Orwell világa

Tragikus hirtelenséggel özvegyült meg, a férjét agyonlőtték egy bordélyban. Ignacia Jasso (1901–82) magára maradt négy kis gyerekével, de nem esett kétségbe. Egy mexikói faluban nőtt fel, apácáknál tanult, tizenévesen ment férjhez. Az ifjú házaspárt a polgárháború végén az újfajta lehetőségek csábították a városba. Ciudad Juárez rossz hírű vigalmi negyeddé züllött a ’20-as évekre Texas határán. Az Egyesült Államokban bevezetett szesztilalom hatására özönlöttek a turisták, zsúfolásig telt a temérdek kocsma, kártya-, szerencsejáték- és ópiumbarlang, kupleráj.

A részegeskedő vendégseregből élt a helyi alvilág, benne Ignacia férje, Pablo González is – mármint a végzetes bordélyházi vitáig. Az özvegy úgy döntött, továbbviszi a néhai El Pablote veszélyes, ámde jövedelmező üzletét. Összeállt egy Enrique Fernández nevű mulatótulajdonossal, kézbe vette az ő illegális ügyeit is. Ám az amerikai politikusok kijózanodtak, és feloldották az elhibázott prohibíciót, amelyből az alvilág szedte meg magát (1933).

Juárezben elmaradt a gringók áradata, megcsappant az alkoholból és prostitúcióból származó bevétel. Újítani kellett sürgősen.

A nemzetközi kábítószer-kereskedelem hőskorában született a „hősnő”; ez a heroin szó eredeti jelentése is. Ignacia asszony, elhíresült becenevén La Nacha mert nagyot álmodni. Ráérzett, hogy az ópiátszármazékoké a jövő. Megkaparintotta a bizniszt a kínaiaktól – ők jobbára egymás között kereskedtek –, és szívós munkával nagyüzemmé fejlesztette: saját mákföld, raktár, labor, csempészhálózat. Aki a terjeszkedésének útjába állt, azt megvesztegette vagy megfenyegette, s ha egyik sem vált be, az illetőt Fernández gengszterei eltették láb alól. A piszkos munkát marcona férfiakra hagyta, de az eszes, határozott és kegyetlen asszony parancsolt.

La Nacha jelentős alak lett a kriminológia történetében: őt tekintik az első modern mexikói drogkartell értelmi szerzőjének.

Lefizette a hatóságokat, és nem pusztán azért, hogy szemet hunyjanak. Megvásárolta az irányításukat is. Ez volt a döntő dobása: szolgálatába állítani a bűnüldözést, az államhatalmat. Ő vezette be, hogy a narkószállítmányok útvonalát direkt e célból kivezényelt rendőrök, katonák, határőrök, fináncok biztosítsák a gyors, zavartalan határátkelésig. Így kezdték teríteni az árut odaát Texasban, Arizonában, Kaliforniában, Új-Mexikóban, és lényegében így terítik azóta is.

Megjárta a börtönt, de kapcsolatai révén elérte, hogy ne adják ki az Egyesült Államoknak. Nagymama koráig aktív maradt, sőt az FBI körözési toplistáján együtt szerepelt kedvenc unokájával. Akadtak követői is. Miközben nők milliói estek a szervezett bűnözés áldozatául, néhányuk brutális hatékonysággal érvényesült a macsó gengsztervilágban: a mexikóvárosi bandafőnök María Dolores Estévez Zuleta, alias Lola la Chata (1906–59), „a Csendes-óceán királynője”, Sandra Ávila Beltrán (1960), illetve a tijuanai kartell pénzügyi agytrösztje, Enedina Arellano Félix (1961). Ez tény – hogy illenék-e nőnapi köszöntőbe, az már más kérdés.

Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2026. július 15-én.