2021 volt az Orbán-kormány utolsó teljes éve a közelgő országgyűlési választások előtt. A Fidesz gyorsuló kampány üzemmódba kapcsolt, erre sarkallta az ellenzék mindeddig legsikeresebb közös akciója: az előválasztás. A pártok első körös erőpróbája iránt azóta támadt igény, hogy Orbán módosított választási törvénye egyetlen fordulóra korlátozta a szavazást. A megszűntetett első forduló nélkül nehezebb az esélyeket megbecsülni és a tényleges rangsor alapján felsorakozni a döntő – jelenleg az egyetlen – mérkőzésre. Az ellenzéki pártok 2014-ben és 2018-ban még nem látták be, hogy ilyen feltételek mellett csak egymással összefogva lehet esélyük, hiába bíztattuk őket a V21 nevében is. Ám a 2019 tavaszi Európai parlamenti, majd pedig az őszi önkormányzati választások alkalmával megízlelték az együttes erő hatását és 2022-nek már szoros szövetségben futnak neki.
A civil kezdeményezésre megszervezett előválasztás a részvételi demokrácia szép kifejezése volt. Öntudatos polgárok nyilvános és átlátható akciója vezetett a 106 egyéni körzet közös ellenzéki jelöltjeinek kiválasztásához. Nehezebb feladatnak bizonyult az egyéni és pártérdekek labirintusában megtalálni a közös miniszterelnök jelöltet. Néhány buktatón túljutva azonban sikerült Márki-Zay Pétert, mint friss, hiteles és erősen motivált személyt az egyesült ellenzék élére állítani. Az év végére a közös program néhány fejezete is ismertté vált. A következő nagy lépés a közös lista összeállítása lesz, amikor különféle érdekek keresztezhetik vagy módosíthatják a politikai célhoz vezető utat.
2021 legfontosabb kormányzati kihívása az egész világon a folytatódó járványhelyzet volt. Az év elején megjelentek az egymással is versengő vakcinák, ettől fogva az egészségügyi rendszerek a lakosság beoltására koncentráltak. Magyarországon az oltóanyagba sanda politikai szándék is vegyült: a kormány felelőtlenül kaput nyitott az Európában még nem engedélyezett orosz és kínai kísérleti vakcináknak. A járvány intenzitása áprilistól enyhült, de a rendkívüli terhelés kimutatta a hazai egészségügy siralmas állapotát és gyönge pontjait. Különösen szembetűnő volt az orvoshiány mind a háziorvosi, mind az alapellátásban, válaszul a kormány erősen megszigorította az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, emellett a rendszer feladatait részben a mentőszolgálat vette át. Az „emberi erőforrásokért” felelős mamut minisztérium sem győzte a feladatot, a kormányzati teendőkbe a belügyet is bevonták, sőt a kórházakba katonai parancsnokokat vezényeltek. Magyarországon 2021-ben 17 ezer ember halt meg Covidban (az előző évben 9,5 ezer), ezzel rekordokat döntött. Ám a veszélynek fittyet hányva, politikai preferenciáknak, sőt egyes kormánytagok egyéni hobbijának hódolva Magyarország tömegrendezvényeket fogadott (eucharisztikus kongresszus, vadászati világkiállítás, nemzetközi futballmeccsek).
A járvány ürügyet kínált a Fidesznek, hogy folytassa a veszélyhelyzeti rendeleti kormányzást, amit 2022. június 1-ig ismét meghosszabbított. A szükséges intézkedések az egészségügyi törvény alapján is meghozhatók, így azonban „saláta törvényekbe” rejtve a hatalom és pénz felhalmozásának további törvényhozási trükkjeit is sikerült legalizálnia. A rendkívüli állapot immár az országgyűlési választásokat megelőző és követő időszakban is érvényben lesz.
