Az emberi kapcsolatokban nem ritka, hogy barátok ellenségként fordulnak szembe egymással. Már a biblia is leírja Judás és Jézus történetében, hogy a volt tanítvány-barát, Judás hqrminc ezüstért elárulta Jézust. Az irodalom ugyancsak számos példát szolgáltat Shakespeare Szentivánéji álmában Helena és Hermia törtenetétől kezdve, ahol a két gyerekkori jóbarát ellenséggé válik. A modern irodalom számos hasonló történetet dolgozott fel. Elena Ferrante My Brilliant Friend (Briliáns barátnőm) nagy művészi erővel írja le két jóbarát ellenséggé válását. Magam is megéltem ezt a keserű történetet, s bár tizennégy éves koromban történt, soha nem fogom elfelejteni.
Mivel az országokat is emberek kormányozzák, hasonló fordulatok és árulások állítanak szembe szövetségeseket és teszik őket ellenséggé. De az sem ritka, hogy az addig ellenséges országok baráti szövetségre lépnek.
Svédország és Dánia, két skandináv ország 1400-tól mintegy harminc háborút vívott egymással, hogy azután szoros szövetségessé váljanak. Németország és Franciaország hét évtized során három pusztító háborút viselt egymás ellen, hogy azután a II. világháború után az Európai Unió egymással egyetértő létrehozóivá váljanak. Az idősebb generációk jól emlékezhetnek a nyugat és a Szovjetunió II. világháborús történetére, amikor ellenséges országok szövetségessé váltak, hogy azután a háborút követő években újra ellenségként álljanak szemben.
Amerika és Európa szövetsége a II. világháború után nyolc évtizeden át meghatározta a világ rendjét. Trump – cinikusan és ostobán – azt állítja, hogy az európai szövetségesek kihasználták és megkárosították az USÁ-t, mintegy élősködtek rajta. A valóságban az amerikai–európai kereskedelmi és gazdasági kapcsolat 5 trillió dollár (!) európai beruházást vitt Amerikába, és ezzel 16 millió munkahelyet teremtett a partner országban. Az áruk és szolgáltatások kereskedelme 2 trillió dollárra rúgott és a világ legnagyobb integrált gazdasági zónáját hozta létre. Ez az Amerikai Egyesült Államoknak hatalmas bevételeket biztosított.
Trump mindezt felrúgta, s odáig ment, hogy kilátásba helyezte: megtámadja Amerika egyik NATO szövetségesét, Dániát és területet vesz el tőle. A grönlandi konfliktus ébresztőt fújt Európában. Világossá tette, hogy Európának új szövetségi rendszert kell megalapoznia, mert a jelenlegi megbízhatatlan. A nemzetközi jog megőrzését szolgáló országok koalíciója az Európai Unió mellett Kanadát, Japánt, Ausztráliát és Dél-Koreát foglalja magába. Megerősítették kapcsolatukat egymás közt és a latin amerikai és ázsiai országokkal is. Ezek az országok nemcsak szorosabb szövetségre léptek, hanem fenntartják a Trump által veszélyeztetett nemzetközi szervezeteket is, mint például az ENSZ-et és a Világ Egészségügyi Szervezetét.
Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója már Davosba is elutazott a Világgazdasági Fórumra, de az ottani amerikai delegáció nem engedte, hogy megtartsa előadását. Most újra elutazott a müncheni biztonsági konferenciára, mert valamilyen nagyon széles fórumon el akarja mondani, hogy az USÁ-ban nem mindenki ért egyet Trump eddigi szövetséget felrúgó politikájával, s hangja, mivel Kalifornia a világ USA, Kína, Németország és időnként Japán mögött negyedik vagy ötödik gazdasági nagyhatalma, meglehetős erővel hangozna. (Hozzá kell persze tenni, hogy elnökjelölti szerepre is pályázik.)
Európa vezető politikusai úgy tekintenek a Trump-jelenségre, mint rettenetes torzulásra az amerikai politikában és fenn akarják tartani a lehetőséget Amerika visszatérésére. Trump vámháborújára, jelentős vámemelésére azonban hasonló választ adtak: Amerika Európába irányuló exportjára 93 milliárd euró vámot vetettek ki, és további mintegy 100 milliárd euro értékű amerikai exportot is vámokkal fognak sújtani.
Az EU vezetői ezen kívül a napokban kilátásba helyezték, hogy belső kapcsolataik sokkal szorosabbra vonásával “egységes uniós piac” helyett, ami most van, “egyetlen uniós piacot” hoznak létre – akár azon az áron, hogy az erre nem hajlandó vagy kész országokat (valószínűleg Magyarország is ilyen) egy, a változásokat alacsonyabb sebességgel megvalósító vagy stagnáló csoportba tömörítik, vagyis létrehozzák a két-sebességű EU-t. Az egységesebb, gyorsabban haladó csoport gazdasági potenciálja és versenyképessége ezzel nagyon megnövekszik, sokkal erősebb versenytársa lesz az USÁ-nak.
Csak remélni lehet, hogy a Trump epizód valóban átmeneti jelenség az amerikai politikában. De aligha feledhető, hogy kétszer választották elnökké, vagyis az USA lakosságának nem kis része támogatja politikáját, ezért hasonló politikus jövőbeli megválasztása nem kizárható.
A szerző Blogbejegyzése 2026. február 14-én.