Az első szovjet nemzeti park a zordon szibériai hegyláncok fenyvesekkel vadregényes táján, a Bajkál-tó partján még a NOSzF évében (1917) létesített cobolyvédelmi terület. A cobolyprém a cári birodalom egyik fontos exportcikke volt évszázadokon át. A barguzini coboly volt mindig is a legértékesebb a sok nyusztprém között.
A Burjátiában máig működő nemzeti park a Bajkál-tó északkeleti partján van. 1986-tól az UNESCO Bioszféra Világörökség része.
A magyar – Petőfi – szál nem hagyott nyomot Barguzin és Szibéria történelmében…
Az első magyarországi nemzeti parkot jó ötven évvel a barguzini után alapították (1973-ban), Petőfi kedvelt rónaságán, a Hortobágyon…
A fotókat a „Russia beyond” (Rejtett Oroszország) és az „Argumenti i fakti” (Érvek és tények) portálon találtam.
És akkor a híres prémállat:
Kis nyelvelés
A coboly – prémes ragadozó állat, nyuszt; menyétféle, értékes szőrmét adó erdei ragadozó emlős. Sok nyelvben meghonosodott szó az orosz szobolj ( Со́боль ) nyomán; a magyarba talán a német Zobel révén került be, de lehet, hogy ez az alak keveredett a szlovákból bejutott sobol alakkal. A 18. század dereka előtt az állatnak nálunk nyuszt volt a neve.
A nyuszt – ősi örökség a finnugor korból: vogul njoksz, zürjén njazs, észt nugis (‘menyét, coboly, nyuszt’).
Románul samur (samurul, cunoscut și ca zibelina de Barguzin – DEX)