A Covid-19 körülményei között megrendült gazdaságnak a kormány kevés támaszt nyújtott. A Magyar Fejlesztési Bank újraindítási gyorskölcsöne, a MNB növekedési hitelprogramja, vagy a Széchenyi Kártya Program GO nevezetű kedvezményes akciója nemzetközi összehasonlításban csekély segítségnek számít. Ugyanakkor folytatódott a gazdaság politikai elfoglalása. A kormány rendkívül hosszú távra (35 évre) adott koncessziókat, többek között a teljes hulladékgazdálkodásra, a gyorsforgalmi autópályákra és a kaszinókra. Új intézményként létrehozta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, amely a dohánykereskedelem, a szerencsejáték és a bányászat ügyeit koncentrálja egyetlen hivatalban. Háromezer beruházást nyilvánítottak „nemzetgazdasági érdekűnek”, ami kivonja őket egy sor hatósági előírás és ellenőrzés – egyebek között a közbeszerzések fegyelme – alól. Az önkormányzatok kiszorultak a helyi egészségügy, oktatás és ipar felügyeletéből. Súlyosbodott az gazdálkodásukat szorító adóprés, a helyi iparűzési adó elvonása is drasztikusan korlátozza a mozgásterüket. Habár az előző évi drámai visszaeséshez mérten a gazdasági növekedés viszonylag kedvező képet mutatott, összességében a magyar gazdaság sebezhetőbbé vált. Mind a hazai termelés, mind az export igen nagymértékben függ a gépkocsiipari kereslettől és a német autógyártás konjunkturális állapotától. A hazai infláció 7% fölé kúszott, a forint tovább gyengült, az euró árfolyama az év vége felé időnként átlépte a bűvös 370 forintos határt.
Az energia szektorban is tovább nőtt az állam szerepe a villamos és gáz hálózat felvásárlása nyomán. Úgyszintén erősödött az orosz állami befolyás a paksi atomerőmű bővítése (és a Dunaferr) révén. A kormány új gázmegállapodást kötött az orosz partnerrel, amely 15 évre évi 4,5 millió köbméterről szól. Az árképzés nem nyilvános, Ukrajnát kikapcsolták a tranzitból, a gáz interkonnektorok segítségével az osztrák és a szerb határon is jön.
A média elfoglalásának egyik utolsó aktusaként februárban megszűnt a Klubrádió sugárzási lehetősége, a közismert 92.9 frekvenciát a Hit Gyülekezet szárnyai alatt született kvázi-ellenzéki Spirit FM kapta meg. Az egyetlen viszonylag szabadabban beszélő televízió, az ATV függetlensége sem gyanú feletti.
2021 Orbán számára a kultúra leigázásának éve volt. A Petőfi Irodalmi Múzeum botrányos kijelentéseiről elhíresült igazgatója, Demeter Szilárd vezetésével a Magyra Kultúráért Alapítvány hatalmas ingatlanvagyonhoz jutott, hasonlóan a Fidesz-káderképző Mathias Corvinus Kollégiumhoz. A Nemzeti Múzeum élére is kipróbált Fidesz-kádert, Simon Lászlót nevezték ki. Az állami egyetemek önállóságának felszámolása és politikai irányítás alá vonása úgy valósult meg, hogy kényszerűen alapítvánnyá alakultak a kormány által kijelölt vezetőkkel. Rövid idő alatt 19 felsőfokú tanintézmény jutott erre a sorsra, amelyek a hallgatók 70 százalékát oktatják. Az akció betetőzéseként előszerződést kötött a kormány a kínai állampárt által felügyelt Fudan Egyetem magyarországi letelepedéséről, a fenntartó alapítvány élére Palkovics László innovációs és technológiai minisztert nevezték ki. A színházi, múzeumi és egyetemi szféra lerohanásával lényegében beteljesült az ország egyetlen párt és azon belül egy szűk érdekcsoport általi megszállása.
