Fotó: Magyar Hang/Grimm Balázs
Utólagos mentesítést és kártalanítást követel Bábolna önkormányzata, miután több mint 5000, a száj-és körömfájás miatt leölt állat tetemét temették el a település közelében. A második ütemben oda szállított 3500 tetemet egy Bábolna melletti állami erdőterületen ásták el a polgármester elmondása szerint. Horváth Klára a Magyar Hangnak azt mondta: az önkormányzat nem kapott választ a kérdéseire a kormánytól.
Bábolnán már elhelyezték 1700, száj-és körömfájás miatt leölt állat tetemét korábban, a kisbajcsi járványkitörés után. Az ezt követő, levéli kitörés után Hegyeshalom mellett földeltek el tetemeket. Horváth Klára elmondása szerint ekkor még arról volt szó, hogy betelt Bábolnán az a két hektáros terület – egy egykori, reaktivált dögkút – ahol az állatok megsemmisítését végző cég, az ATEV Zrt. az 1700 tetemet elhelyezte. A dunakiliti és darnózseli járványkitörések után azonban további mintegy 3500 tetem érkezett az érintett településektől 80 kilométer távolságra fekvő Bábolnára. A második ütemben érkezett tetemeket a polgármester tájékoztatása szerint már nem a két hektáros telepen, hanem egy állami tulajdonú, 110 hektáros erdőterület egy részén helyeztek el.
– Egy éjszaka alatt letaroltak négy hektár erdőt, ott ástak egy gödröt – mondta a történtekről a Magyar Hangnak a polgármester. Horváth Klára hangsúlyozta: a tetemek nem az ATEV Zrt. feldolgozótelepére kerültek, ahogy azt Nagy István agrárminiszter múlt héten kedden kilátásba helyezte, hanem egy állami erdőterületre. Az állami hulladéklerakó már korábban megtelt. A döntésről, hogy a második ütemben 3500 további tetem érkezik Bábolnára, a sajtóból értesültek a bábolnaiak és az önkormányzat is. A lakosság akkor félpályás útlezárással tiltakozott. Hogy pontosan milyen mentesítés történt a tetemek elásása során, azt nem tudja a polgármester, mert vele erről senki nem egyeztetett, és a helyszínt elmondása szerint senki nem közelíthette meg, azt katonai drónnal őrzik. Az önkormányzat múlt héten kereste meg levélben az Agrárminisztériumot kérdéseivel és követeléseivel, de ezekre azóta sem kaptak érdemi választ. Horváth Klára azt az információt kapta, hogy Nagy István agrárminiszter a jövő héten látogathat Bábolnára. A Magyar Hang kereste az Agrárminisztériumot. Ha reagálnak, frissítjük cikkünket.
Az önkormányzatnak egyébként az a követelése, hogy egy újabb járványkitörés esetén ne hozzanak újabb állattetemeket Bábolnára, továbbá rekultiválják a területet, és kártalanítsák a környékbeli állattartó telepek tulajdonosait, a környékbeli önkormányzatokat és szükség esetén a lakosságot is. A polgármester elmondása szerint az állattartó telepek a helyzet miatt csak nyomott áron tudják eladni a termékeiket, amely akár heti 10-20 millió forintos árbevétel-kiesést is jelenthet egyes vállalkozóknak. A városban tartott szerdai lakossági fórumon elhangzott, hogy egyes lakosok tiltakoznának újabb tetemek Bábolnára szállítása ellen, de a polgármester szerint az eddig történtek miatt akkor is szerveznek majd tiltakozásokat a közeljövőben, ha nem lesz újabb járványkitörés, és nem érkeznek újabb tetemek Bábolnára. – Ha kell, akkor vállaljuk, hogy a rendőrség elvisz bennünket, de ki fogunk állni magunkért – mondta Horváth Klára a tiltakozásokkal kapcsolatban. (Időközben a száj-és körömfájás betegség a Győr-Moson-Sopron megyei Rábapordányban is megjelenhetett, ezt a település polgármestere, Visy László is megerősítette).
Bábolna önkormányzata aláírásgyűjtést is indít, papíralapon és online formában is, hogy bárki kifejezhesse szolidaritását Bábolnával, és a polgármester elmondása szerint az önkormányzat egy országos közvélemény-kutatást is rendelt, amelyben a száj-és körömfájás-járvány kezelésével és a bábolnai helyzettel kapcsolatos kérdések szerepelnek.
Az önkormányzat követelései között szerepel az érintett terület helyreállítása is. Horváth Klára szerint vannak technológiai lehetőségek utólagos mentesítésre, amelynek során föld alatti védőburkot képeznek az elásott tetemek körül, amely megakadályozza, hogy a bomló állattetemek nyomán keletkező szennyvíz bekerüljön a talajvízbe. – A Mol éppen jelenleg végez Gárdonyban ilyen utólagos mentesítést, beton beinjektálásával – mondta. A föld alatti védőfal építését tegnap kezdte meg a Mol, miután tavaly ősszel egy olajvezeték meghibásodása miatt 487 köbméter szennyezett olaj szivárgott el, és 15-17 méterrel a föld alatt állt meg. A Mol most föld alatti védőfalat épít – furatokat készítenek, és a furatban a fellazított talajt vízzel kevert cement, bentonit zaggyal töltik ki. Ez az anyag vízzáró réteget alkot, hogy ne terjedhessen tovább a szennyeződés.
A Magyar Hang a többi között arról érdeklődött az agrártárcánál, hogy veszélyezteti-e a vízbázist a Bábolna térségében elhelyezett több mint 5000 állattetem, készült-e előzetes vizsgálat arról, hogy a tetemek elhelyezése veszélyezteti-e a vízbázist, szükségesek-e utólagos mentesítő intézkedések, hogy az elásott tetemek okán keletkező szennyvíz ne szennyezze a talajvizet, és ha igen, ki és mikor tehet majd ilyen intézkedéseket. Azt is megkérdeztük, tervezi-e a minisztérium vagy a kormány, hogy kártalanítják a bábolnai állattartó telepek tulajdonosait, akik a polgármester szerint jelentős bevételkiesést szenvedtek el, miután napvilágot láttak a több ezer tetem elhelyezéséről szóló hírek.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtök délutáni kormányinfón megerősítette: Rábapordányban valóban mintát vettek egy gazdaságban az állatoktól száj-és körömfájás megbetegedés alapos gyanúja miatt, ennek néhány óra múlva lehet eredménye, és bíznak benne, hogy a gyanú végül mégis alaptalannak bizonyul.
A miniszter azt mondta: a kormányülés „hivatalos részén” nem volt szó a száj-és körömfájás megbetegedések kapcsán kialakult helyzetről, de „külön beszéltek erről”.
A kormányinfón Gulyás Gergely újságírói kérdésre kiegészítette az előző sajtótájékoztatón tett megjegyzését. A miniszter akkor azt mondta: elképzelhető, hogy „mesterségesen létrehozott vírusról” van szó. A kérdésről most azt nyilatkozta: „nem akar összeesküvéselméleteket táplálni”. A korábbi kijelentése forrásaként egy brüsszeli hivatalos labor szóbeli közlését nevezte meg. Azt is hozzátette, még mindig a közelebbről meg nem határozott laborra hivatkozva, hogy „egy ázsiai vírustörzsről” lehet szó.
