Pályatársai, tanítványai, egyben tudós-barátai grandiózus Festschrifttel köszöntötték fel az idén hetvenéves Gábor Györgyöt. Fenyves Katalin és Vörös Kata szerkesztésben harminchét szerző harmincnégy tanulmány-üzenetet fogalmazott meg.
Nehéz műfaj egy ilyen tisztelgéskötet, különösen akkor, ha a címzettje Gábor György. A könyv kísérletet tesz arra, hogy beszámoljon a zsidóság tanulmányokkal kapcsolatos friss hazai kutatásokról, új módszertani lehetőségekről, szemléletekről, miközben a kötet magáról Gábor Györgyről is szól: szellemiségéről, megkerülhetetlen és úttörő szemléletű munkásságáról, interdiszciplináris tudományterületeinek hatásairól, kölcsönhatásairól. Alakja megelevenedik olvasás közben, hol elismerő mosolya egy izgalmas információ, frappáns gondolat láttán, hol pedig elérzékenyülő tekintete a barátok megható, közös emlékeket idéző személyes sorainál. A végeredmény első látásra is súlyos: 444 oldalon merülhetünk bele a par excellence mindenségbe, legalábbis, ami az úgynevezett zsidóság tanulmányok szinte határtalan tudományágait magába foglalja.
A címet Franz Rosenzweig: A megváltás csillaga című könyvének bevezetőjéből kölcsönözték a szerkesztők, egyben megfogalmazva a könyvük irányát is: „A HALÁLTÓL, a halálnak félelmétől indul el a Mindenség minden megismerése. A földi lét szorongását levetni, a halál fullánkját kitépni, a Hádész pestises leheletét semmivé foszlatni: erre a vakmerőségre vetemedik a filozófia.”[1] Szép párhuzama a szerkesztők koncepciójának, hogy Rosenzweig főművéhez hasonlóan ez a kötet is egyfajta komplexitásra törekszik, érintve többek között a logika, etika, esztétika témáit.
A könyv közreműködői nagyrészt személyes indíttatásból fogalmazták meg tudományos gondolataikat, a múlt megismerésének, feltárásának, a zsidóság kutatásának végtelen horizontján, hogy a múlt eseményeit, szellemi örökségét jelenidejűvé és mindenki számára hozzáférhetővé tegyék, összhangban a judaizmus sajátos történelemszemléletével, miszerint a múlt minél alaposabb, több szemszögből való vizsgálata és újra- és újraértelmezése a leghatékonyabb módja nemcsak a múlt feltárásának, hanem általa a jelenkori jelenségek megértésének is. A Gábor György-i eszmeiségre reflektáló, az ünnepeltet megszólító hatalmas szövegkorpusz így akár a Nem felejteni, avagy óda a filozófushoz alcímet is viselhetné…
A kötet borítójára Ámos Imre: Zsidó ünnepek című grafikai sorozatából az Áv hó 9. (Tisá beÁv) lap került, mellyel Gábor György egyik korábbi könyvét,[2] s benne a Szentély pusztulásával foglalkozó tanulmányát is megidézték. A zsidóság gyász- és böjtnapja a Jeruzsálemi Szentély lerombolásának emléknapja számos más gyászos eseménnyel együtt, a történelem során a zsidóságot ért súlyos veszteségekre, traumákra is emlékeztetve minket. A zsidóságot kutató tudós számára a zsidó történelem megrázó, sokszor a fennmaradást is veszélyeztető tragédiái, melyek a zsidóság történetét napjainkban is keretezik, sokkal mélyebb rétegek kibontására, kutatására adnak lehetőséget, hiszen ezek nemcsak a zsidóság történelmének epizódjai, hanem az egyetemes történelem valamennyi szereplőjének, vallásának, kultúrájának meghatározó fordulópontjai is. Ámos olvasásba merülő, tudásra nyitott tekintetű figurája Gábor György mellett, a kötet valamennyi szerzőjének alteregója is lehetne.
