Magyarország 20 éves európai uniós csatlakozása okán indított interjúsorozatot a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), hogy Dull Szabolcs, a Telex volt főszerkesztője szakértőkkel megvitassa, mit adott nekünk Brüsszel, hol tart az EU politika, az intézményrendszer, valamint hogyan alakulnak a távlati célok. Az első adásban Balázs Péter EU biztos, a Bajnai-kormány külügyminisztere, a CEU egyetemi tanára elemezte az uniós bővítés lehetőségeit. 2024-ben inkább a bővítést látja reálisabbnak, mivel „a szétesést sokszor jósolták, de még soha nem következett be”.
A döntés a tagállamoktól függ, vagyis hogy mikor és kik azok, akik a bővítést támogatják. Hozzátette az Európai Unió hat tagról huszonhétre gyorsan bővült – egy kilépő volt, de most is egy tucat ország áll sorba a tagságért. A magyar csatlakozással kapcsolatban Balázs úgy látja, hogy „mi nagyon akartuk, Magyarországon egy nagyon erős többsége volt a csatlakozásnak”. Akkoriban az EU is nyitott volt, és néha a tagállamok még sürgették is a folyamatot és nem volt külső hatalom, amely ellenezte volna, így a három tényező pozitív volt és egy irányba mutatott. Látta a csatlakozás gazdasági és jogharmonizáció nehézségeit, amelyeket populista, EU-szkeptikus politikai erők meglovagolnak, de ez a tagállami alkalmazkodási folyamat részének tartja.
Orbán Viktor esetleges kilépési tervével kapcsolatban kifejtette, hogy Orbán nem szereti ha őt bírálják, de az uniós alapok pénzei, a kedvező munkaerőpiaci hatások és a nagyszínpadi szereplés lehetősége miatt nem valószínű, hogy ki tudná vezetni az országot az EU-ból, hiába szavazná meg a parlament, mert „nem valószínű, hogy a közvélemény jóváhagyna egy ilyen döntést. Annyira belenőttünk az Unióba, annyi magyar van külföldön és olyan szoros a kapcsolatunk az ott dolgozó százezrekkel, és annyian látjuk ennek az előnyeit, hogy nem tudná ezt ilyen könnyen keresztül vinni.”
Az interjú további részében az uniós döntéshozatal nehézségeit, a hatáskörök leosztását, ezek koordinálását nemzeti és uniós szinten és a lehetséges ukrán és török csatlakozást elemzi Balázs Péter.
