A Hungarian Spectrum írásának magyar változata
Általános benyomásom az, hogy Márki-Zay Péter brüsszeli látogatása elképesztően sikeres volt. Három nap alatt húsz találkozót folytatott olyan “igazán nagyágyúkkal”, mint Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője. Az EPP érdeklődését az MZP iránt bizonyította, hogy októberben Bernd Posselt, a bajor Keresztényszociális Unió végrehajtó bizottságának tagja meglepetésszerűen ellátogatott Hódmezővásárhelyre. Posselt a CSU “közép-európai szóvivője”, és jelentős befolyással rendelkezik az EPP-ben. A néppárti vezetőket Márki-Zay győzelme az előválasztáson felvillanyozta. Az Azonnali megtudta, hogy az MZP győzelme után Weber a néppárti delegációnak a magyarországi fejleményekről beszélt és szólt arról az érdekes esetről, amikor egy politikai konzervatív megnyeri a balközép szavazók bizalmát. Ha az MZP csatlakozna az EPP-hez, akkor közvetítő szerepet tölthetne be az EPP és az Európai Parlament balközép frakciói között.
A sajtóközlemény szerint brüsszeli találkozójukon Manfred Weber és MZP megállapodott a migráció, az adózás és a civil szervezetek társadalomban betöltött kulcsszerepéről. A magyarországi “demokrácia újjáépítése” természetesen a fő témája volt a beszélgetésüknek.
MZP az Európai Parlament valamennyi politikai frakciójának elnökével, valamint az Európai Bizottság több tagjával, köztük Didier Reyndersszel, Nicolas Schmit, Paolo Gentiloni és Věra Jourovával is találkozott. Ezek a találkozók azért különösen figyelemre méltóak, mert az MZP nem rendelkezik semmilyen közhivatallal, és az Európai Bizottság általában távol tartja magát a pártpolitikától.
MZP tegnap Brüsszelben külön sajtótájékoztatót tartott magyar újságíróknak. Ennek legfigyelemreméltóbb üzenete az volt, hogy “egyetért azzal, hogy az EU a jogállamisághoz kösse az uniós pénzeket”, ami a Fidesz szemében újabb bűn. Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere már azelőtt sikeresnek értékelte az MZP brüsszeli útját, hogy az véget ért volna. Bemutatkozó látogatás volt, de minden ajtó nyitva állt, és a fontos politikusok készek voltak találkozni egy politikai újonccal, akiről már tudták, hogy népszerűbb, mint Orbán Viktor, és hogy az ellenzék négy százalékponttal vezet a kormánypártok előtt a közvélemény-kutatásokban. Az, hogy a szocialista Ujhelyi István szervezte a programját, azt a benyomást erősítette, hogy az egész ellenzék, jobbról balra, az MZP mögött áll, ezért “személye láthatóan hitelessé teszi az ellenzéki együttműködést, ami kényes és kihívásokkal teli feladat”.
Ahogy azt előre jeleztem, a beszélő fejeknek nem tetszett Márki-Zay hivatkozása “a korrupt Orbán Viktorra, aki fasiszta pártállamot épít”. Hallgattam egy kettős interjút Horn Gábor SZDSZ-es politikussal, aki most a Republikon Intézet vezetője, és Nagy Attila Tibor független elemzővel. Először is, mindketten rosszul idézték az MZP-t, aki nem teljes értékű fasiszta rendszerről beszélt, hanem egy oLyan alakuló rendszerről, amit, lássuk be, egy tollvonással be lehet vezetni. Másodszor, Horn hosszas előadást tartott a “fasiszta” és a “fasizmus” pontos magyarországi jelentéséről. Igaz, hogy a magyar szóhasználat gyakran nem tesz különbséget fasizmus és nácizmus között, de kit érdekel, hogy Brüsszelben vagy Budapesten pontosan mit jelent a fasizmus? Ami Nagy Attila Tibort illeti, az MZP halálos bűnt követett el, mert az Orbán-rezsim nem rendelkezik a fasiszta politikai rendszer elsődleges jellemzőivel. Érdekes módon az, aki az Orbán-rezsimet “fasisztoid” típusú politikai rendszernek tartja, Ungváry Rudolf is határozottan tagadta, hogy valaha is fasizmusnak nevezte volna a “nemzeti együttműködés rendszerét”.