Fenyves Katalin és Vörös Kata szerkesztő-szerzők előszavukban Gábor György vázlatos életrajzának fontosabb mozzanataival vezetik fel a tanulmánykötet koncepciójának rövid ismertetőjét.
Gábor György nem könnyű időben és helyen született 1954 Budapestjén. A nyugati civilizáció keleti felén, a holokauszttal elbukott humanizmus első évtizedének végén, a kommunista diktatúra legsötétebb óráiban. „Hatalom és szabad akarat.”[3] – a könyv első mondata. Gábor György a filozófusok elleni támadásokat közvetve és közvetlenül is megtapasztalva nem hiába vallja, hogy a szabad gondolkodás és a létezés szabadsága a legfontosabb alapértékek, amelyekért – ahogy ezt ő is aktívan gyakorolja – igenis érdemes küzdeni, szót emelni napjainkban is.
A szerkesztői koncepció alapján a kötetbe olyan témájú tanulmányok kerültek, amelyeknek Gábor György is kiemelt figyelmet szentel, és melyekkel – mint ennek a rendkívüli kutatói kollektívának nem csak inspirálója, de aktív tagja – maga is foglalkozik. Fontos szempont lehetett még, hogy a tanulmányok, kutatások valamilyen aspektusból a zsidóság tudományokhoz újdonságként járulnak hozzá vagy az eredményüket, vagy a módszertanukat, vagy a téma feldolgozásának szemléletét tekintve.
Vajda Mihály nyitó és Laczkó Sándor záró köszöntői, eszmefuttatásai inkább szépirodalmi írások, egyben a legszemélyesebbek is, így a kötet struktúrájában logikusan és érzékenyen pozícionálva kiválóan keretezik a Gábor Györgynek címzett tudományos tanulmánygyűjteményt. Vajda Mihály sorai különösen meghatóak, hiszen a kötet megjelenését már nem élhette meg. Gábor György közeli barátja és mestere az idő, az elmúlás megfogalmazhatatlan jelensége körül tesz egy szellemes kört, hogy végül az olvasó megtudja, mi is igazán a „lényeg”, megadva a kezdőhangot a soron következő 7 fejezet 36 szerzőjének 32+1 dolgozatához.
A fejezetcímeket Gábor György könyvcímei ihlették bátran invitálva az olvasót további asszociációkra az ünnepelt munkásságát is átfogó filozófiai, történészi, vallástudományi és művészeti kalandozásokkal kapcsolatban. A tanulmányok szerzői a Jewish studies nemzetközileg ismert és elismert magyar tudósai: filozófusok, eszme- és művészettörténészek, történészek, irodalmárok, vallástudósok. A széles spektrumú dolgozatok univerzálisan kapcsolódnak az emberiség teljes kultúratörténetéhez, melyek középpontjában az ember áll. Közös jellegzetességük még az a sajátos történelemszemlélet is, mely szerint – Gábor György szavaival élve – a múltja felé visszafordulva halad előre a zsidóság a jelenben, miközben maga a távolság is fontos elemévé válik ennek a sajátos pozíciónak. A tanulmányok diverzitása is egy közös zsidó hagyományban gyökerezik, miszerint egy adott témának, kérdéskörnek számtalan interpretációja lehet, melyek által a múlt végtelen rétegeinek megfejtéséhez kerülhetünk kicsit közelebb. Az alábbiakban a 7 fejezet 32 dolgozatából válogatva igyekszem érzékeltetni a kötet komplexitásra törekvő koncepcióját.
A szentély és a vadak
Az első fejezet az antik, illetve bibliai (Tanakh) szövegek interpretációi, az értelmezési lehetőségek kereteit kitágító tanulmányok válogatása.
Frölich Róbert főrabbi a teremtés és történelem kapcsolatával foglalkozó dolgozata[4] stílusosan a gyűjtemény nyitódarabja. Szavai szerint a Héber Biblia mint történelemkönyv lehetőséget kínált minden korban az adott kontextusban újraértelmezni és újraélni a történelmünket, ahogy erre napjainkban is lehetőség van. A dolgozat a zsidó teremtéstörténetet mint a történelem kiindulópontját értelmezi a rabbinikus irodalom mentén kísérletet téve annak a mai korba illesztésére, illetve magának a történet keletkezéskori kontextusának feltárására is.
