Eltitkolt rákkeltő anyagok, kigyulladt gyártósor, tömeges mérgezések szerepelnek azokban a kormányhivatali jegyzőkönyvekben, amelyeket csak az elmúlt három év komolyabb hazai akkumulátorgyári baleseteiről vettek fel. Az ezek után kiszabott büntetések kiugróan alacsonynak tűnnek.
„Bementünk az öltözőbe, ott négy modulos ült, és arra panaszkodott, hogy rosszul van. Nehézlégzés, szem- és szájszárazság. Az öltözőben is lehetett ezt a szagot érezni. Visszamentünk az ötös sorra ellenőrizni a cellákat, mert a sor elindult. Fél tíz felé füstöt láttam a sorok legvégén. Ez a füst fehér színű volt, és át lehetett látni rajta. Szóltam a műszakvezetőnek, erre azt mondták, ne keltsünk pánikot, mert jön az audit. Így bent maradtunk, amíg rosszul nem lettünk. Nehézlégzés, torokkaparás, szem- és szájszárazság, szédülés, hányás” – részletezte a komáromi SK Battery Manufacturing Kft. akkugyár egyik munkása a kormányhivatal ellenőrének azt a tavaly januári napot, amikor tizennégy ember lett rosszul, miután súlyosan rákkeltő gáz szabadult el az üzemben.
Vallomását onnan tudhatjuk, hogy a HVG cikksorozatot indított, amelyben a kikérhető kormányhivatali jegyzőkönyvek alapján próbálják rekonstruálni az elmúlt három súlyosabb hazai akkumulátorgyári mérgezést, balesetet.
Amíg ugyanis a kisebb-közepesebb baleseteket jellemzően képesek eltussolni az érintett vállalatok, a súlyos mérgezésekkel, sérülésekkel vagy akár halállal járó baleseteknél már nagyon nehezen lehet elkerülni valamilyen bejelentést.
Nullához közelítő büntetés
Ennél a tömeges mérgezésnél például valójában előző este már tűz ütött ki az üzemben. Kicsit késve is indult a következő napi műszak, mert ellenőrizték, hogy biztonságosan lehet-e dolgozni a gépekkel.
Az ellenőrök a sorokat alkalmasnak találták a munkavégzésre, bár egyáltalán nem voltak azok. Amikor a dolgozók csípős bűzre, fulladásra, hányásra panaszkodtak, a műszakvezető elsőre beküldte őket az öltözőbe.
Ezután egy munkás szólt a hatóságoknak, hogy valami nagyon nincs rendben az üzemben. A helyszínre a mentők mellett a katasztrófavédelem is rögtön kiment, akik a levegőben hidrogén-cianidot és ammóniát találtak.
A munkások veszélyeztetése miatt a cég kevesebb mint 1,6 millió forintos büntetést kapott. Ez szinte a nullával egyenlő büntetésnek számít egy nagyobb, tavaly például 128 milliárd forintos árbevételű vállalatnál.
Mérges gázok ellen nem véd a plexi
2021 nyarán az SK egyik csoportvezetője három olyan munkást bízott meg egy mérgező folyadék áttöltésével, akik még a próbaidejüket töltötték az üzemben.
A háromból ketten mindössze egy plexi arcvédőt viseltek védőeszköznek. A harmadikuk egy plexi arcvédőt, vegyszerálló kesztyűt és orvosi maszkot kapott, aztán amikor kezdett rosszul lenni, kapott szűrőbetétes félálarcot és egy hosszú mandzsettás, vegyszerálló védőkesztyűt is.
Csakhogy a művelet során hidrogén-fluorid szabadult fel, amelyet a munkások belélegezhettek, ugyanis mindhárman kórházba kerültek.
2021-ben az orvosi maszk a koronavírus ellen kellett, mérges gázok ellen ez nem véd. Emellett semmilyen, mérges gázokat elszívó berendezés nem volt a környéken.
A súlyos mérgezések miatt a cég 360 ezer forintos bírságot kapott a magyar államtól.
Kaptak nikkelt, metanolt, alumíniumot, krómot és kobaltot is
Kicsit később, 2022 tavaszán negyvennyolc komáromi munkás szervezetében mutattak ki nikkelt, ugyanis vizeletmintát vettek tőlük műszak után. A nikkel mellett többeknél más, az emberi szervezetbe még nyomelemként sem való anyagot találtak: metanolt, alumíniumot, krómot és kobaltot is.
Az SK mindezek ellenére csak azt jelentette be, hogy öt ember szervezetében mutattak ki nikkelt. A mérgezéses ügy miatt egy figyelmeztetés volt a büntetés a magyar államtól, noha három hónappal később megismételték a mintavételeket, és még mindig nagyon magas volt a nikkel koncentrációja a munkások mintáiban.
A lap megkereste az ügyben az érintett, koreai tulajdonban lévő SK Battery Manufacturing Kft.-t, de nem válaszoltak nekik. További részletek például az iváncsai esetről a HVG cikkében.
Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
