Az Amerikai Népszava cikke.

Az Európai Uniónak és a NATO-nak választás elé kellene állítani Orbánt, hogy döntsön: a liberális Nyugat vagy az illiberális Oroszország, a demokratikus és szabad világ vagy a tömeggyilkos diktatúrák oldalán áll.

Szijjártó annak ellenére találkozott a tömegggyilkosságokat és népirtást elkövetett Oroszország külügyminiszterével, hogy az Európai Unió kifejezetten kérte a tagállamokat, senki ne találkozzon Lavrovval. Mindez az ENSZ-közgyűlés idején történt, amikor minden kétoldalú kapcsolatfelvétel megbontja az Európai Unió közös külpolitikáját, amely elítéli az orosz agressziót, a független ukrán állam ellen elkövetett területszerző barbár támadást. Nem beszélve a háborús bűncselekményekről, amelyeket éppen most állapított meg az ENSZ független vizsgálóbizottsága.

Az Európai Unió független államok demokratikus közössége, amelyben nem büntetik azt, aki a közös uniós döntéseket nem tartja be, de Szijjártó magatartása pontosan mutatja, Magyarország melyik oldalon áll. Az Európai Unió (és a NATO) a megtámadott Ukrajna mellett áll, Magyarország a háborús bűncselekményeket elkövető Oroszország mellett. Ezért ellenzi a szankciókat is, és ezért próbálja akadályozni az Oroszországgal szembeni nyugati lépéseket. Az orosz terjeszkedés mögött nyilvánvalóan világuralmi törekvések és a Nyugattal szembeni támadás áll.

Szijjártó nem tévedésből, nem a saját szakállára, hanem nyilvánvalóan a magyar diktátor, Orbán Viktor utasítására és engedélyével választotta az oroszokat az Európai Unió helyett. Ez már nem csupán az ideológiai elköteleződés jele, ami önmagában is elég lenne ahhoz, hogy Magyarországot kiebrudalják a liberális demokratikus jogállamok közösségéből, mert az orosz típusú illiberális fasiszta diktatúra ellentétes az Európai Unió értékével és az EU alapszerződésével. Itt már többről van szó: Európa biztonságáról és egy ellenséges katonai tömbhöz való elköteleződésről.

Az Unió bojkottja azért fontos, mert azzal kinyilvánítja az oroszok által indított igazságtalan, törvénytelen, területszerző háborúval szembeni elutasítását. Terrorállammal, háborús bűnösökkel nem lehet tárgyalni. Aki ezt megteszi, az kinyilvánítja, hogy számára elfogadható egy független állam lerohanása, polgárainak legyilkolása, területének elfoglalása. Akinek ez elfogadható, az legitimálja a világ újrafelosztásának igényét, az orosz és a kínai világuralmi törekvéseket, a demokratikus Nyugat ellen indított háborút, és egyetért azzal.

Aki a Nyugat ellenségeivel egyetért, a Nyugat ellenségei mellé áll, az nem tartozik a Nyugathoz. Az Európai Uniónak komplex módon kellene kezelnie a “magyar kérdést”, hogy Magyarország nem csupán a jogállami demokratikus értékrendtől távolodott el, hanem a nyugati politikai és katonai szövetségtől is. Az Európai Unió annak alapján akarja eldönteni, hogy az EU ellen orosz érdekeket védő magyar fasiszta állam részesül-e uniós támogatásokból, hogy bizonyos kamu látszatintézkedéseket meghoz-e a pénzek korrupt felhasználásáról. Ez is csalás, de ennél többről van szó.

Orbán a hanyatló Nyugatról beszél, és a virágzó illiberális Magyarországról, de az uniós támogatások nélkül az országa a csőd szélén áll. Ez egyértelműen bebizonyította, hogy Orbán fasiszta állama az Európai Unió ingyen pénzén tartja fenn magát, enélkül összeomlana. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió finanszírozza és tartja fenn az Unió első fasiszta államát, amely most már nemcsak sérti az uniós szerződéseket és alapelveket, a magyar uniós polgárok jogait, hanem az Európai Unió politikai és katonai ellenfelének oldalán áll, gyengíti az EU-t. Magyarul: ellenség.