Balázs Gábor és Komoróczy Szonja közös tanulmányukban[5] Rabbi Johánán és Rés Lakis rendhagyó kapcsolatának újszerű értelmezési lehetőségeit címezték az ünnepeltnek. A talmudi szöveg hagyományos értelmezési szempontjain túl, a két kutató a zsidó közösségen belüli hatalmi viszonyokat, és a viszonylag fiatal gender studies tudományterületét is beemelve, a két férfi tragikus (plátói) szerelmének lehetőségét ismertetik elemzésükben.
Tamási Balázs Gábor György hitvallásához hasonlóan a kölcsönhatások, párbeszédek kérdését tekinti az egyik legfontosabb kutatási területnek, legyen szó akár a judaizmus és kereszténység közös hátterének feldolgozásáról vagy épp a qumráni szövegek alapján dualisztikus eszmék vizsgálatáról. Most utóbbi témán belül, a parabiblikus szövegek egymáshoz való viszonyának alapos és komplex elemzését[6] olvashatjuk a szerzőtől.
A bárka és utasai
A fejezetben a zsidó kultúratörténet (egyelőre) periférikusabb zónáinak különleges karaktereivel, valamint gondolatvilágukkal, életútjukkal találkozhatunk.
Rugási Gyula a középkori zsidó filozófiai örökség egyik rejtélyes képviselőjének Natanáél al-Fajjumi misztikus filozófus főművét, Az eszek (értelmek) kertjét elemzi.[7] Mindezt teszi úgy, hogy közben nem csak azt a hihetetlenül gazdag és minden dimenzióban egymásra is ható komplex szellemi kontextust ismerhetjük meg, ami a középkori muszlim világban alkotó filozófusok „mindenki tud mindenkiről” világát jellemezte, de a korszakot kutatók kutatási módszertanából is izgalmas ízelítőt kapunk.
Dobos Károly Dániel és Csorba László történészek Gábor György Itáliájába – ahol majd’ egy évtizedet töltött kutatással és tanítással – kalauzolnak bennünket egy-egy drámai történettel.[8] A zsidóság tragikus eseményeinek sorába illeszkedő epizódok ismertetői szinte filmszerűen idézik meg az anconai conversók végzetét, és a bolognai Edgardo Mortara szívbemarkoló drámáját. Mindkét történet a zsidó-keresztény párbeszéd és narratíva szemszögéből is tanulságos, amely fontos hangsúlyt kapott a tanulmányokban.
A diadalíven túl
Peremiczky Szilvia egy meglepő, napjaink pop-kulturális és a tudományos világ párhuzamos, de egymástól korántsem távolálló olvasatára hívja fel a figyelmet dolgozatában[9] Éliette Abécassis és Julia Kristeva regényeinek elemzésével. Kiindulásnak Gábor György gondolatát veszi alapul, miszerint minden, ami a középkor után történt az posztmodern. Ismertetőjéből megtudjuk, hogy a regények szerzőinek közös érdeklődési területe a filozófia és a történelem mellett a pszichoanalízis, továbbá mindketten vallják, hogy korunk megértésének kulcsa az ókor és középkor vallási, illetve történeti újratapasztalása. Mindezek alapján fejti ki elméletét a szerző a posztmodern krimi és a metafizikai thriller műfajának vizsgálatával.
Fenyves Katalin „zsidó május” -sal foglalkozó tanulmányában[10] különböző narratívák mentén elemzi az 1968 májusában zajló francia események zsidó karaktereit. A dolgozatból megtudhatjuk, hogy a tárgyalt események emlékezete és értelmezési keretei a mai napig képlékenyek, ráadásul a zsidó vonatkozások kutatását sokáig mellőzték is. A tanulmányban a történelmi, szociológiai, politikatudományi, pszichológiai szemszög és a zsidó közösségeken belüli recepciók kifejtése számos fontos összefüggésre világit rá a történelmi események értelmezése kapcsán egy roppant érdekes, új nézőpont beemelésével.
