Beszélgetés dr. Bartha Sándorral, a kolozsvári Népi Egyetem prorektorával
Évtizedek múltak el azóta, hogy a Tanár úr előadásait hallgattuk, Bartha tanár úrét, akinek oktatói-nevelői egyénisége, szelíd-meleg embersége kitörölhetetlenül belénk vésődött… Órái – annak idején – világokat nyitottak meg előttünk. Dr. Bartha Sándor státusa szerint nyugdíjas tanár, de korát meghazudtoló fáradhatatlan aktivitással ma is nélkülözhetetlenül jelen van a város művelődési életében. A szabadegyetem egyik vezetője, lelkes szervező, ismeretterjesztő.
– A kolozsvári népi egyetem tízéves. A kezdetről szeretnénk valamit hallani: a munkásfőiskolai hagyományokról. És egy személyesnek tűnő kérdést: Bartha Sándor, földrajz-természetrajz tanárunk, hogyan kapcsolódott be a szabadegyetemi mozgalomba, mit jelent számára ez a munka?
– Mindjárt elöljáróban tisztázni óhajtok egy fogalmat. A sajtóban hol népi egyetemről, hol szabadegyetemről olvasunk – lényegében ugyanarról a népművelési intézményről van szó. Kolozsváron, megalakulása óta, az elődök haladó hagyományaihoz híven szabadegyetem néven említik intézményünket. A kolozsvári szabadegyetem valóban tízéves, de a kezdetekről beszélve jóval korábbra kell visszamennünk. Nem sokkal 1944 augusztusa után városunk több nagyüzemének dolgozója ismeretterjesztő előadások szervezését igényelte. Az előadások a bőr- és cipőgyárban voltak a leglátogatottabbak. Tulajdonképpen ebből a gyári előadássorozatból nőtt ki Kolozsvár első ilyen jellegű népművelési intézménye, a Kolozsvári Bőr- és Cipőgyár Munkásegyeteme. Vezetését, idestova tizenhat éve, rám bízták. 1963-ban hazánk minden jelentősebb városában, így Kolozsvárt is megalakult a népi egyetem, a munkásegyetemek megmaradtak az üzemek mellett. Néhány évvel ezelőtt egyesítették a népi- és a munkásegyetemet, s azóta a jelentősebb központokban népi egyetem működik, amelynek a nagyobb üzemekben vagy intézményeknél fiókjai, tagozatai vannak. Ilyen az országos nevű Clujana-fiók is.
Ami pedig második kérdését illeti…, hogyan kapcsolódtam be a szabadegyetemi mozgalomba – ezt talán egykori kedves professzoromnak, Emil Racovițának köszönhetem. Még egyetemi éveim idején, amikor megtudta, hogy bánsági vagyok, megjegyezte: ha belefáradt a hegyek tanulmányozásába, a barlangkutatásba, aktív pihenésként tartson egy-egy előadást a resicai vasmunkásoknak, az aninai bányászoknak vagy a lugosi gyárak dolgozóinak. Megfogadtam a tanácsát, s a népnevelés valósággal szenvedélyemmé vált.
– Mi a népi egyetemi mozgalommai funkciója, milyen konkrét szükségleteket elégít ki?
