A néhai Ranschburg Jenő jelentette ki nem sokkal a 2010-es „fülkeforradalmat” követően egy interjúban, hogy az Orbán-érában a választások már egészen biztosan nem lesznek szabadok. A neves pszichológus prófétának bizonyult. Nem csupán a Fidesz legújabb kétharmados győzelme látszik Brüsszelből és a Holdról tudniillik, hanem e diadal mikéntje is.
Az EBESZ két szervezetének közös megfigyelő missziója, mely a magyarországi hibrid rezsim által megrendezett parlamenti választások tisztaságát volt hivatott ellenőrizni, máris megtette észrevételeit egy sajtótájékoztató keretein belül. Szóvá tették az úgynevezett „közmédia” elfogultságát, ami igencsak udvarias kifejezés annak ismeretében, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje mindössze 5, azaz öt percet kapott választási programjának ismertetésére a kormányszócsővé silányított, adóforintjaink milliárdjait elnyelő közszolgálati televízióban. A kampányfinanszírozás átláthatatlansága sem meglepő ebben a következmények nélküli országban. Az EBESZ-küldöttség legfontosabb megállapítása talán mégis az volt, hogy az Orbán-kabinet és a kormánypártok üzenetei átfedték egymást: ezzel gyakorlatilag kimondatott a súlyos ítélet, miszerint hazánk pártállam.
Nem vitatkozom azokkal a politológusokkal, akik az egyesült ellenzék súlyos választási kudarcának okát a Jobbik egykori szavazóinak tömeges elpártolásában látják. A bűnbakkeresést azonban kategorikusan elutasítom. Szűkebb pátriámban testközelből tapasztalhattam meg az oppozíció politikusainak, illetve aktivistáinak heroikus erőfeszítéseit még a magyar ugar zömében kormánypárti szavazóinak megnyeréséért is. A mindent eldöntő tényező véleményem szerint az az EBESZ által is szóvá tett „kommunikációs karantén” volt, amelybe Orbán hatalom-technikusai a hazai lakosság jelentős részét bezárták.
A közmédiumok pártszolgálatba állítása és a megyei lapok Mészáros Lőrinc általi felvásárlása ebbe a sorba illeszkedik. Kiegyensúlyozott tájékoztatásról nem lehet irónia nélkül beszélni, amikor a választópolgárok szignifikáns hányada kizárólag a fent említett kommunikációs csatornákból tájékozódik, melyek a kormányzati hazugságok terjesztése mellett az ellenzék üzeneteit eltorzítják, meghamisítják. (Lásd: Márki-Zay Péter „magyar katonákat küldene a háborúba”.)
Hogyan tovább? 2006-os veresége után a hatalommegvonástól súlyosan frusztrált Orbán Viktor a balatonőszödi kormányülésről kiszivárgott Gyurcsány-beszédet felhasználva fellázította a társadalmat, mondván: a baloldal hazugsággal nyerte meg a választásokat. (A fiataloknak mondom: a tévészékház akkori felgyújtása az orbáni állítással szemben a Fidesz által felheccelt csőcselék műve volt.) Nos, az EBESZ-misszió jelentése révén a régi-új kormányfőnek már papírja is lesz arról, hogy négyévnyi hazudozásnak köszönheti Holdról is látható győzelmét. Megalakuló kabinetjének legitimációja ennek megfelelően nemhogy erős, de egyenesen gyenge lesz. Egy ellenzéki kommunikációs offenzívának kell tudatosítania a tekintetes magyar nemzet tagjaiban: ordas hazugságok alapján szavaztak bizalmat újra egy önjelölt akarnoknak.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. április 12-én.