Múltba zárt jelen
A fejezetben tudományos cikkeket olvashatunk a filozófia vissza-visszatérő kérdéseiről.
Gyenge Zoltán nem kevesebbre vállalkozott esszéjében,[11] mint az idő fogalmának, érzékelésének és történelmi tapasztalathoz való viszonyának vizsgálatara. A létezés egyik legalapvetőbb kérdése a filozófusokat a kezdetektől foglalkoztatja. A szerző most elsősorban Kierkegaard elméletére támaszkodva elemzi, hogy a szükségszerűség, a szabadság, a létezés hogyan viszonyul egymáshoz, és ez miként jelenik meg a történetiségben.
Schwendtner Tibor tanulmányában[12] Heidegger 1930-as éveinek tevékenységét elemzi a politikai aktivizmustól a történelemfilozófiáig. A filozófus nemzetiszocialista ideológiával való viszonyának evolúcióját, nagy váltások mentén felosztható gondolkodói pályáját és recepcióját veszi górcső alá.
A történelem tekintete
A művészeti írásokat tartalmazó fejezet Gábor György művészetek iránti rajongása előtt is tiszteleg.
Bacsó Béla Francisco Goya festészete kapcsán értekezik tanulmányában[13] hatalomról, erőszakról, kényszerítésről. A szerző értelmezése alapján, Goya fordulópontot jelentő művészetében a földi és transzcendens közötti kötelék felszámolásával a festészet, mint közvetítő médium már elveti a képalkotás hagyományos módszerét, és magának a megfigyelőnek is végérvényesen megváltozik a pozíciója.
Hajdu István elemzésében[14] a részben talmudi gyökerekkel is rendelkező és minden vonatkozásában komplex „Schulz-baba” világát és reflexióit tárja elénk. Az esszében többek között kifejtésre kerül, hogy miként manifesztálódik Bruno Schulz egyetemes tudása az emberszerű héjként definiált baba-lét minden dimenziójában.
Az idegen arca
A zsidóság társadalmi pozíciói Magyarországon az antiszemitizmus, integráció fokozatai és az identitás kérdésköreinek szemszögéből mindmáig számos új értelmezési és kutatási lehetőséget kínálnak.
Gyáni Gábor tanulmányában[15] az asszimiláció hagyományos történészi értelmezéséhez, valamint a zsidóság és hatalmi elit között létrejött, úgynevezett társadalmi szerződés mítoszához kritikusan közelít annak érdekében, hogy megvizsgálja egy komplexebb alternatíva lehetőségét a problémakör rétegzettebb megvilágítására az adott korszak idő, tér és társadalmi kontextusában értelmezve az akkulturáció, a strukturális asszimiláció, és az integráció jelenségét, nem utolsósorban a korszak hiányzó társadalomtörténete és a korszak politikai antiszemitizmusa kapcsolatának teljesebb megértéséhez.
Molnár Judit a strasshofi deportáltak történetének szegedi epizódját igyekszik feltárni dolgozatában.[16] A magyar holokauszt kevésbé kutatott fejezetét elsősorban azon tanúvallomások alapján próbálja rekonstruálni, melyeket az 1980-as évek végén zajló kanadai Finta-per során rögzítettek. A túlélők vallomásaiból a szegedi gyűjtőtábor körülményeit és a különleges, életmentőnek tekinthető strasshofi transzportra való szelektálás módszerét ismerhetjük meg közelebbről.
Vörös Kata tanulmányában[17] a (modern) zsidó nő sztereotipikus ábrázolását elemzi, melynek evolúcióját a középkori illusztrációktól kiindulva ismerteti, hogy aztán elsősorban az antiszemita Harc című hetilap 1944-es karikatúrasorozatára fókuszálva fejtse ki kutatási eredményeit. Nagyon érdekes szemszögből vizsgálja a kérdéskört és az antiszemitizmus képi módszerét: miközben nagy üzemben zajlik a magyarországi zsidóság deportálása, hogyan és vajon milyen szerepet tölt(het) be (például társadalmi aspektusból) a kreált zsidó nő testi és kulturális másságát megtestesítő Kohn Röné karaktere.
