Orbán Viktor nyáron arról beszélt, hogy az emberei is részt vesznek „Trump elnök úr csapatának programíró rendszerében”. Az utóbbi időben maga Trump is több beszédében említette Orbánt, legutóbb az egyik legfontosabb platformon, az elnöki vitán dicsérte hosszan őt. Hogy jutott el ilyen szintre egy alig tízmilliós ország miniszterelnöke? Miként lehet, hogy nemcsak Trump, de alelnökjelöltje, J. D. Vance is barátként tekint Magyarországra? Melyik fél mit profitálhat a kapcsolatból?
„Személyesen láttam Trumpot és Orbánt Mar-a-Lagóban együtt vacsorázni. Orbán láthatóan tudja, hogyan kell Donald Trumppal beszélni, hogy jól érezze magát. A kapcsolatuk egyértelműen nagyon erős. Orbán dicséri Trumpot, Trump meg Orbánt. Amit láttam, azt angolul bromance-nak hívjuk – mondta John Fund a Szabad Európának. (Bromance: szoros, nem szexuális jellegű barátság férfiak között, a brother/fiútestvér és romance/románc összevonásából.)
A Szabad Európa az elmúlt hetekben számos háttérinterjút készített olyan szereplőkkel, akiknek betekintésük van e viszony részleteibe. Beszéltünk amerikai és magyar háttérintézmények vezető munkatársaival, diplomatákkal, akiknek szinte mindegyike névtelenséget kért a téma érzékenysége miatt. Kétrészes cikksorozatunk első részében azt mutatjuk be, hogyan került fel Orbán Trump radarjára, és milyen mélyek a Fidesz–Republikánus-kapcsolatok, főként annak MAGA-, azaz trumpista szárnyával (a Make America Great Again szlogen rövidítése nyomán).
A második részben arról írunk, miért jó az amerikai és a magyar jobboldalnak az együttműködés, mit érhet el a magyar kormány Washingtonban, és hogy miből lehet problémája Orbánnak Amerikában Trump-győzelem esetén.
Mindent egy lapra, Trump egójára tett fel – így kezdődött a transzatlanti populista barátság
2016-ban Orbán Viktor volt az első vezető, aki már az elnökválasztási kampány kezdetekor nyíltan kiállt Trump mellett. A republikánus győzelem után Orbán hatalmas összeget ölt abba, hogy formálja az amerikai jobboldali közvéleményt. Az első Trump-kormányzat alatt még elsősorban hivatásos lobbicégek dolgoztak az Orbán-kormánynak. Ilyen volt a Policy Impact Communications, amelynek egyik igazgatója akkor Richard Carlson – a jobboldali újságíró, Tucker Carlson apja – volt. Fia ekkor még a Fox News vezető arca volt, interjúzott Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel is. Érdemes megemlíteni David Reaboi trumpista megmondóembert, akinek a magyar kormánnyal kötött szerződéseit a Szabad Európa tárta fel. Reaboi megbízatásának lejárta óta Magyarország egyike azon kevés országnak, amelyet egyetlen lobbicég sem képvisel hivatalosan a FARA-adatbázis szerint, ahová minden lobbistának regisztrálnia kell az Egyesült Államokban.
Ennek két oka lehet. Az egyik, hogy többen egyszerűen nem regisztrálnak: az Átlátszó és a Southern Poverty Law Center (SPLC) közös cikke szerint több, magyar kormányközeli intézettel szerződésben álló konzervatív amerikai író és médiaszemélyiség jelenleg is olyan munkát végez, ami alapján regisztrálniuk kellene, de egyszerűen nem tették meg. Az Átlátszó által kikért adatok szerint csak a magyar közpénzből működő Danube Institute százmilliókat költ rájuk, hogy népszerűsítsék a magyar kormányt az amerikai jobboldalon. Az egyik szereplő például a befolyásos író és újságíró, Rod Dreher, aki konzervatív lapokban áll ki a magyar kormány politikája mellett. Ezért és hasonló munkákért 2022-ben havi bruttó 5666 dolláros (kétmillió forintos) havi fizetést kapott, tavaly pedig már havi 8750 dollárt (3,2 millió forintot).
A másik magyarázat, hogy a kapcsolatok más szinteken is szerveződnek, nem csak a nyilvánosságban. Fontos kiemelni, hogy ezek a politikai kapcsolatépítések három különböző színtéren szerveződnek. Van a Republikánus Párt, amelyet Donald Trump mára túlnyomórészt (de nem teljesen; erre cikksorozatunk második részében még visszatérünk, mert van jelentősége) maga alá gyűrt. Forrásaink szerint a Republikánus Párt és a magyar kormányzati körök kapcsolata nem túl mély, egyszerűen azért, mert a párt elsősorban Amerikára koncentrál, nem építi annyira a nemzetközi kapcsolatait.
