
Nem első alkalommal gondolja a kívülálló, hogy ez a pont az, amikor Magyar Péter politikai pályafutásának (tartalmát és sebességét tekintve mondhatjuk: ámokfutásának) vége. De a hívő tábort semmi nem zavarja. Mindenre talál feloldást, megnyugtató magyarázatot. Pedig egykor demokratikus gondolkodású baloldaliak számára ez elfogadhatatlan volt.
Már ott tartanak, hogy elfogadható számukra egy antiszemita, szélsőjobboldali, hungarista. Miért is? Hogy Orbánt leváltsák. Orbánt nem fogják Magyarral leváltani. Belzebub által nem lehet kiűzni az ördögöt. Ahhoz épp az ellenkezőjére lenne szükség. Olyanokra, akik Orbán antitézisei. A nép felkelésére, nem hungarista szélsőjobboldali álmessiásra lenne szükség.
De Orbán egyszer megbuktatja magát. Magyar pedig kivárja. Addig szórakoztatja, áltatja és altatja a fanatikus híveit, bezsebelve az ellenzéknek járó összes pénzt, de őket pártján kívül tartva, akik egy új vallás bálványimádói lettek. Nem veszik észre, hogy már most kifosztja őket, elveszi a jogaikat, s már most saját szennyével azonosítja, fertőzi őket.
Hova fognak még zülleni? Milyen mélyre hajlandóak még süllyedni Magyar Péter oldalán? Ha megvédik a védhetetlent, azonosulnak vele. Észrevétlenül fasizálódnak. Magyar lesz az új Orbán, ők pedig mellette az új nacionalista fasiszták. Máris olyanok, mint a fideszesek. Nemcsak Magyar veszi át Orbán szerepét egyszer, hanem ők is a fideszesek szerepét.
Arra hivatkozva, hogy Orbánt akarják leváltani, rászabadítanak Magyarországra egy fiatal, ambíciózus hungarista, fasiszta antiszemitát, aki gyűlöli a demokráciát és a jogállamot. Az öreg, fogatlan, pusztulás felé közeledő farkas helyére kerestek egy fiatal és erős farkast, aki vicsorgó farkast csinál belőlük is, és elpusztítja a bárányokat.
Hogyan lehet Magyart megvédeni, mindenáron támogatni? Nem rosszabb, mint Orbán! Orbánt meghátrálásra lehet kényszeríteni. Magyart soha nem fogják meghátráltatni. Ha Orbánnak nemet mondanak, ő enged. Magyar ezt soha nem fogja megtenni. Hogyan lehet elfogadni, támogatni és misztifikálni egy hungaristát? A báránybőr alatt látszik a farkas.
Aki Padányit idéz, abból hiányzik a megfontoltság, a mértéktartás és a tisztesség. Padányit akkor sem idézünk, ha éppen nem zsidózik, nem a holokausztot tagadja, relativizálja, vagy éppen nem a nácikat mentegeti. Aki Padányit idéz, közösséget vállal az embertelenséggel, a népirtással, a gyűlölettel, s elfogadhatónak mutatja azt. Padányit csak antiszemita idéz.
Aki hungarista szerzőből merít, a magyar történelem legmocskosabb időszakát idézi meg. Azt legitimálja, azt népszerűsíti. Azt emeli a közbeszédbe, azt igyekszik rehabilitálni, az élet elfogadott részévé tenni. Aki Padányit idézi, azonosul vele. Aki olyan embert követ, éltet és támogat, akinek ez nem számít, akinek ez a mérce, pusztulás felé halad és azt segíti elő.
Most pedig térjünk a lényegre. Magyar szavazótábora mindent egyetlen célnak rendel alá: leváltani Orbán Viktort. Erre semmi garancia nincs. De mi történik akkor, ha ez sikerül, akár a húsz év előnyt biztosító biológiai törvények alapján is? Tételezzük fel, hogy eltűnik Orbán, s ott áll a NER rendszerét jogállamnak és demokráciának nevező Magyar Péter.