Abszolút tenger
Az utolsó fejezet szerzői korunk politikai-közéleti közegében a napjaink gondolkodását is erősen befolyásoló témákat elemeznek.
A fejezet utolsó, Csepeli György, Örkény Antal és Grajczjár István által jegyzett feltáró jellegű elemzése[18] az antiszemitizmus kérdőíves kutatásának új irányát, illetve új módszertan lehetőségét vizsgálja. A szerzők egy pilot felmérés eredményét ismertetik részletesen. A tanulmány abból a megállapításból indult ki, miszerint a hagyományos antiszemitizmussal foglalkozó felmérések nem veszik figyelembe, hogy a zsidóság minden tekintetben heterogén csoportot képez, és elsősorban a nyilatkozók pszichológiai beállítottsága a döntő a zsidóságról alkotott kép kialakításában, valamint azt a kritikát is megfogalmazzák, hogy a bevett gyakorlatban alkalmazott kérdőívek antiszemitizmust mérő állításai kivétel nélkül zsidóellenesek. A klasszikus módszer korrigálásának érdekében a kutatók az állítások felét filoszemitára cserélték. Az eredmények értékelésénél több viselkedéstípust sikerült elkülöníteniük, valamint vizsgálták ezen viselkedési minták és Izrael viszonyát is.
Végezetül Laczkó Sándor Szócikk-folyama[19] a 32 szemes tanulmányfüzér szellemes lezárása, egyben a Gábor György-i gondolkodás stílusos reflexiója is, melyből álljon itt a szerző Platón-idézete: „A bölcsesség ugyanis a legszebb dolgok közé tartozik, Erósz pedig a szépség szerelme, tehát Erósz szükségképpen a bölcsesség barátja is…”[20]
Gábor György életműve és személyisége egy új humanizmus megteremtéséről, egy valaha létezett eszme folyamatos újrainterpretálásáról, emberségről, hitről, értékteremtésről szól az ész és a szív univerzumában. A mindenség megismerése Gábor Györgyhöz méltó alapmű lett, megihlető és fontos tudományos forrás, mely generációk sorát fogja inspirálni.
A 7 fejezet 32 dolgozata formailag és tartalmilag is megfelel a szakirodalom tudományos elvárásainak, ráadásul legtöbbjük stílusa kifejezetten olvasmányos is. Fenyves Katalin és Vörös Kata alapos szerkesztői munkájának és a szerzők személyes hangvételének hála garantált, hogy a kötet nem csak a tudományos világ megkerülhetetlen forrásmunkája lesz, de a zsidóság felé nyitott olvasóközönség számára is maradandó és gazdag olvasmánygyűjteményként is megállja majd a helyét. A kötet egy mindenki számára hozzáférhető közkincsajándék, ami Gábor György születésnapját a judaizmus, a magyar zsidóság és tudományos élet ünnepévé is avatta.
(Fenyves Katalin – Vörös Kata (szerk.): A Mindenség megismerése. Tanulmányok a 70 éves Gábor György tiszteletére. Budapest: Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, 2024.)
A szerző építész, az OR-ZSE zsidó kultúratörténet szakos hallgatója. A kötet megvásárolható az OR-ZSE Könyvtárában (1083. Budapest, Scheiber Sándor utca 2., 1. emelet) hétfőtől csütörtökig 9:00-17:00 h között.
Jegyzetek:
1 Franz Rosenzweig: A megváltás csillaga, Kalligram, Budapest, 2022, p.30.
2 Gábor György: A diadalíven innen és túl, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009
3 Fenyves Katalin, Vörös Kata: Előszó, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata
(szerk.): A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, p.7.
4 Frölich Róbert: A teremtés mint a történelem origója, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata
(szerk.): A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.14-25.
5 Balázs Gábor – Komoróczy Szonja Ráhel: Hatalomról, szerelemről és halálról, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata
(szerk.): A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.34-48.
