A Hungarian Spectrum írásának magyar változata
Néhány hónappal ezelőtt, június 9-én írtam egy bejegyzést Antall József Tudásközpont: A közpénzből fenntartott családi vállalkozás címmel, amelyet azzal zártam, hogy “Remélem, hamarosan eljön az idő, amikor Antall Péter alapítványát (AJTK) már nem a magyar közpénzek fogják finanszírozni. Eltűnése a föld színéről áldás lenne, mert nem lenne többé folt Antall József hírnevén, aki, bár nem a kedvenc politikusom, de mindenképpen jobbat érdemel, mint a nevét viselő “tudásközpont”.”.
Antall Péternek, az egykori miniszterelnök semmirekellő második fiának, akinek karrierje sehova sem vezetett, véletlenül jutott eszébe egy alapítvány létrehozása, amit – mint az mára már nyilvánvaló – saját maga és családja meggazdagodására használt fel. Apja jó hírnevét tekintve könnyű volt összehozni egy alapítványt, és hamarosan nemzetközileg ismert és elismert politikusokat és tudósokat toborzott a “tiszteletbeli igazgatótanács” tagjainak. A hosszú listán ott volt Erhard Busek, Joseph Daul, Mikulás Dzurinda, Franco Frattini, Vytautas Landsbergis, Karel Schwarzenberg, Zbigniew Brzezinski és Helmut Kohl.
Ami a “tudásközpont” tudományos tevékenységét illeti, az soványka volt. Kiadott néhány magyar fordítást külföldi szerzők ismert könyveiből, és szervezett néhány konferenciát. Egyébként hatalmas összegeket költött el, amit a miniszterelnöki hivatal biztosított, amely soha nem kérdőjelezte meg a bemutatott kétes tételeket, köztük Antall Péter 2019-ig havonta kapott több mint 4 millió forintos fizetését. Míg a 2010-es években a szervezet évente csak néhány tízmillió forintot kapott a központi költségvetésből, addig 2019-ben már 848,5 milliót.
Amikor a bejegyzésemet írtam, még nem tudtam, hogy az AJTK teljes háromtagú felügyelőbizottsága, valamint a kuratórium elnöke, a kormánypárti médiának rendszeresen nyilatkozó biztonságpolitikai elemző, Nógrádi György már lemondott-e, vagy távozni készül. Ezt válasznak gondoltam arra a lesújtó oknyomozó cikkre, amelyet Wirth Zsuzsanna írt a Direkt36 számára 2021. május 31-én. Antall Pál már áprilisban lemondott a felügyelőbizottság elnöki posztjáról, Nógrádi pedig június 23-án mondott le.
Amikor ma reggel Nógrádi nevét gugliztam, hogy frissítsem korábbi bejegyzéseimet, észrevettem, hogy valaki előttem a “Nógrádi György, a szélhámos” kifejezésre keresett rá. Még 2015-ben meg voltam győződve arról, hogy Nógrádi nem fogja túlélni Dezső András, az Index kitartó oknyomozó újságírójának leleplezéseit. A Magyar Spectrum olvasói az utóbbi időben bőven találkozhattak Dezső nevével a Pegazus-ügy és a Migration Aid kormány által a Black Cube, egy izraeli titkosszolgálati cég, a Black Cube segítségével elkövetett ügyletek kapcsán.
Dezső cikkének megjelenése után biztos voltam benne, hogy Nógrádi pályafutása Magyarország legnépszerűbb biztonságpolitikai szakértőjeként véget ért. Tévedtem. Magyarországon kevés következménnyel jár, ha valaki lelepleződik mint szélhámos. Nógrádi maradt a Corvinus Egyetem professzori posztján, és egy idő után visszatért kedvenc “tudományos” tevékenységéhez, a televízióban és az előadótermekben való fecsegéshez. Azok közé az emberek közé tartozik, akik mindig talpon maradnak annak ellenére, hogy bebizonyosodott, hogy hazudnak. Azt állította például, hogy olyan akadémiai szervezetek tagja, amelyek vagy nem léteznek, vagy nem is hallottak róla. Azt állította, hogy Európa-szerte fontos politikusok tanácsadója, ami megint csak nem igaz. Az Index-cikk megjelenése után az Orbán-kormány zavarba jött, hiszen Nógrádi szoros kapcsolatban állt a kormánnyal, különösen migrációs kérdésekben. A Híradónak adott interjúban kapott lehetőséget a magyarázkodásra, ahol szokásához híven dicsekedett az eredményeivel, például azzal, hogy a Führungsakademie der Bundeswehr, azaz a német vezérkari főiskola öregdiákja. Ahogy akkor mondtam, Nógrádi megállíthatatlan. És az is volt.
Már egy éve az AJTK kuratóriumának tagjaként tevékenykedett, három évvel később pedig már az elnöke lett. Mint ilyen, ő volt az alapítvány legfontosabb vezető tisztségviselője, aki jelentéseket, támogatási szerződéseket és egyéb hivatalos dokumentumokat írt alá. Bár Nógrádi azt állítja, hogy a kuratórium elnökeként nem kapott fizetést, a Direkt36 megállapította, hogy a legtöbb kiruccanáson részt vett, amelyet Antall Péter és barátai az évek során tettek.
Antall Péterhez hasonlóan Nógrádi is lelkes utazó. Nógrádinak már egyetemistaként lehetősége volt bejárni egész Európát. Feltételezem, ezért lett “Raguzza” fedőnéven a belügyminisztérium ügynöke. A nyarakat annak idején Jugoszláviában töltötte. Az AJTK-nál örömmel vett igénybe olyan, teljes mértékben támogatott utazásokat, mint egy 23 napos ausztráliai és szingapúri kirándulás, amelynek célja egy könyv előkészítése volt, amelynek előzetes címe Magyar emlékek Ausztráliában. (A könyv még nem jelent meg, és kétlem, hogy valaha is meg fog.) Ezek az utazások általában a legdrágább szállodákban való tartózkodással jártak. A magyar adófizetők még olyan dolgokat is fizettek, mint a Samsonite bőröndök és két több millió forint értékű Leica fényképezőgép. Valami furcsa oknál fogva két kezelést is az állam fizetett, amelyeken Dr. Rose budapesti magánkórházában vett részt, az elsőt 139 500 forintért. Összességében az évek során a magyar kormány közel ötmilliárd forintot költött Antall Péter Nógrádi György által felügyelt “családi vállalkozására”.
Az elmúlt hónapokban mintegy fél tucat AJKT-vezető lemondása, a Miniszterelnökség állítólagos vizsgálatának elindítása annak kiderítésére, hogy az AJKTK megfelelően költötte-e el a rábízott közpénzt, és egy NAV adóellenőrzés sem akadályozta meg Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterét abban, hogy a Nemzeti Kulturális Alapból 2,5 millió forintot adjon Antall Péter A szubjektív a lencsén keresztül – A rendszerváltás története képekben című fotóalbumának kiadásához. Ez megdöbbentő.
2021. november 1.
Balogh S Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.
Címkép: Antall Péter
Forrás: Újnépszabadság