Fotó: AFP via Europress/Alexander Nemenov))
Donald Trump hivatalba lépése megrázta a világot. Elnöki tevékenységének első két hónapjában vámháborút indított a világ ellen, ami ellenlépésekre kényszerített sok országot. A világ biztonságát azonban sokkal érzékenyebben érinti a Szovjetunió felbomlását követően kialakult status quo felrúgása azzal, hogy az eddigi szövetségeseinek adott összes amerikai biztonsági garanciát hiteltelenítette, így felrémlik a hidegháború esélye. Jól mutatja az Egyesült Államok hozzáállását az az ütésváltás, ami két hete zajlott Elon Musk, az orosz-ukrán háborúban fontos szerepet betöltő Starlink műholdas rendszer tulajdonosa és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter között. Az amerikai adminisztráció nem hivatalos, de nagy befolyással rendelkező tagja arról beszélt, hogy amennyiben kikapcsolná a Starlinket, összeomlana az ukrán védekezés. Sikorski a felvetést nehezményezve arról írt, hogy országa 50 millió dollárt fizet a hozzáférés fejében, illetve hogy akár máshová is vihetik a pénzüket. Musk erre azt válaszolta a 183 centiméter magas Sikorskinak, hogy „maradj csendben, kisember”, illetve hozzátette, a Starlink nem pótolható, illetve hogy a lengyelek a költségeknek csak töredékét fizetik a rendszer használatáért.
Nagyhatalmi alkudozás, Európa nélkül
– A Vlagyimir Putyin által vezetett Oroszország már 2014-ben felborította a nemzetközi rendet, amikor elfoglalta a Krímet. Akkoriban a világ nem vette komolyan a fenyegetést, 2022-ben, Ukrajna megtámadását követően az oroszok terjeszkedési szándékát azonban már nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Hiszen ne feledjük, Ukrajna megtámadásakor Putyin célja a független állam megszüntetése, és egy belorusz típusú bábállam létrehozása volt. Ezzel megbontotta az európai biztonsági rendszert, és egy olyan fenyegetést hozott létre, amire egységesen kellett reagálni a nyugati világnak. Ez meg is történt. Donald Trump színre lépésével ez alapvetően megváltozott, hiszen a jelek szerint nagyhatalmi alkudozásba kezdett az orosz elnökkel, ami elég fenyegető Európára nézve, mert felveti annak veszélyét, hogy rólunk, de nélkülünk hoznak döntéseket. Mi, kelet-európaiak különösen át tudjuk ezt érezni, hiszen ilyesmit Jaltában egyszer már átéltük, korábban pedig a csehek Münchenben, a lengyelek pedig a Molotov-Ribbentrop paktum elfogadásakor. Az utóbbi hetek fejleményei azt mutatják, a hosszú ideje alvó Európa gyermekkora véget ért, az öreg kontinens felébredt, és a Tettre Készek Szövetségével (Coalition of Willing) nagyon intenzív munka indult el, amelynek célja az önálló védelmi képesség kiépítése – elemezte a jelenlegi helyzetet Szent-Iványi István.
Új világrend – Magyarország megint a rossz oldalon? – interjúnk Jeszenszky Gézával -Az egykori egykori külügyminiszter, nagykövet Európa erejéről, háborúról, propagandáról, arról, hogy hozhat-e valódi hasznot a magyar–amerikai viszony új alapokra helyezése.
Az egykori szlovén nagykövet a lengyelek belorusz határ mentén tervezett aknatelepítési szándékra utalva feltette a kérdést, vajon mi köze Oroszországnak ahhoz, hogy miként akar védekezni a határain egy szuverén NATO-tagállam. A lengyel döntést nyilvánvalóan az motiválja, hogy félnek az oroszok támadásától. Az aknatelepítés elleni orosz tiltakozással kibújt a szög a zsákból, azzal ugyanis burkoltan elismerik, hogy ilyen szándékaik vannak.