6 Tamási Balázs: Dualisztikus jellegű eszmék fejlődése és metszéspontjai a Qumránban, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata
(szerk.): A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.63-75.
7 Rugási Gyula: Az értelmek kertje (Natanáél al-Fajjumi misztikus filozófiája), In: Fenyves Katalin, Vörös Kata
(szerk.): A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.86-103.
8 Dobos Károly: „Pápai vizeken ne kalózkódj!” – Avagy IV. Pál pápa (1555-1559), In: Fenyves Katalin, Vörös Kata
(szerk.): A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.134-146.
Csorba László: Edgardo Mortara elrablása – Magyar tükörben, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata
(szerk.): A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.147-169.
9 Peremiczky Szilvia: (Poszt)modern ókor, (poszt)modern középkor, Éliette Abécassis és Julia Kristeva metafizikai
„thrillerjei”, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.): A mindenség megismerése,
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.179-189.
10 Fenyves Katalin: „Mi mind német zsidók vagyunk!” – Kis forradalmár prozopográfia,
In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.): A mindenség megismerése,
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.190-208.
11 Gyenge Zoltán: Időbe zárt történelem, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.): A mindenség megismerése,
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.210-216.
12 Schwendtner Tibor: Politikai aktivizmustól a történelemfilozófiáig – Heidegger az 1930-as évek közepén,
In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.): A mindenség megismerése,
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.226-237.
13 Bacsó Béla: Még egyszer Goyáról, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.): A mindenség megismerése,
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.248-251.
14 Hajdu István: Baba/Bruno – Vázlat és részlet (1999-2003-2023), In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.):
A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.276-279.
15 Gyáni Gábor: Zsidó identitás és integráció az antiszemitizmus tükrében, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.):
A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.292-301.
16 Molnár Judit: Út Strasshofba – A Szegeden kiválasztottak emlékei a strasshofi deportálás előzményeiről és az
útvonalról, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.): A mindenség megismerése,
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.332-341.
17 Vörös Kata: Kohn Röné, a zsidó nő – Sztereotipikus ábrázolások a Harc folyóirat hasábjain,
In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.): A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem,
Budapest, 2024, pp.342-350.
18 Csepeli György – Örkény Antal – Grajczjár István: Az antiszemitizmus kérdőíves kutatásának új módszere
In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.): A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem,
Budapest, 2024, pp.413-433.
19 Laczkó Sándor: Szócikk-folyam, Gábor Gyurinak szeretettel, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.):
A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.434-439.
20 Laczkó Sándor: Szócikk-folyam, Gábor Gyurinak szeretettel, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.):
A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, p.434.,
eredetileg: Platón: A lakoma, 204 b5
[1] Franz Rosenzweig: A megváltás csillaga, Kalligram, Budapest, 2022, p.30.
[2] Gábor György: A diadalíven innen és túl, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009
[3] Fenyves Katalin, Vörös Kata: Előszó, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata
(szerk.): A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, p.7.
[4] Frölich Róbert: A teremtés mint a történelem origója, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata
(szerk.): A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.14-25.
[5] Balázs Gábor – Komoróczy Szonja Ráhel: Hatalomról, szerelemről és halálról, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata
(szerk.): A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.34-48.
[6] Tamási Balázs: Dualisztikus jellegű eszmék fejlődése és metszéspontjai a Qumránban, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata
(szerk.): A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.63-75.
[7] Rugási Gyula: Az értelmek kertje (Natanáél al-Fajjumi misztikus filozófiája), In: Fenyves Katalin, Vörös Kata
(szerk.): A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.86-103.
[8] Dobos Károly: „Pápai vizeken ne kalózkódj!” – Avagy IV. Pál pápa (1555-1559), In: Fenyves Katalin, Vörös Kata
(szerk.): A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.134-146.
Csorba László: Edgardo Mortara elrablása – Magyar tükörben, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata
(szerk.): A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.147-169.