A második szint a különböző agytrösztök, tanácsadó, think tank cégek, alapítványok világa, amelyek nagyon fontosak az amerikai politikában, a vezető politikusok (mind a két oldalon) nagyon támaszkodnak a hozzájuk közel álló ilyen jellegű szervezetekre.
A harmadik szint a személyes vonal, azaz a közvetlen kapcsolat a vezetővel. Ez Donald Trump esetében különösen fontos, mert – és ezt szinte minden forrásunk kiemelte – kiemelten támaszkodik a személyes kapcsolatokra.
A magyar miniszterelnök először 2019-ben kapott meghívást a Fehér Házba, Trump elnöksége alatt. Egy republikánus szenátusi tisztviselő így jellemezte az öt évvel ezelőtti találkozót: „Orbán nagyon szeretett volna bejutni a Fehér Házba. Trumpnak akkor még fogalma sem volt arról, hogy kicsoda.”
Jelentős lökést adott a Fidesz és a Trump-körök közötti kapcsolatoknak, valamint Orbán amerikai ismertségének, hogy Tucker Carlson – ekkoriban az egyik legnézettebb amerikai tévés – 2021-ben Magyarországra látogatott. Egy hétig mindennap innen jelentkezett be a műsorába, közben forgatott egy – hamis állításoktól hemzsegő – dokumentumfilmet is, ezekben rendre a magyar kormányt és Orbán politikáját dicsérte. (Hogy mindezért mennyi pénzt kapott, azt nem tudni, a vonatkozó információkat a magyar kormány harminc évre titkosította. A műsorvezető szokásos díja hetvenezer dollár körül mozgott akkoriban, de saját állítása szerint Magyarországra ingyen jött.)
Az pedig, hogy 2022-ben a magyar miniszterelnök találkozott Trumppal, és felszólalt egy fontos republikánus rendezvényen, a dallasi CPAC-n is, már egyértelműen jelezte: odafigyelnek rá az amerikai jobboldalon.
Habony nagyon gyengén beszél angolul, nem tud közvetlenül kommunikálni.
Rod Dreher mellett – akinek saját állítása szerint komoly szerepe volt abban, hogy Carlson Budapestre jött – mások is sokat dolgoztak, hogy a kapcsolatok idáig eljussanak. Több forrásunk szerint ilyen szereplő Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója az utóbbi években többször utazott Washingtonba, esetenként azokhoz a think tankekhez, amelyek a republikánus politika alakítói.
„Nagyon aktív szerepet vállalt ebben a kapcsolatépítésben Orbán Balázs, különösen a MAGA-republikánusok felé, ami nyilván azért kellett, mert különben nem tudták volna jól elérni a Trump-csapatot – mondta lapunknak egy korábban Washingtonban dolgozó magyar diplomata. Amikor Habony Árpád szerepéről kérdeztük (aki tavasszal magánrepülőn utazott a floridai Trump–Orbán-találkozóra), azt mondta: – Habony nagyon gyengén beszél angolul, nem tud közvetlenül kommunikálni.” Ezt az információt egyébként több, egymástól független forrás is megerősítette a Szabad Európának: Habonyt külföldi útjaira rendre elkíséri valaki valamelyik kormányközeli think tanktől a nyelvi akadályok elhárítására.
Ehhez kapcsolódó: Titokban Habony is elrepült Orbánékkal a márciusi Trump-találkozóra.
Ők kaptak szerepet a Fidesz és a republikánusok közötti kapcsolattartásban
Ebben a cikkben írtunk részletesen az agytrösztökkel, think tankekkel való kapcsolatépítésről. Egy kormányközeli intézetnél dolgozó forrásunk szerint a miniszterelnök tusványosi kijelentése, miszerint „bekapcsolódtunk Donald Trump elnök úr csapatának programíró rendszerébe”, az agytrösztök szintjére vonatkozik. Magyar tanácsadás – ha el is jut a Trump-kampánycsapathoz – ezeken a szervezeteken keresztül történhet. A teljesség igénye nélkül a magyar kormány olyan amerikai szervezetekkel tartja a kapcsolatot (egyes esetekben hivatalos szerződéssel megerősítve), mint a The Heritage Foundation, a Counterpoint Institute, a Texas Public Policy Foundation, a The Claremont Institute és az America First Policy Institute. Magyar részről a Századvég és az Alapjogokért Központ az a szervezet, amely részt vesz a kapcsolatépítés e szintjén.
Ehhez kapcsolódóan: Itt próbál befolyást szerezni az Egyesült Államokban az Orbán-kormány
Az agytrösztök fontos eszközei az országokon átívelő kapcsolatépítésnek, hiszen ezekből az intézményekből közhivatalnokká is válhatnak a dolgozók, ha egy nekik kedvező adminisztráció kerül hatalomra, így be lehet csatornázni a külföldről érkező javaslatokat az adminisztrációba.
