Itt a tavasz, Felcsút környéke szép, érdemes lemenni kicsit és elbeszélgetni a helyiekkel. Elég meglepő dolgokat is hallhat az ember, ha nem észt osztani megy, hanem kérdezni. Az úgynevezett „vidéken” többnyire pontosan ugyanúgy tisztában vannak az emberek a visszaélésekkel, mint egy oknyomozó újságíró. A derék, nyakas felcsútiak speciel utálják a korrupt alakokat, mint a rühöt, jó részüknek ugyanolyan dögunalmas, nézhetetlen agymosoda a közmédia, mint a városiaknak, továbbá ők is jellemzően Európában és egy polgári Magyarországon szeretnének élni.
És ennek ellenére is a Fideszre szavaztak.
Pontosabban: az eltelt 12 évben érzékelt szolid jólétre és egy olyan vezetőre, rendszerre szavaztak, amely mindenkor megadta nekik a nehéz időkben is rendíthetetlen, erős, kompetens vezetés, a béke és a kiszámíthatóság illúzióját. Számukra a „nagyok” bűnei, hülyeségei csak afféle úri huncutság, ami mindig van, amíg vannak urak. Élni viszont mindenkor kell, és amíg a pénz, a munkalehetőség a Fideszen keresztül érkezik, addig eszük ágában sincs leszavazni ezt a rendszert, amíg nem látnak biztosítékot arra, hogy utána legalább ugyanilyet kapnak cserébe.
Múlt vasárnap nem láttak, igaz, nem is igazán láthattak. Az ellenzék nem tud pénzt osztani. A Fidesz viszont igen.
Múlt vasárnapra vált nyilvánvalóvá, hogy milyen kárt okozott itt Angela Merkel uniója, amely egy évtizeden át kontroll nélkül öntötte ide a pénzt, és nem vett róla tudomást, hogy a nagy része eltűnik egy toxikus személyiség köré szervezett maffiaszerű hálózatban. Mára lett véglegessé, hogy az EU pénzeknek köszönhetően leállt az ország egészséges fejlődését biztosító politikai váltógazdaság. Beszéljünk tisztán! Amíg a rendszer tudja magát finanszírozni Európából, addig marad a de facto egypártrendszer.
A rendszer lehetőségei ma gyakorlatilag kimeríthetetlenek: a pártnál óriási agytröszt, kutatók, tanácsadók raja tervezi meg a rendszert megszemélyesítő vezér minden köhintését. Az ellenzék meg jobbára az éhenhalás szélén vegetál, kontraszelektált, sem erőt, sem magabiztosságot nem tud sugallni, üzenetei legjobb esetben is kaotikusak. Lehetett volna az ellenzék innovatívabb, talpraesettebb operálhatott volna jobb üzenetekkel? Persze. Legfeljebb a Fidesz vállat von, és még kétszer annyi milliárdot töm a propagandistáinak, meg szór ki a népnek, amit persze bevasal rajtuk a választások után.
Ebben a helyzetben az ellenzéki politikusok hülyíthetik a népet a demokrácia látszatával, beülhetnek a parlamentbe a Fidesz pofozóbabájának. De csak a Házon kívül folytathatnak valódi ellenzéki tevékenységet, ott juttathatják el az üzenetet, hogy a Fidesznek több pénze van, ám a magyarság többsége még mindig nem a Fidesz.
Egyetlen ilyen, mesterségesen hatalomba ragasztott rezsim sem tartott örökké, és ez sem fog. Egyszer mindenki összeroppan az állandó feszültségtől, vagy elfogy a pénz, vagy a kettő együtt. És egyszer újra eljön az idő, amikor megnyílik itthon a politikai verseny. A jelen gyávái és kényelmes opportunistái lesznek a jövő vesztesei.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. április 11-én.
