Nemrég értem haza Szegedről, plusz még kellett húsz perc, hogy csöndesen nézzem a fehér falat és keressek benne valami értelmet. Első és utolsó alkalom, hogy DPK-gyűlésre bementem.

Semmi, de tényleg semmi értelme semminek. Mára ez a humánintellektus szingularitása, ahol szavak, metakommunikáció, de talán még a szagok is elveszítik az értelmüket, dimenziójukat, egyáltalán mindent. Egyszerűen az értelem egy fekete lyukba száguld, lég- és hangszigetelt vákumba kerül, kintről még látszik, ahogy villódzanak a fények, üvölt a zene (Ákos), de a tudat mélyvalósága száguld egy teljes, tökéletes, hangszigetelt csönd nemlét-állapota felé.

Nagyjából erre Áder János lebilincselően izgalmas előadásának a 22. percében jutottam el. Előtte még volt

– Szivárványos háttérre keleti zenére riszáló árnyjáték

– Curtis előadta karácsonyi nyáladzás

– Rákay 2milka „Philip” beszélgetni próbál Bölöni futballedzővel, aki leszögezi, hogy neki 777 forint a nyugdíja (???) merthogy a „törvények” (Rákay egy kicsit kínlódik, hogy mi a f.szról beszél a mester, de aztán rutinosan ejti a témát.) majd Bölöni elcsacsogja, hogy amúgy ő igazgatott olyan focicsapatot, ahol hatféle nemzet fiai dekáztak. Szóval éljen a multikulti.

– Utána még jön Szabó Zsófi (aki gőzöm sincs, hogy miért Zsófi, meg egyáltalán mitől olyan népszerű, speciel baromira idegesítő, visító hangja van), és arról okoskodik, hogy a „Választást az utcán kell megnyerni”. Mindezt úgy, hogy huszonöt biztonsági beléptető, ötszáz testőr mögött a Pick Aréna safe space-jében. Közben nyom egy termékreklámot a Bors számáról, amit ugye a Bors egy hamisított Tisza „adóterv” alapján írt, ami akkora kamu volt, hogy még a Fővárosi Törvényszék is betiltotta a terjesztését, de hiába.

Ez után jött az állandóan bánatos, gyomorbeteg rozmárra emlékeztető Áder János, aki egyébként sokkal inkább emlékeztet a Bödöcs Tibor Áder-paródiára, mint fordítva, majd gyakorlatilag felsorolta az eltelt tizenöt év hazai nagyberuházásait. Fél óra.

Stadionok, stadionok rothadásig. Iskola, kórház egy szál sincs közöttük.

Majd a Nemzet Pecása irgalom nélkül, mintha ott állna fölöttünk a parton bunkóval és Tesco-s szatyorral a kezében és mi, mind éppenméretes kispontyok lennénk, rátér a másodrendű utak felújítására.

Közben megpendíti a Várkert Bazárt mint sikertörténetet, ahol ugye potyog a vakolat, állandóan beázik, feljött a térkő. Kíváncsi lennék, hogy Lázár János ezt milyen arccal hallgatja a függöny mögül, anno kancelláriaminiszterként ő rendelt el külön célvizsgálatot a botrányosan szarul, botrányosan lassan, de legalább alaposan túlárazva felújított Várkert Bazár miatt. Utána Áder egy valóságos háború-fináléval kápráztat el minket.

Legyőzhetőek-e az oroszok? – tette fel Áder költői kérdést. Merthogy emlékezzünk az első világháborúra Ferenc Jóska azt hitte, hogy csak őszig tart az egész. Áder nem fejti ki, hogy a támadást a monarchia Szerbia ellen indította. Oroszország belépett ebbe, de speciel később összeomlott az orosz front. Szóval igen, legyőzhető.

Aztán emlékezzünk a II. Világháborúra. Hát igen. Az mondjuk a Szovjetunió volt, ahol irtózatos mennyiségben ukránok harcoltak. Meg mondjuk a szovjetek előbb elveszítették a fél országot az akkori atyuska, Sztálin, Putyinéhoz hasonló végtelen, destruktív hülyesége miatt, és jó eséllyel a másik felet is elbukták volna, ha nincs a mocskos Nyugat (à la Ukrajna) segítsége, meg persze a tél.

Meg emlékezzünk Hiroshimára. Ahol az amerikaiak bombáztak le Japánokat. Hogy ehhez mi köze van a putyini Oroszországnak, nos, azt Áder nem fejti meg, talán arra célzott, hogy Putyin is szereti a szusit.

Az természetesen egész este nem hangzik el, hogy nem Brüsszel, meg Európa háborúzik, hanem Putyin. Az óriásplakátokon látható aranybudija pedig speciel Putyin bábjának, Janukovicsnak volt, más szóval helyzet kábé mintha azzal kampányolna a Fidesz, hogy Hadházy Ákos tehet Hatvanpusztáról.

Utána jön Lézer Jani, aki (itt már zsibbadtam keményen) a környék milliárdos földesura, s kijelenti, hogy a Fidesz a „munkások, nyugdíjasok pártja” azaz effektíve újra megalapítja az MSZMP-t, szinte látom, ahogy Grósz Károly szelleme lebeg a grófi kísérettel agyonlőtt fáconok gőzölgő döghalma felett.

Végül még arra horkanok fel, amikor egy fiatalember Orbánnak megpedzi (Őt erősen megtapsolom azért!) hogy Magyarországnak miért lenne érdeke, hogy Ukrajna összeomoljon? Orbán erre kifejti, hogy nem, nem érdekünk, ellenkezőleg baromi sok energiát, gázt, villanyt adunk az ukránoknak, gyakorlatilag a nálunk lélekszámra háromszoros Ukrajnának mi biztosítjuk az áramfogyasztásuk 40 (!) százalékát.

MI VAN?

Sajnos a fideszes párbeszéd lényege, hogy nem kérdezhetsz vissza.

Merthogy a visszakérdezés csak az lenne, hogy drága testvérem, édesjószagú miniszterelnök elvtárs-úr, akkor most mi a pékf.száról beszélnek itt hónapok óta?

Ki ad pénzt az ukránoknak?

Ja hogy mi csak áramot adunk? Az energiából megspórolt pénzből a háborúban álló, túlélésért küzdő ország ugyan mit vesz magának? Túró Rudit vagy rohamlöveget? Vagy az így exportált áramot vajon felhasználják ukrajnai fegyvergyárakban?

Tulajdonképpen Orbán olyan nagyon hülyének nézi a híveit, hogy simán elmondja ezt is. Azt, hogy az egész rohadt kampányuk kamu. Magyarország csak fegyvert nem ad Ukrajnának, de amúgy minden mást igen. Ugyanakkor, hogy Oroszországnak doromboljanak meg hülyítsék a híveiket simán üresjáratban tessék-lássék szemétkednek Ukrajnával, hogy az egész világ jogos undorral, páriaként nézzen az országra, ettől pedig a NER vezére áldozati pózba vághassa magát a sok idióta, szavak jelentését nem értő, gondolkozásról leszoktatott híve előtt. Akiket az sem zavart, hogy pontosan a vezérük csinálja azt, amivel másokat vádol. Így például az év elején kiderült, hogy a nagy homofób, a keresztény, homogén nemzetről hadováló vezérük egy idemigrált Krishna Kumar nevű hindu ajurvéda kuruzslóval jár Keralába beöntést adatni magának.

A szerző Facebook-bejegyzése 2025. december 21-én.