A kapcsolatépítésben fontosak a már hagyományosnak tekinthető budapesti CPAC-k is, amelyeket az Alapjogokért Központ szervez. Egy Trump-közeli intézet vezetője úgy fogalmazott, hogy „azért van magyar CPAC, mert a kormány támogatja. Egy CPAC drága, nem mindenkinek van pénze rá.” Egy olyan programra, amely ingyen van a meghívottaknak, könnyebben igent mondanak a vendégek; így lehet pénzért kapcsolatokhoz jutni.
Heritage és America First: a programalkotók
A fenti szervezetek közül kiemelkedik a Heritage és az America First, mert szakértők szerint nekik lehet a legnagyobb hatásuk egy esetleges második Trump-kormányzatra.
A Heritage Foundation egy 1973-ban alapított, befolyásos konzervatív think tank, több korábbi republikánus elnökre is komoly befolyással volt a munkájuk. A Heritage és a Danube Institute 2022-ben hivatalos megállapodást írt alá, a két szervezet tagjai évente többször személyesen asztalhoz ültek. Idén májusban személyesen Orbán Viktor is elment egy nem sajtónyilvános eseményükre. Kevin Roberts, a Heritage elnöke néhány hete Washingtonban megkapta a magyar államtól a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat elismerést.
A Heritage vezetésével készült el a Project 2025, egy több mint kilencszáz oldalas dokumentum, hogy a következő (republikánus) elnök a segítségével már beiktatásának napján drasztikus változtatásokat hozhasson az állam működésében. Amennyiben az elnök követi a leírtakat, saját hatáskörét is kibővítheti, és ultrakonzervatív irányba terelheti az amerikai társadalmat. Az írás négy fő politikai célt fogalmaz meg: visszaállítani a hagyományos családot az amerikai élet központi elemének; lebontani a túl nagy államot; megvédeni az ország határait és szuverenitását; és biztosítani az Isten által adott egyéni jogokat a szabad élethez.
Az Orbán-kormány alatt életbe lépő törvények és a Project 2025 közötti hasonlóság miatt már a mérsékelt republikánusok között is felmerült a gyanú, hogy esetleg magyar befolyás lehetett a dokumentum elkészítésében. Egyelőre erre nincs bizonyíték, ráadásul a Heritage Alapítvány korábban is készített hasonló tervezeteket. Az elsőt Vezetői mandátum címen adták ki, amely erősen befolyásolta az 1981-es Reagan-adminisztrációt.
Az America First Policy Institute (AFPI) viszont egy egészen friss szervezet, 2020-ban alapították, az Alapjogokért Központ tavaly szeptember óta áll partnerségben vele. Szánthó Miklós az illegális tömeges migráció elleni küzdelmet emelte ki az együttműködés alapjaként.
Az AFPI több munkatársa meghatározó szereplője volt az első Trump-kormányzatnak, a szervezet több vezetője tagja Trump csapatának, amely már a következő elnöki ciklusra készül. Noha az AFPI fiatalabb és kisebb szervezet, mint a Heritage, a napokban a The Wall Street Journal és a The New York Times is arról cikkezett, hogy meghatározó szerepük lehet az esetleges második Trump-elnökség éveiben – és ezen a területen már háttérbe is szorult mögöttük a Heritage.
Állítólag már majdnem háromszáz rendeletet előkészítettek, amelyeket az új elnök akár első munkanapján aláírhat. Programfüzetük kevésbé vastag, de hasonlóan ultrakonzervatív, mint a Heritage-é a The New York Times szerint. Többek között országszerte szigorítanák az abortusz szabályozását, kiléptetnék az országot a párizsi éghajlatvédelmi egyezményből, és könnyen lecserélhetővé tennék az állami alkalmazottakat.
„Ezt hívjuk mi angolul bromance-nak”
Ahogy egy korábbi cikkünkben olvasható, a magyar miniszterelnök személyesen is kézben tartja a transzatlanti viszonyt: „Orbánnak mostanra SMS-ezős kapcsolata van több magas rangú republikánus politikussal, ráadásul sok egyeztetés nem is Amerikában, hanem éppen Budapesten zajlik. Orbán Balázs fogad mindenkit Amerikából, aki az MCC Fesztre, a CPAC-re meg minden ilyen rendezvényre jön. A magasabb rangúakat beviszi Orbánhoz is.”
Már írtuk, hogy forrásaink egybehangzó véleménye szerint Trumpnak különösen fontosak a személyes kapcsolatok. Egy független, washingtoni központú think tank vezető munkatársa úgy fogalmazott a Szabad Európának: Orbán rájött, hogyan közelítheti meg Trumpot és maradhat hosszú távon a radarján: az egójára kell építeni. „Orbán volt az első vezető, aki nyilvánosan kimondta, hogy Trump a választása. Ezzel került Trumpnál azok közé, akiket kedvel és akikre emlékszik. Ezzel egy exkluzív klub tagja lett, nem sokan vannak, akik szerepelnek Trump e listáján.”