Egészen más képet kapunk azonban, ha a Klubrádió betelefonálós műsorát hallgatjuk, ahol szinte kizárólag Orbán-ellenes emberek gyűlnek össze, a DK támogatói felülreprezentáltak ebben a keverékben. Ma több betelefonáló is bevallotta, hogy szívesebben látta volna Dobrev Klárát, vagy hogy valóban dilemmában volt, hogy melyik legyen a legjobb választás, de mindannyian dicsérték Márki-Zayt, amiért megmondta a frankót. “Így kell beszélni” – mondták egymás után. Ezek az emberek meg vannak győződve arról, hogy Orbánnak szüksége van egy olyan ellenfélre, mint az MZP, és hogy az ellenzék eddigi kudarcainak oka az volt, hogy képtelenek voltak szembeszállni vele. Ez persze igazságtalan helyzetértékelés, hiszen az elmúlt tizenkét év ellenzéki pártjainak kudarcai abból fakadtak, hogy képtelenek voltak olyan koalíciót alkotni, mint amilyen az elmúlt egy-két évben jött össze. Egység nélkül még egy olyan erőteljes politikus sem tudott volna sikerrel fellépni az Orbán-rezsim ellen, amilyennek az MZP tűnik.
Az Orbán Viktor politikai rendszerét fasisztának nevezni helytállónak mondták, a másik téma pedig a magyarok között az volt, hogy az MZP meglátogatta azt a hírhedt ereszcsatornát, amelyen Szájer József, a Fidesz alaptörvényének szerzője és a Fidesz EP-delegációjának hosszú ideig vezetője tavaly decemberben, kijárási tilalom idején egy homoszexuális szexorgián tetten érve megpróbált elmenekülni a brüsszeli rendőrség elől. “Szimbolikus helynek tartom” – mondta Márki-Zay. “Nemcsak Szájer József ereszkedett le azon a cstornán, hanem a Fidesz egész hitelessége”.
Egyes ellenzékiek, miközben elismerték Szájer visszataszító szerepét a Fidesz történetében, úgy érveltek, hogy az MZP kirándulása a tett színhelyére “felvet bizonyos ízlésbeli kérdéseket. Mennyire ízléses és elegáns egy ilyen színvonaltalan helyre ellátogatni, ilyen szintre süllyedni? Nem méltatlan-e Magyarország reménybeli miniszterelnökének méltóságához, hogy ilyen helyre látogasson? Tényleg a cél szentesíti az eszközt, tényleg minden megengedett? Ez nem riasztja el a szavazástól azokat az embereket, akiket az ilyesmi undorral tölt el?” Ezek a sorok az Amerikai Népszavában jelentek meg, amely kifejezetten ellenséges álláspontot képvisel az MZP-vel szemben.
Lakner Zoltán, a tehetséges politológus nem ért ezzel egyet. Bár nem helyeselte, hogy Márki-Zay Gáspár Orbán feltételezett homoszexualitását emlegettel, úgy véli, jó húzás volt a szimbolikus helyszín felkeresése, mert emlékezteti az embereket “arra a szélsőséges képmutatásra, ami a Fidesz politikáját általában jellemzi”. Az MZP előnye, hogy a teljes ellenzéki spektrum támogatását élvezi. Ráadásul a nemzetközi sajtó mindig érdeklődik egy kívülről érkező politikus iránt. Az angol nyelvben való jártassága pedig “megkönnyíti, hogy az újságírók megtalálják vele a közös nyelvet. Az is nagyon fontos, hogy érthetően el tudja magyarázni az olyan összetett kérdéseket, mint a korrupció és a jogállamiság hiánya Magyarországon”.
Eddig minden rendben. Bár természetesen néhány megjegyzését lehet kritizálni, a vele kapcsolatos lelkesedés közepette eddig keveseknek tűntek fel ezek. A magas politikában újoncként bizonyára hibázik. A következő napokban ezek közül kiemelek néhányat, és részletezem, hogyan próbálja a Fidesz kezelni egy olyan ellenfél érkezését, aki nagyon is különbözik attól, amire Orbán Viktor számított.
2021. november 11.
Balogh S. Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.
Címkép: Márki-Zay Péter a brüsszeli Sajtóklubban / 2021. november 11.
Forrás: Újnépszabadság