A jövő befejeződőben: 2022-re Magyarország a kormányfő (a rendszer névadója) akaratából olyan ország lett, ahol a gazdaságnak immáron hat minisztériuma is lett, az egészségügynek, környezetvédelemnek, oktatásnak, kultúrának meg speciel egy sem. Sőt, a pedagógusok és az orvosok-ápolók a belügyminisztérium alá sorolódtak. Hadd érezze a magyar társadalom, hogy az orvos, a tanár csupa lehetséges bajkeverő, akikkel leghelyesebb, ha egy rendőrember foglalkozik.
A titkosszolgálatok és a korrupció elleni küzdelem feladatát a kormányfő ellenben egy olyan pártkatonájára testálta, aki egymaga fél tucat korrupciószagú hírt termelt már ki, és másutt, máskor simán megbukna egy átvilágításon. Ma ő a nemzetbiztonság, mert így akarta a rendszer névadója. Aki – jelzésértékű – immáron nyíltan rendeleti kormányzást vezetett be a Magyarország határaitól 2000 kilométerre zajló háborúra hivatkozva.
Ez az egész kaotikus őrületnek tűnik, pedig nagyon is van benne rendszer. Mindenekelőtt: tényleg ezt szavazta meg a magyar nép relatív többsége. Míg az oktalan ellenzék holmi oktatási, egészségügyi reformmal, korrupcióellenes fellépéssel kampányolt, addig a rezsimpárt a nemzet széles tenyerű Fejenagyát tűzte plakátra, hogy ő a természetes agyafúrtságával mindent megold, mindenki más meg szemüveges hülye.
Ez annyiban igaz, hogy valóban a NER ura volt az, aki mindenkinél előbb és pontosabban látta, milyen valójában a magyar társadalom. Az a magyar tragédia, hogy itt a kiváló helyzetfelismerés rendkívüli vezetői képességgel és egyben totális cinizmussal is párosult. A NER ura – nagyjából abból az ezoterikus téveszméből kiindulva, hogy az erőskezű vezetés önmagában is minőség – a politikájából könyörtelen módszerességgel kidobott minden erkölcsi elvet, féket, ellensúlyt, ideológiát, és mára elképesztő fegyelmezettséggel torzította magát és rendszerét a magyar választók többségének fóbiáihoz, hiedelmeihez. Ha a nép görbe szemmel néz az értelmiségre, fütyül a korrupcióra, nem érdekli, ha a szomszédját lemészárolják, csak neki legyen béke meg teli has, úgy az erre a társadalmi csoportra építő rendszer is pontosan ilyen lesz.
Az ilyen cinizmusra és trollkodásra építő populizmus szükségszerűen lesz a folyamatos bizonytalanságérzet, a gyomorgörcs, az egyszemélyi vezető és az alárendelt csicskások kontraszelektált rendszere, ahonnan az erkölcstelenség és a fennhéjázó dili futószalagon érkezik, ipari mennyiségben.
De van más szükségszerűség is. Nárcizmus és nácizmus között is csak egy betű a különbség, Hogy mást ne mondjunk: Oroszország. Annak is van egy ilyen mindent megoldó erős embere, akinek a rendszere jóval előrébb jár, mint a magyar. Jelesül Putyin gyenge teljesítőképességű, korrupt rendszere már évekkel ezelőtt beleragadt a maga alá termelt trágyába. Ezen a ponton éppen a populista-technokrata hatalomgyakorlás logikája diktálta, hogy a hatalom által gerjesztett sokféle háborús gyűlölet valódi vérontásba, a hibrid rezsim pedig valódi diktatúrába csapjon át.
A példa adott, van még út arrafelé.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. május 28-án.