– Az ismeretterjesztés funkciója, módszerei – egész koncepciója sokat változott az elmúlt évek során. Kezdetben arról volt szó, hogy a kultúrától korábban elzárt tömegek előtt megnyissuk a művelődés lehetőségeit. Így minél több különféle ismeret terjesztésére törekedtünk. Ma már ez az enciklopédikus szemlélet nem felel meg az igényeknek. Feladatainkat tehát a hallgatók műveltségi szintjéből kiindulva, a társadalom egyre árnyaltabb szükségleteit figyelembe véve kell meghatároznunk. Az ismeretkörök és a készségek tervszerű, tudatos fejlesztésére kell törekednünk. Beigazolódott, hogy az emberek általában foglalkozásuk alaphelyzetéből szemlélik, értelmezik a fogalmakat, a jelenségeket. Ugyanannak a dolognak, eseménynek más és más vetülete érdekli a könnyűipari dolgozót, a nehézipari munkást vagy a jogászt. Ez a szabadegyetemi rendezvények sokrétűségéhez, a kisebb közösségekre tagolódáshoz vezet. Nincs szó a művelődés tömegjellegének feladásáról, mindössze a közvetítési formák korszerűsödéséről. A szabadegyetem hallgatóközösségei fokozatosan aktív önművelő kollektívákká fejlődnek. Ami az igényeket illeti, már az első évek során végzett felmérések meggyőztek bennünket arról, hogy a szakmai jellegű, termelési problémák iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Ezért műszaki tagozatokat létesítettünk mesterek, technikusok, mérnökök számára.
– Ennek megfelelően változtak a szervezeti formák is?
– Évről évre mind több előadássorozatot, rendezvényt helyezünk át vállalatokhoz, intézményekhez. Tevékenységünket fontosabb ismeretkörök szerint csoportosítva fejtjük ki. Az általános műveltséget nyújtó ismeretek csoportjába tartoznak azok a kollégiumok, amelyek a hallgatóság legváltozatosabb irányú érdeklődését elégítik ki. A Lapok hazánk történetéből; A szép világa (magyar nyelven), A XX. század orvostudománya vagy a Nyelv–írás–művelődés (magyar nyelven) című kollégiumok a leglátogatottabbak.
A legújabb felfedezésekről számol be hallgatóinak a Mikro- és makrokozmosz című kurzus, A barlangok világának elméleti és gyakorlati szakasza is van. Az általános műveltségi csoporthoz sorolhatjuk klub- és szemináriumtevékenységünket is. Jól működő dzsessz- és könnyűzeneklubunk van, sokat remélünk a most induló irodalmi stúdiónktól, amelynek román és magyar tagozatát a kolozsvári írótársaság tagjai vezetik.
A szép világa kollégium zeneszemináriuma minden várakozásunkat felülmúlta. Városunk egyik színvonalas rendezvénysorozatát, a Kolozsvári esték ciklust szabadegyetemünk a municípiumi művelődési bizottsággal karöltve szervezi. Irányítását Ștefan Pascu docensdoktorral, a Babeș-Bolyai Egyetem rektorával együtt végzem.
E rendezvényeken művelődési életünk kiválóságai ismertetik két nyelven Kolozsvár múltjának, fejlődésének kiemelkedő eseményeit, személyiségeit. Tekintettel arra, hogy Kolozsvár 1850. évfordulójának küszöbén vagyunk, a kolozsvári esték szerepe megnő. A szakmai kollégiumok az új műszaki eljárások, felszerelések, módszerek fórumai.
A dolgozók kérésére gyakorlati jellegű tanfolyamokat is indítottunk (televíziójavító, gép- és gyorsíró, valamint nyelvkurzusokat).
Külön kell szólnom két fiókunkról, a tizenhat éves Clujana-fiókról és az alig egyéves kisipari termelőszövetkezeti fiókról. A Clujana-fióknál a szakmai műveltségi előadásokon van a hangsúly. A Babeș-Bolyai Egyetem kémia tanszékével együttműködő ipari kémia-kurzuson a kombinát legtöbb mérnöke és vegyésze részt vett. Az Automatizálás és az elektronika alkalmazása a bőr- és cipőiparban című kollégium a legújabb műszaki eljárásokat és berendezéseket ismerteti hallgatóival. Már hagyományossá vált tanév végén a Clujana-fiók tudományos ülésszaka, melyen a két tanfolyam hallgatóiból alakított kollektívák dolgozatokban számolnak be az elsajátított ismeretek alkalmazhatóságáról a kombinát termelésében. A Clujana-fióknál népszerűek az általános műveltségi kollégiumok is. Évek óta működik a Fiatalság, egészség, eszmények és a Napjaink asszonya című kollégium. Sokan látogatják a bel- és külpolitikai, tudományos és művelődési aktualitásokat ismertető Ötven perc a világ körül kollégiumot, amelyet évek óta jómagam vezetek.