Mindez azt is jelenti, hogy uniós pénzből rombolja a közös uniós politikát, fellépést és Európa önvédelmét Oroszország szövetségese, az orbáni fasiszta Magyarország, Putyin elkötelezett ügynöke, amely az ellenség ötödik hadoszlopa, trójai falova az Európai Unión belül. Ez abszurdum. Magyarország akadályozza az oroszokkal szembeni szankciókat, Orbán a megszállt ukrán területeken kiírt orosz népszavazáshoz hasonló “nemzeti konzultációval” próbál demokratikus látszatot és felhatalmazést adni az Unióval szembeni áruló magatartásának, az ellenség védelmének.

Mindezt az EU pénzéből élő fasiszta állam élén, amelyet nemcsak támogatni nem lenne szabad, hanem mind az Európai Unióból, mind a NATO-ból ki kellene zárni, és Magyarországot az oroszok elleni szankciókkal együtt szankcionálni kellene. Aki a tömeggyilkos náci orosz rendszert legitimálja, kiengedi a “karanténból”, az nem az EU, hanem az ellenség oldalán áll. Az Európai Uniónak és a NATO-nak választás elé kellene állítani Orbánt, hogy döntsön: a liberális Nyugat vagy az illiberális Oroszország, a demokratikus és szabad világ vagy a tömeggyilkos diktatúrák oldalán áll.

Ezzel szemben ma az a nevetséges helyzet áll fenn, hogy Orbán diktál, az ő vétója fenyegeti, hogy Európa békés eszközökkel, a szankciók erejével védje meg magát, gyengítse meg az orosz háborús potenciált, amely ennek köszönhetően nem tudta elfoglalni Ukrajnát, és nem áll most fenyegetően a többi szomszédos országgal és a Nyugattal szemben. A szankcióknak csak egy alternatívája van, a nukleáris világháború. Ha nincsenek szankciók, akkor nem lehet az oroszokat mással megállítani, csak katonai erővel, ami világháborúhoz vezetne.

Orbán nem a békét, hanem egy nukleáris világháborút támogat az oroszok védelmével és a szankciók elutasításával. Abban reménykedve, hogy a Nyugat lenne olyan bolond, hogy a világháborútól való félelme miatt átengedi a világuralmat az oroszoknak és Kínának, amihez csatlakozna Orbán fasiszta állama is. Ezt kellene végre megérteni a magyaroknak is, Európának is, nem engedni, sőt szigorítani az oroszokkal szembeni szankciókon, megszabadulni az energiafüggőségtől és az orosz zsarolástól, és békés úton leszerelni a világ új Hitlerét.

Ehhez az egységes fellépéshez azonban elengedhetetlen a “magyar kérdéssel” való szembenézés. Orbán képmutató, kétkulacsos pávatánca, amely az uniós pénzek megszerzésére és a szankciókkal szembeni vétójog megőrzésére irányul, egyértelműen politikai és katonai árulás, amely a nyugati szabad világ békéjét és biztonságát veszélyezteti. Meddig lehet Putyin kilóra megvásárolt, zsarolt emberét, ügynökét megtűrni és egy embertelen, aljas fasiszta államot finanszírozni a jogállamok adófizető polgárainak pénzéből? Orbán nem a Nyugathoz, hanem Putyinhoz tartozik. Ellenség.

Amit az EU Orbánnak ad, az olyan, mintha Putyinnak adná, mert az Putyin pénzét váltja ki. Nem kell Putyinnak finanszíroznia az EU belső ellenségét, megteszi ezt helyette az EU. Orbánt ki kell tenni az EU-ból is, a NATO-ból is, mert az ellenség beépített ügynöke. Áruló. Mint az oroszok szövetségesét szankciókat kell kivetni Magyarországra, a magyar vezetőkre és a magyar oligarchákra is. Lefoglalni a számláikat és kitiltani őket Amerikából és az európai országokból.

A legnagyobb csapás az lenne, ha a magyar futballt kitiltanák az európai kupákból, a magyar válogatottat az Európa-bajnokságról és a világbajnoki selejtezőkről is. Döntsék el, hova tartoznak.

A szerkesztő megjegyzése

A cikk a szerzője neve nélkül jelent meg; feltehetőleg a főszerkesztő Bartus László írta, ily módon nyilvánvalóan a személyes véleményét tükrözi.