8+1 pont az előválasztásról:

1. A 2022-es választás generációkra eldöntheti a közös sorsunkat. Mostanra már – akár szereti, akár nem – mindenkinek világos: az Orbán-rendszer nem illeszthető össze Magyarország európai jövőjével. A döntés történelmi jelentőségű lesz: vagy Orbán megy, és mi, magyarok maradunk Európában – vagy Orbán marad és általa az ország megindul vissza keletre, újra belelépünk az ismert, évszázados, önsorsrontó csapdába.

2. A 2022-és választásra létrejött ellenzéki összefogás, minden kezdeti sutaságával és konfliktusával együtt az egyetlen megfelelő és régóta esedékes válasz arra a kelepcére, amelyet a Fidesz 2011-ben a választási törvénybe épített. Ez az együttműködés teszi lehetővé, hogy a 2010-es hatalomátvétel óta most először érdemi esély mutatkozik a NER leváltására.

3. Az ellenzéki előválasztás a legalkalmasabb jelöltállítási folyamat, mert az így elnyert mandátum erős és egyértelmű felhatalmazást ad a győzteseknek és mindenki számára elfogadhatóvá teszi az így kiválasztott képviselőjelöltek támogatását. Feltéve, hogy a résztvevők mindegyike észben tartja: a végső cél közös, vigyázni kell egymásra, a későbbi együttműködésre a versengés közepette is.

4. Az előválasztáson várhatóan néhány százezer választó vesz majd részt. Ezek a bátor és aktív polgárok mára egyetértenek abban, hogy mindennél fontosabb céljuknak tekintik a kormány- és rezsimváltást és ezért hajlandóak lesznek majd, akár a saját kedvenc jelöltjük vagy pártjuk alulmaradása esetén is, az előválasztás győztesét támogatni a magasabb cél érdekében

5. A jelöltek és érvek közötti választás nem lesz könnyű. Saját tapasztalatból mondom ezt, hiszen a miniszterelnök-jelölteket – egy kivétellel – személyesen ismerem. Mindegyikük bátor, tisztességes és felkészült ember. Jó lenne őket – együtt – döntéshozó szerepben látni mielőbb. Szimpátia alapján tehát nehéz a döntés.

6. Egy ilyen előválasztáson az a legfontosabb kérdés, hogy az ezen résztvevő, néhány százezer elkötelezett szavazó végül képes-e olyan jelölteket állítani, akik személyükben alkalmasak arra, hogy jövő áprilisban összességében jóval több mint két és fél millió szavazatot szerezzenek a változás ügyének. Ha ez nem sikerül, akkor nem lesz rezsimváltás. Mert hiába szimpatikus valaki most, ha végül jövő áprilisban nem nyer. És hiába hisszük, hogy ő kormányozna legjobban, mert ha végül nem nyer, akkor ez nem fog kiderülni.

7. Így hát a személyes- és pártszimpátiát is a győzelemnek kell alárendelni. Érdemes hideg fejjel mérlegelni, helyben is és a miniszterelnök-jelöltek esetében pedig mindenképpen: kinek van esélye a végső győzelemre? Ki az, akiről elhisszük, hogy a közvetlen párthíveken túl is képes szavazatot szerezni? Ki az, akit azok is támogatnak majd, akik pár éve még a Fideszre voksoltak? Azok, akik bizonytalanok, nem szimpatizálnak egyetlen párttal sem, akik nem is gondolják ellenzékinek magukat, csak elegük van az egészből? Ki tehát az a személy, aki a hívek elkötelezett táborán túl, akár csak a kisebb rosszként, de választható lesz? Ki az, aki közel három millió szavazót egyetlen, változást akaró táborba képes egyesíteni jövő tavasszal?

8. Én ezen hideg logika, racionális elemzés alapján jutottam oda, hogy a szükséges többség megteremtésére, a jövő áprilisi győzelem kivívására legalkalmasabbnak Karácsony Gergelyt tartom. Ezért fogom a szeptemberi előválasztáson őt támogatni és ezt ajánlom – párt- és személyes szimpátiától függetlenül – minden előválasztó társamnak is.

