Az amerikai Moderna gyógyszercég mai sajtótájékoztatójáról egy régi anekdota jut eszembe. Egy kis utcában három cipész tart fenn üzletet, az elsőnél a felirat: „A város legjobb cipésze”, a másodiknál: „A világ legjobb cipésze”, végül a harmadik szerényen így hirdeti üzletét: „Az utca legjobb cipésze”.
Azért pont ez jut eszembe, mert – mint arról beszámoltunk itt és itt – november 9-én jelent meg a Pfizer és BioNTech cégek közös sajtótájékoztatója, mely szerint az interim analízis alapján oltásuk 90 százaléknál nagyobb hatékonyságot mutat, és egy hete még úgy gondoltam, hogy ez a nagyon kiemelkedő érték nem nagyon múlható felül. Aztán november 11-én megjelent a Szputnyik V nevű oroszországi oltásról szóló közlemény, ahol is 92 százalék körüli hatékonyságot értek el az időközi elemzés során. És aztán ma eljutottunk az utca legjobb eredményéhez, amelyet a Moderna jelentett be: november 13-án az ő COVE nevű vizsgálatukban is eljött a tervezett időközi elemzés ideje, és ennek során 94,5 százalékos hatékonyságot becsültek.
Hasonlóan a Pfizer és BioNTech cégek közös vizsgálatához, itt is egy adott fertőzésszám volt a célkitűzés az időközi elemzéshez, mégpedig 95 igazolt fertőzésnek kellett bekövetkeznie. Több mint 30 ezer egészséges önkéntest választottak be mostanáig (fele-fele arányban kaptak oltást és placebót). A 95 fertőzött közül 90 volt a placebó csoportban, öten pedig oltást kaptak. A 95 fertőzött közül 11-nek volt súlyos lefolyású a betegsége, ők mindannyian azok közül kerültek ki, akik korábban placebót kaptak.
A mellékhatásprofil itt is jónak mondható, a legtöbb mellékhatás enyhe vagy közepes erősségű volt. A leggyakoribb súlyos mellékhatások és előfordulási arányaik: fáradtság (9,7 százalék), izomfájás (8,9 százalék), ízületi fájdalom (5,2 százalék), fejfájás (4,5 százalék).
Végül a Moderna sajtótájékoztatóján hangsúlyozták, hogy mindez egyelőre az ő elemzésük csupán, és jelenleg még nincsenek birtokában az FDA egyetértő nyilatkozatának sem a vizsgálati elrendezést, sem a módszereket, sem pedig az adatok elégséges voltát illetően.
Úgyhogy mindaddig ez a szép eredmény csak reménységet jelent, nem garanciát. Az adatgyűjtés folytatódik. Mivel jelenleg egyetlen törzskönyvezett mRNS-alapú termék sincs a piacon, még hosszú út állhat előttük a törzskönyvezésig. (Az mRNS szó a messenger ribonukleinsav rövidítése, az angol terminológiában ezért mRNA néven jelenik meg.)
Vessük össze röviden a két oltást (Pfizer&BioNTech és Moderna)! Hatékonyságuk egyforma nagyságrendű, és mindkét oltásból kettőt kell beadni, az egyiknél 21, a másiknál 28 nap különbséggel. Az előbbi tárolása nehezebb, mert -75 Celsius-fokon történik, míg a másik -20 Celsius-fokon akár hat hónapig is eltartható. Hosszabb és szemléletesebb összehasonlítást közölnek a BBC honlapján.
A Szputnyik – adatok hiányában – kimaradt az összevetésből, a vizsgálati protokollt nem közölték, és az adatok közül is csak nagyon keveset. De három ilyen eredmény egy héten belül még akkor is nagy bizakodásra ad okot, ha az egyikről sokkal kevesebbet tudunk, mint a másik kettőről.
A szerző, Singer Júlia biostatisztikus, a magyarországi Klinikai Biostatisztikai Társaság elnöke.
