kategóriában) azt gondolta már 2022-ben, hogy a NATO-nak és az EU-nak fel kell hagynia Ukrajna segítésével, míg csak egy kis rész (21%) gondolja úgy, hogy mindent meg kell tennie Ukrajna megsegítéséért. Ez azt mutatja, hogy a Székelyföldön különösen erős volt az Ukrajna segítésével szembeni ellenállás. Mára ez Székelyföldön is még erősebb lett, de közben a Székelyföld és Erdély többi része között eltűntek a különbségek.
Az eredmények rámutatnak arra, hogy a magyarországi politikai befolyás, illetve az RMDSZ kettős beszéde, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hallgatása és egyértelmű állásfoglalásának hiánya jelentősen befolyásolta az erdélyi magyarok véleményét, és ez fokozza a nyugatellenes attitűd terjedését, és az oroszpártiság erősödését Erdélyben.