+1 p.s. De bárhogyan is döntötök majd, mindenképpen menjetek el és szavazzatok! A választás, a változás most szeptemberben kezdődik.

Forrás: A szerző Facebook-bejegyzése

A szerkesztő megjegyzése

Tökéletes érvelés, logikusan következő „jelölés” a kiváló volt miniszterelnök részéről. (Nota bene: a 2010-es választásokig a Bajnai-kormány által indulásakor célként kijelölt 142 pontból 139 teljesült úgy, hogy egy sor olyan ügyet is meg kellett oldaniuk, amit a kormányzás megkezdésekor még nem ismerhettek.)

Talán egyetlen mondat hiányzik, a 8. pont végéről, bár lehet, hogy szándékosan (és akkor az egy külön érdekes helyzet): ha nem BG támogatottja, KG nyeri az előválasztást, akkor a nyertest fogja(e) támogatni a továbbiakban…

És az érdekesség kedvéért egy hozzászólás:

Szeretem a hazámat, és lenne megoldás, ki lehetne vezetni az országot a mostani katasztrofális helyzetből, csak akarni kellene és közgazdászokat meg (anyagi mutyitól mentes) szakembereket kellene a megfelelő pozíciókba delegálni! Tehát:
(1) Az országot EU n belül kell tartani, egyébként az O.V.-féle hatalmi mánia átfordul totális diktatúrába.
(2) Sürgősen, azonnal pénzt kell juttatni minden magyar emberhez, háztartáshoz (közgazdász nyelven: helikopter pénz folyósítás). Ennek mértéke legalább havi 250 eurónak megfelelő összeg kell hogy legyen!
(3) Azonnal fel kell állítani egy olyan szociális hálót, amin keresztül minden kis gyerek látszik, hogy egyetlen gyermek se éhezhessen! + Néhány országpozicionáló, -stabilizáló intézkedés.
(4) Azonnal: csatlakozás az európai ügyészséghez!
(5) EU-s emberjogi és jóléti felügyelet bevonása és együttes felülvizsgálata a magyar életkörülményeknek!
(6) ÁFA mértékének azonnali csökkentése 20% ra.
(7) Törekvés az össz-adóterhelés 20% körüli szintjének elérésére!
(8) Nyugdíjkorhatár rögzítése féri: 65 év, nő: 62 év.
(9) Nyugdíjalap képzésbe bele venni az arany és a kripto felhalmozást!
(10) Minél hamarabb bevezetni az eurót mint hivatalos fizetőeszközt Magyarországon!(11) Felszámolni minden olyan jogszabályokkal megtámogatott eljárás rendet, mely az állampolgárokat vegzálja (bírságok pl. eü.-jogviszony rendezés kapcsán, horrorisztikus gépjármű átírási illeték kivezetése, jogosítvány megújítása kapcsán beépített horrorisztikus költségek stb.)
(12) Az üzemanyag, a gáz, a cigaretta, a szeszesital végfelhasználói árából kivezetni a brutális állami sarcot!
(13) Minimum 400 eurós minimálbér rögzítése és szintén a minimum 400 eurós nyugdíj mértékének rögzítése!
(14) Munkanélküliek átképzése, szociális hálóval támogatása, nyugdíjasoknak idősek otthona lakhatás, élelmezés biztosítása, hogy soha semmilyen nyugdíjasnak ne kelljen nélkülözni, rettegnie!
(15) 1989-től (rendszerváltás) kezdődően a politikai szereplők átvilágítása, elszámoltatása és az ellopott állami vagyon visszaszerzése, visszajuttatása a magyar nép tulajdonába!
Ez az én 15 pontom! Ha pozícióban lennék, azonnal csinálnám!
Tisztelettel: Verbőczi Attila közgazdász