Orwell világa
Akár Rejtő Jenő áprilisi tréfájának is gondolhatta az olvasó kilencven évvel ezelőtt a meghökkentő kis színes hírt a felkiáltójeles cím alatt: Egy királyság eladó! „A svéd lapok közlése szerint Pettersson Károly svéd tengerész, aki a múlt század végén a Bismarck-szigetcsoporthoz tartozó Tabar sziget »királya« lett, királyságát most áruba akarja bocsátani” – így számolt be a szenzációs esetről 1935 tavaszán a 8 Órai Ujság.
Carl Pettersson (1875–1937) története azonban valódi, rejtőien rejtélyes részletekkel. Tizenévesen állt hajósinasnak a stockholmi kikötőben, bejárta a fél világot. Új-Guineára a századforduló előtt vetődött. A hatalmas termetű férfi a német gyarmati kereskedőtársaság matróza volt, amikor 1904 karácsonyán hajótörést szenvedett a Csendes-óceánon. A csodával határos módon élve ért partot az ismeretlenben.
Nem ijedt meg a kannibál hírében álló bennszülöttektől sem. Elszánt Robinson módjára magához ragadta az irányítást. Feleségül vette a törzsfőnök Singdo nevű lányát, ültetvényt alapított a trópusi paradicsomban. A kókuszdió szárított-őrölt húsa, a kopra nagy üzletnek bizonyult, egy vagyont fialt neki. Sikereinek csúcsán menedzser-uralkodóként tisztelték. „Strong Charley” erejéről, kalandjairól írt a svéd sajtó, így jutott el hozzánk is a híre.
Petterssont tehát bizonyosan nem Rejtő Jenő találta ki, az viszont nagyon is elképzelhető, hogy olvasott róla, és regényes sztorija a tollára kívánkozott. Vagy véletlen volna a Vesztegzár a Grand Hotelben (1940) emlékezetes epizódja?
„A vadak ijedten félrehúzódtak házaikba a félmeztelen, szemüveges európai elől. Itt kereste fel Nalaya királyt, aki a sátra előtt egy teljes komforttal berendezett pocsolyában ült. Civilizált bennszülött volt, mert valamikor egy angol teherhajón mint fűtő dolgozott, ezért tisztelte is a kis csoport vad maláj, akiket egy napon azzal a meglepő hírrel keresett fel, hogy ő a királyuk. Csak egy bennszülött kérdezte, hogy mire alapítja ezt a feltevést, de annyira megverte az illetőt, hogy a többi készséggel elfogadta a fait accomplit.”
Tizenhét évig tartott az egyenlítői idill, azután tragikus vége szakadt. Singdo gyermekágyi lázban meghalt (1921). Pettersson hazautazott nevelőanyát keresni kilenc félárvája mellé. Talált is egy európai fekete nőt, az Angliában született, Svédországban nevelkedett Jessie Louisa Simpsont. Csakhogy mire az új asszonnyal visszatért, az egykor virágzó ültetvény tönkrement. Évekig küszködtek még. A gyerekek felnőttek, Tabar ura pedig belefáradt, és feladta.
„A »király« azért akar megválni királyságától, mert az utóbbi időben feleségével együtt sokat szenvedett a mocsárláztól. A szigeten nemrégiben aranynyomokat találtak, ezért reméli, hogy jó árat kaphat érte. Ha a vásárt nyélbe ütötte, akkor családostól együtt Dél-Franciaországban telepszik le” – zárul a korabeli tudósítás.
Mi már tudjuk: csak Ausztráliáig jutott, Sydney-ben érte a szívroham hatvanegy évesen. Carl Pettersson, e rejtői hős leszármazottai ma is élnek Pápua Új-Guinea távoli szigetein.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2025. április 2-án.
