Felületes diktátorológiai ismeretek mellett is nagyjából megjósolható a folytatás. Oroszország elhúzódó állóháborúra rendezkedik be, Putyin pedig az egészet ráfogja a bürokratáira, meg a maradék úgy-ahogy megmaradt ellenzéki orosz értelmiségre. Előre mondom: az utóbbit “csak” sanyargatni fogja a rezsim. A saját, áldozatnak kiválasztott híveket ellenben testestül-lelkestül elpusztítja majd. Egy Navalnij messze túlélheti a most bedutyizott Putyin-híveket.
Ráadásul míg Navalnij, nemcsak az orosz nép, de mondhatni az egész emberiség egyik kiemelkedően bátor hőse, aki láthatóan emelt fővel viseli a rámért terhet, addig a rendszer által bedarált nyomorultak még a sírban is vinnyogni fognak. Mert minél inkább voltak lelkes hívek, minél inkább lihegtek, annál nagyobb gyűlölettel sújt majd le rájuk a rezsim.
Putyin már elkezdte (feltehetőleg randomszerűen) begyűjteni a szóba jöhető áldozatokat, jellemző mód elsőként alsó szintű szilovikokat, FSZB, SRV tiszteket akik közül feltehetően lesz, aki nemsokára őszinte tényfeltáró vallomásban ismerteti, hogy a korrupciójával és a defetista megalkuvásával hogyan hátráltatta a dicsőséges különleges katonai műveletek sikerét, továbbá, hogy már csecsemőként beszervezte a CIA az MI6 és Soros, végül bánatában tarkón lövi magát mielőtt beveszi a ciános kapszulát és kiugrik az ablakon. Legyen, leszarom. Hogy őszinte legyek annak idején a Sötétség délbent is visszafogott lelkesedéssel olvastam. Eléggé hidegen hagy az ilyen-olyan zinovjevek, kamenyevek meg buharinok sorsa. Pontosabban az esetükben inkább Sztálinnak drukkoltam, mint nekik.
Ha létezik olyan, hogy emberiség selejtje akkor pontosan az a értelmiségi, akinek lehetősége volt arra, hogy tisztán láthasson, vezetője legyen a közösségének, ám a világot alárendelte saját intellektuális gőgjének, megalkuvásának és hiúságának. Végül saját dicsőségük lidércfényét kergetve mocsárba vezették a népet és saját magukat is. Ők azok, akik intellektuális álcáját adták az ilyen tetves ázsiai, népirtó rezsimeknek, mint amilyen a mai orosz is. Pedig pontosan láthatták volna az orosz rezsim mindenkori kétarcúságát. Ha valaki akár csak felületesen ismeri az orosz történelmet (mint én) , láthatja, hogy az orosz vezetés mindenkor a külvilág felé, afféle tiszta, messianisztikus világmegváltó rezsimnek adta-adja el magát.
Ugyanakkor a maszkirovka mögötti valóság a muzsikok millióinak nyomora és egy viking gyökerű, mongol igában formálódott, időről-időre nyomuló, expanzív, ázsiai katonaállam, amely tűzzel-vassal pusztít mindent, amit ér. Különösebb düh nélkül, amolyan hideg praktikumból, mivel ezt diktálja a sztyeppei-ázsiai katonai doktrína. (Ahogy mi is így életünk századokon át, határaink mellett gyepűterületeket alakítottunk ki, ahol elpusztítottunk amit csak lehetett.) Ahol a fejlődés mindenkor felülről jövő “modernizáció” volt, ám úgy, hogy a “modernizáció” és a “népirtás” szinonim fogalmak. Putyin nem egy kivételes zsarnok. Putyin az orosz történelem egy nagyon-nagyon tipikus figurája. Putyin magabiztossága abból fakad, hogy ő sem csinál mást, mint amit ma Iván, Nagy Péter vagy Sztálin tenne a helyében. Ő az orosz cáristen, aki ha kell européer értelmiségi, de szívében, belül egy cinikus ázsiai vadbarom, aki csöndes,, derűs gúnnyal megmosolyogja a naiv, illúzióiba belefelejtkező, javíthatatlan álmodozó nyugatot. A “tiszta, megváltó” Oroszországban hívő, kollaboráns értelmiségi hülyéket ellenben gyűlöli, megveti mint a szart, mivel puszta létük a valódi Oroszország megfertőzése, önazonosságának a meggyalázása. Pontosan ezért, miután felhasználta őket, higiéniai okokból sürgősen gödörbe lövi őket.
Számomra a Sötétség délben egyik kulcsmotívuma, hogy a Buharint megszemélyesítő Rubasov a kivégzése előtt még a falon át beszélget a mellette lévő cellában raboskodó cári tiszttel. Jellemző mód a cári tiszt “csak” sok év börtönbüntetést kapott, amiért nyíltan a rendszer ellensége volt. Míg a mindenkor lelkes kommunista Rubasovot főbelövésre ítélték.

A cári tiszt azt a jótanácsot adja Rubasovnak, hogy biztos ami biztos, pisiljen egyet mielőtt érte jönnek.

Címkép: Sötétség délben, jelenet

Forrás: Újnépszabadság