John Fund, a National Reporter újságírója személyes élményéről beszélt a Szabad Európának:
„Orbán tudja, hogyan kell Trumphoz szólni. Személyesen láttam Trumpot és Orbánt Mar-a-Lagóban együtt vacsorázni. Orbán láthatóan tudja, hogyan kell Donald Trumppal beszélni, hogy jól érezze magát. A kapcsolatuk egyértelműen nagyon erős. Orbán dicséri Trumpot, Trump meg Orbánt. Amit láttam, azt angolul bromance-nak hívjuk.” Az amerikai szerkesztő szerint az a kulcs Trumphoz, hogy azt mondják neki, amit hallani akar, hogy csodálatos és erős, hogy az európaiak félnek tőle, hogy tud tárgyalni, és hogy bámulatos dolgokat fog véghezvinni, ha visszatér a Fehér Házba.
Egy másik republikánus think tank vezetője ezt azzal egészítette ki: „Trump az üzleti életből jön, ennek megfelelően is gondolkodik. Személyes tárgyalások, tranzakciós kapcsolatok, valamit valamiért. Az erős emberek kifejezetten a gyengéi.”
Szövetség az alelnökjelölttel is
A személyes kapcsolatok ápolása nem csak Trumppal fontos. Orbánék „erre építenek ezerrel, hogy legyen kapcsolat egy-két emberrel, aki abszolút közelben van. Attól a pillanattól fogva, hogy mondjuk Trump megnyeri a választásokat, a naptárja véglegesen leszűkül. Elérni az elnököt közvetlenül már nem lehet, csak a közelében lévőkön keresztül, kell tehát ebben a körben is olyan ember, akivel lehet kommunikálni” – mondta a Szabad Európának egy korábban Washingtonban dolgozó magyar diplomata. Ezt a célt szolgálhatta Donald Trump Jr. júniusi meghívása is. Don Jr. a volt elnök legidősebb gyereke és legközelebbi bizalmasainak egyike. Budapesten Orbán Viktorral is tárgyalt.
A másik fontos szereplő J. D. Vance, Trump alelnökjelöltje. Ha Trump idén nyer, négy év múlva jó eséllyel ő lesz a republikánusok elnökjelöltje. Orbán Balázs már tavaly Magyarország jó barátjának nevezte a Twitteren Vance-et, egy közös képre is összeálltak. Több, egymástól független forrásunk szerint Rod Drehernek szerepe volt abban is, hogy behúzza a magyarok kapcsolati hálójába őt. A Politico Vance barátjaként jellemezte Drehert, és az alelnökjelölt belső köréhez sorolt olyan, Budapesttel kapcsolatban álló fontos republikánusokat, mint Donald Trump Jr., Tucker Carlson és Kevin Roberts vagy Patrick Deneen és Steve Bannon.
„Szerintem Vance a már kiépült konzervatív kapcsolatokra támaszkodik, mert egyáltalán nincs nemzetközi háttere” – mondta a már idézett független washingtoni think tank egyik vezetője háttérbeszélgetésünk során.
Ez talán a CBS Face The Nationnek adott interjújából is jól látszik, ahol Vance azt mondta: „Szerintem Orbán olyan okos döntéseket hozott, amelyekből tanulhatnánk az Egyesült Államokban.” A Jack Murphy Live podcastben ki is fejtette, milyen konkrét intézkedésekkel szimpatizál: „a baloldali elfogultság megszüntetésével” az egyetemeken és az oktatási intézményekben. „Mit kellene csinálni az oktatási minisztériumban? Nos, amit Orbán Viktor tett Magyarországon, vagyis alapvetően azt mondod: Nem taníthatsz többé kritikai fajelméletet, nem taníthatsz többé kritikai nemi elméletet (…) Nem csinálhatod ezeket a dolgokat, egyetlen dollár szövetségi pénzt vagy egyetlen dollár állami pénzt nem kapsz.”
Cikksorozatunk második részében arról olvashatnak majd, hogy melyik félnek miért előnyös ez a kapcsolat, hogy mit ért el a Fidesz az évek óta tartó lobbizással Amerikában, és hogy mi okozhatja a legnagyobb konfliktust egy új republikánus adminisztráció és az Orbán-kormány között.
Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is.
Garamvölgyi Flóra az Egyesült Államokból tudósítja a Szabad Európát. Több mint egy évtizede dolgozik külpolitikai újságíróként, korábban a Magyar Nemzet, a Zoom és a Népszava szerkesztőségének tagja volt. 2019 óta a The Guardian és a The Observer című brit lapban jelentek meg cikkei.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty.
