Orwell világa
Pesti ifjú drámájáról tudósított 1931 farsangján a sajtó: eltűnt Reich Lipót volt szövetkezeti igazgató huszonhatéves fia. „Társaságának feltűnt, hogy a máskor jókedvű, bohém természetű ifjú milyen lehangolt. Éjféltájban barátaival együtt elment a bálból, és egy Duna-parti étterembe tértek be. Itt iszogattak, amikor hirtelen felhajtott egy pohár bort, aztán felugrott, és kirohant a teremből. Mindez pillanatok alatt, oly gyorsan játszódott le, hogy a társaság tagjai percekig nem tudtak magukhoz térni a meglepetéstől. Utánasiettek, és az éjszaka sötétjében még látták a Duna felé szaladni, aztán nyomtalanul eltűnt.”
Rejtő Jenő (1905–43), merthogy róla van szó, ezalatt Bécsben mulatozott. Pár nap múlva hazafelé, a győri restiben találtak rá a keresett személyre, kissé másnaposan. Dehogy is ment ő a Dunának, bizonygatta, félreértés történt:
„Fatális véletlen folytán éppen »öngyilkosságom« előtt írtam egy levelet Karinthynak, amelyben általánosságban kifejtettem véleményemet az öngyilkosságról és az öngyilkosokról.”
Szenzáció lett az esetből, mert a nagy Karinthy Frigyes közben válaszolt a Pesti Napló hasábjain: „Az Ön rokonai aggódnak, hogy Ön öngyilkos lett. Én azt mondtam nekik: Ön nem lett öngyilkos. Ön csak – vezetéknevét igazolva – elrejtőzött. Egyetlen támaszom e feltevésre megint csak egy elmélet. S ez így szól: akiben annyi életerő van, hogy az öngyilkosságát követelő okokat és érveket oly tökéletesen fogalmazza meg, mint ahogy Ön tette levelében, az nem lesz öngyilkos. (…) Szerintem Ön él. Tegye meg a szívességet, éljen csakugyan.”
Ekkor és így hallott először Rejtő Jenőről a nagyközönség. Reklámfogás volt az egész, mondhatni: médiahack. Karinthy csalhatatlanul felismerte Rejtő tehetségét. Pártfogoltja már kamaszként irkált, világfájdalmas verseket Ady modorában. Nyugat-Európában csavargott, s ha igaz, átjutott az afrikai francia gyarmatokra is, mielőtt a válság elvitte a család vagyonát. Akkor hazajött szerencsét próbálni, és kabaréjeleneteket, bohózatokat, operettlibrettókat árult.
Karinthy élt-halt a morbid tréfákért. Társaságban Kosztolányival vicces gyászbeszédeket rögtönöztek a mozdulatlan másik felett. Szemébe nevetett a halálnak agyműtétjekor is, így született az Utazás a koponyám körül. Végzetes agyvérzése sem nélkülözte a fekete humort: a hírt sokan újabb beugratásnak hitték, és várták a poént. Életének utolsó óráiban, 1938. augusztus 29-én az 51 éves zseni éppen kedvenc tanítványával kártyázott a siófoki Vitéz Panzióban: Rejtőtől nyerte azt a 14 pengőt, amit halálakor a zsebében találtak.
A következő három évben jelentek meg Rejtő, alias P. Howard klasszikusai: Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, a Vesztegzár a Grand Hotelben, a Piszkos Fred, a kapitány és A 14 karátos autó, valamint látnoki műve, A csontbrigád. A hadba lépés után egy nyilas szennylap uszítására a kórházból hurcolták a Don-kanyarba, a frontra, 37 évesen, szívbetegen és depressziósan. Ám a túlélők tanúsága szerint mielőtt megfagyott, utoljára még megnevettette sorstársait.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. október 19-én.