Orbán tizenöt év alatt jutott ide, Magyar innen kezdi. Arra épít, amit Orbán alapozott meg. Ha Magyar beül Orbán székébe, olyan diktatúrát csinál, hogy a „Tisza-sziget” hajléktalanjai Orbánt is visszasírják. Magyar Péter értelmiségi, liberális támogatói ne képzeljék, hogy Magyart az életben képesek lesznek megfékezni vagy elkergetni. Ők az első célpontjai.
Magyar egyszer már megüzente Wass Alberttel a volt barátainak, hogy ő nem változik, a „kő marad” az, ami volt. Ezt is a zsidók meggyilkolásáért elítélt háborús bűnössel tudta megfogalmazni, hogy a hovatartozását világossá tegye. Magyar 2006-ban a Budapestet felgyújtó puccsista antiszemita csőcselék mellett állt, később a rehabilitálásukért dolgozott.
Emlékszik a magyarista-tiszás tábor azokra a napokra, azokra a szörnyűségekre? Magyar azóta is ugyanazt vallja, ő továbbra is a barikádnak azon az oldalán áll. Támogatói azok, akik elszenvedői voltak Orbán utcai puccskísérletének, amelynek antiszemita felhangjai a vészkorszakot idézték, a lámpaoszlopokra függesztett zsidók neveivel.
Most meg lehet magyarázni (ha félretesszük a józan észt), hogy Magyar „taktikai” okból, a jobboldali és szélsőjobboldali magyarok, s a határon túli magyarok megnyerése érdekében idéz irredenta, fasiszta, hungarista és náci szerzőt. Mert – ugyebár – Orbán legyőzéséhez ők is kellenek, ezért elmosódnak a határok: „se nem jobb, se nem bal, csak magyar”.
Ez a jelszó is szélsőjobboldali szlogen, az antiszemita Csurka István jelszava volt. Csurkára, az általa megfertőzött MDF-re emlékszünk még? Most pedig egy ifjú Csurkát támogatnak, s tőle várják a demokráciát és a szabadságot? De a „modern élhető Magyarország” szövegek mögött egy Wass Albert, Padányi, Csurka ideológiáját valló szélsőjobboldali rejtőzik.
Magyar Péter találhatott volna a nemzeti összetartozást és nemzeti érzést kifejező szerzőt, aki nem nacionalista, nem fasiszta, nem hungarista és nem antiszemita. De Magyar ezzel a nacionalista, antiszemita nemzeti hagyománnyal azonosul. Tisztességes ember, demokrata taktikai okból sem azonosul ezzel, de Magyar láthatóan nem taktikázik, ő ezzel azonos.
Az árvalányhajas, giccses, könnyes, hamis nacionalista „keresztény” hagyománnyal, amely a magyarságot depresszióban, önsajnálatban, hazugságban tartja, amely az antiszemita hagyományra épül, amely történelmi tragédiáinak az oka. A hamis keresztény-nemzeti identitástudattal.
Ezt akarják? Erre van szükség a 21. században? Ez a „modern, élhető Magyarország”? Majd ezt is megmagyarázzák? Minden hazugságot elhisznek?
Óriási a felelősségük azoknak a hangadóknak, értelmiségieknek, akik nem figyelmeztetnek, akik ezt letagadják, akik ezt azzal elintézik, hogy „Magyart nem kell szeretni”. Antiszemitát nem elég nem szeretni. Antiszemitát a közéletből el kell távolítani. Azok lelkén szárad, ami ezután történik, ha újabb fasiszta diktátort szabadítanak az országra, akik mentegetik ezt.
Ennél még Piroska is gyanakvóbb volt, amikor a farkas feküdt a nagymama ágyában. De őt is megette a farkas. Ha egyszer Orbán megbuktatja magát és eltűnik, nem a szabadság és demokrácia jön el, hanem ott áll leplezetlenül előttünk a hataloméhes „farkas”, a baloldallal és demokratákkal szembeni bosszúra szomjas fasiszta, antiszemita és hungarista diktátor.
Vétkesek közt cinkos, aki néma. Magyarország nem most van bajban, hanem akkor lesz, amikor eljön a „messiás”. Ez a „messiás” kísértetisen hasonlít Barabbásra. Ez a „messiás” nem a megváltást hozza el, hanem a még nagyobb rabságot. Ez nem a jövő, hanem a múlt. Ez a „messiás” keresztre feszíti őket. S nem fognak három nap múlva feltámadni.