Egyre inkább az a britek érzése, hogy a kilépést támogató Vote Leave mozgalom hazudott a választóknak: nem látszanak ugyanis az EU elhagyásának előnyei.
Augusztus elején több brit közvélemény-kutató intézet is visszatért a társadalmat foglalkoztató egyik legsúlyosabb kérdésre, a Brexitről alkotott aktuális álláspontra.
Mind a YouGov, mind a Deltapoll által elvégzett felmérés egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy a britek minden korábbi kutatásnál erősebben bánják már 2016. június 23-án hozott döntésüket. Akkor 52 százalék támogatta és 48 százalék utasította el az Európai Unióból való kiválást. Az 1973. január 1-jei csatlakozás követő 47 éves tagság 2020. január 31-én ért véget, amikor az Egyesült Királyság egyelőre öröknek számító búcsút vett a Közösségtől.
A YouGov adatai szerint
a szavazók 57 százaléka tartja elhibázottnak és csak 32 százalék helyesnek a kilépést.
Minimális többség, 51 százalék lépne vissza szívesen az Unióba. A Deltapoll is 51 százalékos szimpátiát érzékelt az újracsatlakozás iránt, míg 34 százalék elégedettnek mutatkozott a kialakult helyzettel. Az Omnosis adatai is nagyjából megegyeznek az előzőekkel: szilárd és növekvő a visszatérést óhajtók tábora, de a most 48 százalék még nem éri el az amúgy is csak jelképes jelentőségű többséget.
Szikár számokkal bizonyított érdemi elemzést nyújtott a legbefolyásosabb brit közvélemény-kutató, Sir John Curtice a „UK in a Changing Europe” kutatócsoport honlapján megjelent blogjában. A Strathclyde University professzora arra emlékeztet, a Brexit hatodik és hetedik évfordulója között
két brit kormányfő jött és ment, Boris Johnson már a parlamenti képviselőségéről is kénytelen volt lemondani, Nicola Sturgeon kilenc év után távozott a skót első miniszter pozíciójából, a gazdaság a hetvenes évek óta a legsúlyosabb inflációs spirálba került, a lakosság az életszínvonal legfájdalmasabb hanyatlását éli át.
A Redfield & Wilton Strategies piackutató intézet adataira hivatkozva jelzi, egy év alatt a Brexithez való hozzállás is változott:
a tavalyi 53 százalékkal szemben ma már 61 százalék támogatja és 39 százalék ellenzi a visszalépést.
A felmérésből kiderül: az egykori Remainers (Maradók) sokkal hűségesebbek hét évvel ezelőtti meggyőződésükhöz, mint a Leavers (Távozók) csoportja. A közvélemény-kutatók felsorolták azokat a területeket, amelyeket a megkérdezettek szerint hátrányosan érintett a Brexit. Ezek közé tartozik
- az Egyesült Királyságnak a világra gyakorolt befolyása,
- a Covid-19 kihívására adott válasza,
- vagy a gazdaság kezelése.
Érdekes módon, annak ellenére, hogy bevándorlók száma 2019-hez képest a duplájára nőtt, ez a téma ma már annyira nem határozza meg az EU-hoz fűződő érzelmeket, mint 2016-ban.
Rishi Sunak kormányfő, aki az akkori konzervatív frakció többségével ellentétben már 2016-ban is a kilépés mellé állt, nemrégiben kifejtette, a Brexitnek igenis vannak előnyei, például a sör és az egészségügyi termékek árát csökkentő áfacsökkentés. Ide sorolta a szabadkikötők terjedését, melyektől a kereskedelmi, befektetési és munkahelyteremtési tevékenység felvirágzását reméli. Más fejlett gazdaságokhoz képest a brit üzleti életbe irányuló invesztíció szintje 2016 óta alig emelkedett.
Közgazdászok a Brexit számlájára írják
az Egyesült Államok és az EU-hoz tartozó országok többségéhez képest magas, jelenleg 7,9 százalékos inflációt és az ennek letörése érdekében történő, 14 hónapja tartó folyamatos alapkamatemelést,
melynek végén a jelenlegi 5,25 százalék a jövő év elejéig 6 százalékra is ugorhat, súlyos terheket róva így a lakáshitelesekre. Az a tény, hogy a kormány immár ötödször halasztja el az utoljára most októberre tervezett, élelmiszeripari, állati és növényi termékekre vonatkozó új határellenőrzési intézkedései bevezetését, csak tovább indokolja az állítólagos Brexit-előnyök megkérdőjelezését.
Politikai elemzők némi értetlenséggel kísérik, ahogy a Munkáspárt vezetője nem használja ki az egyre népszerűtlenebb Brexit által nyújtott gólhelyzetet. Sir Keir Starmer legalábbis hangosan nem gondolkodik az EU-hoz, vagy legalábbis a belső piachoz való újracsatlakozáson, helyette a Brexit „működésképessé tétele” a kitűzött célja. A londoni King’s College professzora, Andrew Blick szerint a Labour „arra a következtetésre jutott,
hogy a kilépés kritizálása nem hozza vissza a kormányzásba, ám ez a legutóbbi Brexit-megítélési pollok alapján elhibázott politikának tűnik”.
Sokként érte az Egyesült Királyságot a Covid-19, a szigetország a Brexit miatt sem volt felkészülve a járványra – Ez már a nyilvános meghallgatás első napján…
A Brexit sem állította meg a migrációt
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. augusztus 8-án.