[9] Peremiczky Szilvia: (Poszt)modern ókor, (poszt)modern középkor, Éliette Abécassis és Julia Kristeva metafizikai
„thrillerjei”, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.): A mindenség megismerése,
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.179-189.
[10] Fenyves Katalin: „Mi mind német zsidók vagyunk!” – Kis forradalmár prozopográfia,
In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.): A mindenség megismerése,
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.190-208.
[11] Gyenge Zoltán: Időbe zárt történelem, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.): A mindenség megismerése,
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.210-216.
[12] Schwendtner Tibor: Politikai aktivizmustól a történelemfilozófiáig – Heidegger az 1930-as évek közepén,
In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.): A mindenség megismerése,
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.226-237.
[13] Bacsó Béla: Még egyszer Goyáról, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.): A mindenség megismerése,
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.248-251.
[14] Hajdu István: Baba/Bruno – Vázlat és részlet (1999-2003-2023), In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.):
A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.276-279.
[15] Gyáni Gábor: Zsidó identitás és integráció az antiszemitizmus tükrében, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.):
A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.292-301.
[16] Molnár Judit: Út Strasshofba – A Szegeden kiválasztottak emlékei a strasshofi deportálás előzményeiről és az
útvonalról, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.): A mindenség megismerése,
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.332-341.
[17] Vörös Kata: Kohn Röné, a zsidó nő – Sztereotipikus ábrázolások a Harc folyóirat hasábjain,
In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.): A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem,
Budapest, 2024, pp.342-350.
[18] Csepeli György – Örkény Antal – Grajczjár István: Az antiszemitizmus kérdőíves kutatásának új módszere
In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.): A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem,
Budapest, 2024, pp.413-433.
[19] Laczkó Sándor: Szócikk-folyam, Gábor Gyurinak szeretettel, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.):
A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, pp.434-439.
[20] Laczkó Sándor: Szócikk-folyam, Gábor Gyurinak szeretettel, In: Fenyves Katalin, Vörös Kata (szerk.):
A mindenség megismerése, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest, 2024, p.434.,
eredetileg: Platón: A lakoma, 204 b5
Forrás: Szombat Online
A szerkesztő megjegyzése
Gábor György (Budapest, 1954. február 6.) filozófus, habilitált egyetemi tanár, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének volt tudományos főmunkatársa, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. A zsidó vallástudomány doktora (Ph.D.), 2005.
1978-ban az ELTE Bölcsészettudományi Kar, esztétika és magyar nyelv és irodalom szakon, 1979-ben filozófia szakon szerzett diplomát. Három gyermek édesapja.
2003-2006 között – a Medgyessy és Gyurcsány-kormányok idején – előbb a Miniszterelnöki Hivatal, később Bozóki András kulturális miniszter valláspolitikai tanácsadója volt.
Oktatási, kutatási és tudományos tevékenysége:
A korai századok rabbinikus és apokaliptikus bölcselete
A zsidó és keresztény történetfilozófiai és üdvtörténeti gondolkodás
A teológiai antijudaizmus története
Zsidó – keresztény teológiai hatások és kontroverziák
Napjaink politikai teológiája
Szerkesztői tevékenység, egyéb publikációk:
Beszélő szerkesztője, rovatvezetője (1993–1995)
Balkon szerkesztője (1995–1996)
Világosság szerkesztője (1996–2002)
Mórija-könyvek szerkesztője (Kiadja az Országos Főrabbi Hivatal – Universitas Kiadó – 1999-2001)
Saeculum-könyvek (kiadja a Jószöveg Műhely Kiadó – 2003-tól)
Publikációinak száma az önálló kötetek mellett, – tanulmányok, esszék, cikkek, kritikák – megközelíti a 600-at. A kisajátított Isten országa. Szakrális politikai szimbólum – szimbolikus politikai szakralitás címmel mintegy 50 oldalas tanulmányt írt Orbán Viktor valláskultúrájáról és egyházpolitikájáról a Magyar Bálint által szerkesztett, 2013 őszén megjelent Magyar polip című kötetbe.
(Bővebben lásd: Wikipédia)
