A Hungarian Spectrum írásának magyar változata
A magyar kormány ma végre úgy döntött, hogy tájékoztatja az embereket arról, hogy 2020 decembere óta milyen típusú és mennyiségű oltóanyag érkezett Magyarországra. A nyugati oltóanyagok – Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca és Johnson & Johnson – az Európai Unió által beszerzett készletből érkeztek. E négy közül egyedül a Pfizer szállította le mind a 10 874 511 adag vakcinát, amit ígért. A többiek nem sokkal vannak lemaradva: az Európai Unióból érkező oltóanyagok 88 százaléka megérkezett Magyarországra. A Szputnyik-V (kétmillió adag) már nem áll rendelkezésre. A Sinopharmot, amely ötmillió adagot szállított, még mindig kínálják.
Az Európai Unió 2021. április végén további 1,8 milliárd adag Pfizer-BioNTech vakcináról kötött szerződést. A New York Times szerint a megállapodás Albert Bourla, a Pfizer görög származású vezérigazgatója és Ursula von der Leyen, az Európai Unió elnöke között kialakult közvetlen személyes kapcsolatoknak köszönhető. A szerződés 900 millió adag 2023-ig szóló megrendelést tartalmazott, további 900 millió adagra szóló opcióval. Ennek eredményeként az Európai Unió a Pfizer legnagyobb ügyfele lett.
Nagy volt a meglepetés, amikor a magyar kormány – a 27 tagállam közül egyedül – nem volt hajlandó részt venni a Pfizer új, meglehetősen kedvező feltételekkel történő vakcinabeszerzésében. Magyarország részesedése ebből 19 millió adag volt, amit Gulyás Gergely, Orbán Viktor kabinetfőnöke “120 milliárd forintos kalandnak” nevezett, amelyben Magyarország nem vehet részt, mert a résztvevő országoknak előre ki kell fizetniük az adagokat. Ráadásul Magyarországnak nem is lesz szüksége ennyi adag oltóanyagra – állította. Mint a május 20-i kormányinfón bejelentette, Magyarországon az oltottak száma elérte az ötmilliós határt, és azt jósolta, hogy az oltási program ezután “láthatóan” lassulni fog. A legoptimistább előrejelzés szerint hatmillió magyar kapja meg az oltást. És “Magyarországnak több mint tízmillió nyugati vakcina áll rendelkezésre, hogy mindenkit újra be tudjon oltani, ha szükség lenne egy harmadik oltásra”.
Mint Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója elmondta, “a kormány nem akar 120 milliárd forintot adni a gyógyszeripari multiknak”, ellentétben a baloldallal, amely “a külföldi tőke zsoldjában áll, ahelyett, hogy a magyar emberek oldalán állna”.
A kormány egyik fő érve a Pfizer vakcina elutasításának indoklásához a Debrecenbe tervezett magyar vakcinagyár volt. Az azonban már májusban nyilvánvalóvá vált, hogy ha ez az új oltóanyaggyár 2023-ra fel is áll, akkor is az inaktivált vírusos technológiával fogja gyártani a vakcinákat, amelyről már akkor tudták, hogy gyengébb az mRNS technológiánál.
Hollik felháborodását Dobrev Klára kritikája váltotta ki, amiért a magyar kormány elutasította a Pfizer-üzletet. Az Európai Parlament egyik alelnökeként arra kérte Ursula von der Leyent, hogy tartsa meg Magyarország számára az uniós oltóanyag-beszerzési kapacitást, mondván, ha 2022-ben kormányváltás lesz, az új kormány visszatér az uniós oltóanyag-beszerzési rendszerhez. Júliusban Dobrev elutasító levelet kapott. A levél egy része így szólt: “Az uniós szintű közös fellépés a legbiztosabb, leggyorsabb és leghatékonyabb módja az uniós oltási stratégia célkitűzéseinek elérésének. Ennek fényében, bár tiszteletben tartjuk Magyarország azon döntését, hogy kilép a BioNTech-Pfizerrel kötött harmadik szerződésből, ugyanakkor sajnáljuk is. Ennek következtében Magyarország nem lesz képes megvásárolni egyetlen adagot sem azokból az oltóanyagokból, amelyeket a BioNTech-Pfizer az említett szerződés keretében szállít.” Az Európai Bizottság merevebbé váló álláspontja az Orbán-rezsimmel szemben egyértelmű volt.
A héten 240 ezer darabos Pfizer vakcinaszállítmány érkezett Magyarországra, amiről az MTI kötelességtudóan beszámolt, miközben gondosan elkerülte, hogy a lakosságot tájékoztassa arról a kellemetlen hírről, hogy ez volt az utolsó szállítmány, amit Magyarország a gyártótól kap.
A Pfizer-bojkott témája tegnap a parlament igazságügyi bizottságának éves meghallgatásán is szóba került, ahol Gulyás Gergelynek kellett megjelennie. Itt “bölcs és felelős döntésnek” nevezte az uniós közbeszerzési programból való kilépést. A programot rugalmatlannak nevezte, mivel csak meghatározott mennyiséget lehetett vásárolni. Ez azt jelentette volna, hogy több mint 100 milliárd forintot költöttek volna oltóanyagokra, amelyek az idő múlásával “megromlottak volna”.
Ezen a ponton tényleg nem tudom, mit gondoljak. Komolyan gondolják az Orbán-kormány tagjai, hogy a Pfizer és az EU egyszerre 19 millió adag oltóanyagot dobott volna oda Magyarországnak, hogy “megromoljon” a hűtőkben? Vagy annyira cinikusak, hogy azzal próbálják félrevezetni a magyar közvéleményt, hogy azzal vádolják az EU-t és a multinacionális gyógyszercégeket, hogy értéktelen árut adnak el nekik? A gördülő menetrend nyilvánvaló von der Leyen Dobrevnek írt leveléből, amelyben az uniós elnök “az európai polgárok, szomszédaink és harmadik országok számára több mint 2,6 milliárd adag oltóanyagot tartalmazó széles portfólióról beszél, és hat céggel aláírt szerződéseket, amelyek mára elérték a 4,4 milliárd adagot erre az évre és az elkövetkező évekre” (kiemelés tőlem).
Ami engem meglep, hogy – legalábbis a Telex összefoglalója szerint – a bizottság egyetlen ellenzéki tagja sem érdeklődött arról az abszurd elképzelésről, hogy Magyarország a teljes oltóanyag-keretet megkapja , ha kifizeti azt. Nyilvánvaló, hogy a tagországok egyszerűen igény szerint vehetik igénybe a kialkudott vakcinakészletüket.
Magyarországon naponta több százan halnak meg és több ezer új megbetegedést jelentenek. És jó esély van arra, hogy a COVID 19 mutációjával további oltásokra lesz szükség. Honnan fognak ezek érkezni?
2021. november 24.
S. Balogh Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.
Forrás: Újnépszabadság