A Kisipari Termelőszövetkezetek fiókjánál a Szocialista jog és szocialista erkölcs, A nő helye a mai világban és a Technikai-tudományos kaleidoszkóp című előadássorozatoknak van a legnagyobb sikere.
A hallgatók kérésére mindkét fióknál magyar nyelven is megtartjuk az előadásokat.
Sikereink jórészt tudományos vezetőinknek, lektorainknak tulajdoníthatók. Nemcsak városunk s hazánk kiváló tudósai, szakemberei, művészei, hanem az üzemek mérnökei, közgazdászai, technikusai, sőt mesterei és munkásai is tartanak előadásokat.
Hallgatóink kellemes szabadidejéről is gondoskodunk. Turistakörünk minden vasárnap hosszabb-rövidebb kirándulásokat szervez.
– Ez valóban imponáló program. Minden bizonnyal tömegeket vonz. Milyen tapasztalatai vannak a hallgatóság rétegződéséről s az előadások hatásáról, visszhangjáról.
– Hallgatóságunk évről évre gyarapszik. Mintegy hétezer állandó hallgatónk van, de rajtuk kívül sok a vendéghallgató. A nagy érdeklődéssel fogadott rendezvényeinket meg kellett ismételnünk. Gondoskodunk az ingázókról is: kérésükre előadásainkat lakóhelyükön megismételjük.
A hallgatóság rétegződése mindinkább érzékelhető. Ezért szervezünk újabban külön kollégiumot a fiataloknak, a nőknek, az ifjú házasoknak, az öregeknek. Az országban elsőnek sikerült megszerveznünk a Nagyszülők iskoláját.
Ami szabadegyetemi rendezvényeink társadalmi jelentőségét illeti: arra törekszünk, hogy a fejlődő iskolai képzés adott szintjére emeljük a korábban iskolázottak ismereteit.
– Prorektor elvtárs véleménye szerint mi a kolozsvári szabadegyetem népszerűségének titka?
– Követtük a hagyományt, de sohasem béklyóztuk meg vele magunkat. Kezdettől fogva szakítottunk a skolasztikus előadási módszerrel. Előadóink szabadon beszélnek mintegy fél órát, majd tíz, tizenöt perces szemléltetés következik, végül kérdések-hozzászólások zárják az „órát”. Az előadást egyre inkább párbeszéddel, kérdés-felelettel, kerekasztal-megbeszéléssel helyettesítjük. Szemléltetés nélkül lehetőleg egyetlen előadást sem rendezünk. A tapasztalatcserék is igen hasznosak voltak – belföldiek, külföldiek egyaránt.
– Végül: hogyan tovább?
– Gondunk is akad bőven, mert tömegművelődésünk irányzata is fejlődik, módosul. A központosított tevékenység már túlhaladott, s ahogy Nicolae Ceaușescu elvtárs is mondta, a munkahely felé kell gravitálnunk. Az épülő új lakónegyedek ugyancsak igénylik a művelődés hajlékait, a klub-, az előadótermeket. Ezeknek a felépítése – sajnos – néha elmarad. További gond: a felszerelés. Szabadegyetemünknek hiányos a felszerelése, márpedig korszerű ismeretterjesztést csak korszerű készülékekkel, eszközökkel végezhetünk eredményesen. Amit lehet, igyekszünk szerény anyagi alapjainkból kiegészíteni. Szabadegyetemünk továbbra is igyekszik kivenni részét szocialista társadalmunk szellemi kultúrájának gazdagításában és a tömegek közötti terjesztésében.
Megjelent A Hét V. évfolyama 1. számában, 1974. január 4-én.
.
