Orwell világa
Kínos lassúsággal reagált az arany, de kezdett oldódni. Idegesen toporgott a két tekintélyes tudós, mialatt a német katonák már a dán főváros utcáin masíroztak. Féltek, hogy a megszállók átkutatják a Niels Bohr (1885–1962) irányítása alatt álló Elméleti Fizikai Intézetet, azt a világhírű szellemi-tudományos műhelyt, ahol kidolgozták a kvantumelmélet koppenhágai interpretációját.
Bohr az atomszerkezet és a nukleáris sugárzás kutatásáért Nobel-díjat nyert, de aranyérmén túladott: a szovjet invázió után elárvereztette a finn háborús áldozatok javára; a vevő később névtelenül a Dán Történeti Múzeumnak ajándékozta, máig ott látható. Irodájában két másik Nobelt őrzött, azokat kellett eltüntetnie a Gestapo elől. Mindkettőt német fizikus bízta rá: James Franck Amerikába menekült, Max von Laue otthon maradt, vállalva náciellenességét.
A Nobel elfogadását Hitler dühében tiltotta be, miután bátor bírálójának, a lágerbe zárt pacifista Carl von Ossietzkynak ítélték a békedíjat (1935). Aranyat külföldre csempészni szintén súlyos bűnnek minősült, ezért a névre szóló medálok bajt hoztak volna a Dán Királyi Tudományos Akadémia elnökére is, aki segített az üldözötteknek. Bohr nem merte a kertben elásni a két Nobelt, aggasztotta a közmondásos német alaposság.
Magyar munkatársához fordult, akit még a boldog angliai békeidőkből ismert. A vegyész Hevesy György (1885–1966) Budapesten született kikeresztelkedett zsidó nagypolgári családban. A piaristáknál érettségizett, Európa rangos egyetemein tanult, majd Freiburgban lett tanszékvezető professzor a weimari időkben (1926). Miután a nácik eltiltották a katedrától, Bohr adott neki munkát. Ott volt laboratóriumban aznap, 1940. április 9-én is.
„A medálok feloldása maradt az egyetlen lehetőség, hogy eltüntessük őket. A megszállás teljes első napját ezzel a nem egészen egyszerű feladattal töltöttem” – írta utóbb Hevesy Von Lauénak. Sósavból és salétromsavból (3:1 mólarányban) királyvizet készített, a maró folyadékba áztatta a terhelő bizonyítékot. Torkukban dobogott a szívük, amíg a Svéd Királyi Tudományos Akadémia két súlyos medálja lassacskán felismerhetetlenné vált.
Bohr színleg együttműködött a német atomprogramot irányító befolyásos kollégájával, Werner Heisenberggel – valójában szabotálta a bomba előállítását. Amikor le akarták tartóztatni, ellenállók titokban áthajózták az Öresund-tengerszoroson a semleges Svédországba. Hevesy követte.
A felszabadulás után visszatérve a koppenhágai laborban érintetlenül találták a sárgás oldatot. Kicsapták belőle a nemesfémet, elküldték Stockholmba. Von Laue és Franck újraöntve kapta vissza az érmét.
Így meséli a legendássá vált esetet angol nyelvű önéletrajzában a kémikus (George Hevesy: Adventures in Radioisotope Research, New York, 1962). A radioaktív izotópok kalandora időközben szintén kiérdemelte a Nobel-díjat. Az ő medálját 2017-ben árverésre bocsátotta a londoni Morton & Eden aukciósház, de a kikiáltási áron – három másik érmével együtt 120 ezer angol fontért – nem talált vásárlóra.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. október 9-én.
