Több helyen kommenteltem a napokban ilyesmit: csak akkor lehet majd szó valami kormány- és rendszerváltásról, amikor már a mai (vagy tegnapi?) fidesz-szavazók túlnyomó többsége felébred. Esélytelenek vagyunk nélkülük, ráadásul, ha valami csoda folytán (Deus ex machina) mégis történne valami, még aznap este ránk fogja gyújtani a csőcselék (bocsánat a kifejezésért, de hát az, egyelőre) a fél országot. És máris jön vissza OV, vagy valamilyen reinkarnációja – győztesként, fehér lovon… Márpedig a propaganda által megtévesztettek ilyetén megtérésére még egy pár hónap fűtési szezon sem ad teljes biztosítékot!
És mégis: muszáj megetetni orbánékkal mindent, amit főztek, pusztuljanak csak bele. Nem szeretném, hogy felkoncolják, de ha ez a sorsa – ám legyen, nem fogom megsiratni. Azonban ezt, vagy az ehhez hasonló munkát az ő tegnapi híveinek kell elvégezniük.
Már csak azért is, mert ellenzéki pártok ma Magyarországon nem léteznek, csak holmi elműzék… De ha lenne legalább egy párt, a rendrakást (erőszak nélkül nem fog menni! még csak próbálkozni sem érdemes) akkor is a tegnapi fanatikus orbánistáknak kell kezdeményezniük és részben a végrehajtás is az ő feladatuk! [Talán lehetne egy ellenzéki párt, de azt meg a saját szavazói teszik tönkre, mert ugyanolyan gondolkodni nem akaró (vagy képtelen?) fanatikus – igen, érvek, meggyőződés helyett bigottan hívő – elemekből áll, mint a fidesz-hívők. Az ilyenek csakis rossz irányban tudnak hatni, mindegy, hogy melyik oldalon „állnak”.]
Ha lenne lehetőség nem pártokat választani, én csakis egy szakértői kormányra tudnék tiszta lelkiismerettel szavazni.
Forrás: Újnépszabadság