A nemzetközi kapcsolatokban a kormány az ország pozícióinak erősítése helyett a belpolitikához keresett külső támogatókat, akiket hírhedt populista figurák és diktátorok között talált meg. Eközben ez elmúlt évtized során a saját szövetségi rendszerünkből, elsősorban az értékrendet és a gazdaság mozgásterét meghatározó Európai Unióból főellenség vált, amellyel Orbán állandó harcot visel. A Fidesznek az európai normáktól való eltávolodása oly súlyossá vált, hogy márciusban kitessékelték a középjobb pártcsaládból, az Európai Néppártból, ahonnan formálisan „önként” távozott. Ezután nyíltan kereste a kapcsolatot a szélsőjobb pártokkal, sőt megpróbált belőlük az Európai Parlamentben egy új és nagyobb csoportot szervezni, de sikertelenül. A Brüsszel elleni akciók közben az Alkotmánybíróság decemberben kétértelműen foglalt állást az uniós jog és a magyar jog viszonyáról. Ugyanakkor az EU helyreállítási alapjából nyerhető támogatás ügye egyelőre fennakadt a jogállami feltételek szűrőjén és nem biztos, hogy az áprilisi választások előtt sínre kerül. Az ugyanebből a forrásból felvehető hitelekről a kormány lemondott, mivel a felhasználásukba csekély mértékben civil szervezeteket is be kellett volna vonnia. Hasonló okokból veszni hagyta a Norvég Alap 77 milliárd forint összegű támogatását.
Az egyhuzamban harmadik ciklusát befejező Fidesz-kormányzat fáradtnak tűnik, a vezetők megöregedtek, megkoptak, a párt az európai politikai perifériára sodródott. Nincsenek friss kampány ötletek, az elcsépelt „Brüsszel-Soros-migráns” jelszavak ismétlődnek. Új elemként a készülő kampány hangulatában született júniusban az ún. gyermekvédelmi törvény, amely sunyi módon keveri a pedofília bűntényét a szexuális mássággal. Hangulatkeltő homofób elemeit harsogták a kormány szócsövei, sőt a témában „nemzeti konzultáció” is készül azt sugallva, hogy az Európai Bizottság csupán a gyermekvédelem miatt vonakodik a helyreállítási alap folyósításától.
Orbán évvégi nagyinterjúját a Magyar Nemzet és Mediaworks által irányított megyei lapok egységesen hozták. Ebben a miniszterelnök nem kevesebbet állított, mint hogy „Brüsszel” a bolsevizmust és a „gender mixet” képviseli. Szerinte Magyarországon korrupció nincs, viszont sajtószabadság van. Állításait látványosan cáfolta a napvilágra került Pegasus lehallgatási botrány. A Fidesz urai egymás ellen is használták a kém software-t, nem gondolva arra, hogy így nemzetbiztonsági információ is kijuthat az országból. Úgyszintén bombaként robbant az igazságügyi államtitkár, Völner Pál példa nélküli korrupciós ügye. Karácsony előtti sajtótájékoztatóján Orbán egy újságírói kérdésre foghegyről odavetette, hogy a megüresedő államfői posztra Novák Katalin családügyi minisztert jelöli – ő maga, mint miniszterelnök, nem a Fidesz elnöksége vagy más testület. A csekély politikai tapasztalattal rendelkező Novák buzgó hirdetője a Fidesz gyermekvédelembe csomagolt homofób üzeneteinek és pártja nevében az európai szélsőjobb erőkkel építette a kapcsolatokat. A bejelentés nemcsak az antidemokratikus jelölésről rántotta le a leplet, hanem azt is jelzi, hogy Orbán milyen irányba kormányozná az országot, ha ismét parlamenti többséget szerezne.
Habár az áprilisi országgyűlési választásig még sok idő van hátra és kimenetelét egyelőre nehéz lenne megjósolni, Orbán leánya, Ráhel és vaskos korrupciós ügyekben híressé vált férje, Tiborcz István úgy döntött, hogy családostól a spanyolországi luxus üdülőhelyen, Marbellán telepednek le. Ők tudják, miért.
(A szerző egyetemi tanár, egykori EU biztos, külügyminiszter, a V21 csoport társelnöke.)
Forrás: Újnépszabadság