Trump lovat ad Putyin alá
– Oroszország teljesen el van tévedve, és azt hiszi, hogy meghatározhatja, hogy ki mit tehet és mit nem. Sajnálatos, hogy Donald Trump politikája lovat ad Putyin alá – tette hozzá. Felvetésünket, hogy Trump esetleg Putyin kottájából játszik, a külpolitikai szakértő túlzónak tartotta, azt azonban nem, hogy az amerikai elnök már eddig is túl sok engedményt tett a háború befejezésével kapcsolatos tárgyalásokon, és tartani lehet attól, hogy még többet tesz majd. Pedig nincs oka erre, mert Oroszország kétségbeejtő demográfiai helyzetben lévő, gyenge gazdasággal rendelkező „nagyhatalom”, amelynek gazdasági teljesítménye úgy a tizede Európáénak.
– Nem is kellene komolyan venni, ha nem rendelkezne hatalmas nukleáris arzenállal, és nem lenne az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, ahol sok mindennek keresztbe tehet. Donald Trump politikája azonban ezt a teljesen kilátástalan helyzetben lévő, a nyugati világtól elszigetelt, egy kilátástalan háborúval küszködő Oroszországot akár nyerő helyzetbe is hozhatja – mondta a szakértő.
A magyarok nélkül rajzolják újra Európa térképét
Az európai vezetők, valamint az Egyesült Királyság és Kanada képviselőinek jövő csütörtökön Párizsban esedékes tárgyalásaival kapcsolatosan – itt az Ukrajnával és a béketeremtés feltételeivel kapcsolatos álláspontokat akarják egyeztetni – a következőképpen fogalmazott Szent-Iványi: – Nem véletlen a megbeszélés, hiszen fontos kérdésekről van szó, amelyeket hatékonyan csak ilyen megbeszéléseken lehet tisztázni. A magyar kormány ugyanis az unióban minden kezdeményezésnek kerékkötője. Olyannyira elege van az uniós tagállamoknak az ismétlődő magyar vétókból, hogy az észtek javaslatához – amely szerint Magyarországot meg kellene fosztani az uniós támogatásoktól és szavazati jogától – csatlakoztak az északi államok, mások újabb szervezet létrehozásától remélik a megoldást. Ez lehet a Tettre Készek Szövetsége, amelyből kihagyják Magyarországot, és így teljesen eljelentéktelenedik hazánk, az Európai Unió pedig kiürülhet. Vagyis, teljesen újrarajzolják a térképet, az új védelmi szervezethez pedig jó eséllyel csatlakozhat Norvégia, az Egyesült Királyság és Kanada, esetleg külsőként Törökország.
Tudatos Trump „őrült ember politikája”? – A Trump-show folytatódik, és az amerikai elnök lépésein egyre nehezebb eligazodni. Szereti az elektromos autókat, vagy üldözi őket? Egyáltalán: van bármiféle koncepció a Fehér Ház urának manővereiben?
Donald Trump megjelenésével valóssá vált a fenyegetés, hogy az Egyesült Államok kilép NATO-ból, azaz komoly az esélye annak, hogy megszűnik az amerikai biztonsági védőernyő. Ezt a veszélyt érzékelve egyre több ország gondolkodik komolyan saját nukleáris arzenál megteremtéséről. Erről beszélt a minap Donald Tusk lengyel kormányfő, s Németországban is felvetődött a gondolat, ahogy Japánban és Dél-Koreában is elgondolkodtak azon, hogy saját atomfegyverre volna szükség az ország megvédéséhez. Többek között az magyarázza ezt, hogy látják, hogyan járt Ukrajna, amely hajlandó volt leszerelni saját atomfegyvereit.
Sok állam akar saját atomfegyvert
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense egyetért Szent-Iványi Istvánnal abban, hogy Lengyelország és a balti államok tartanak az orosz terjeszkedéstől, és ezért készülnek a határmenti védekezésre. A múlt héten be is jelentették, hogy kilépnek a taposóaknák alkalmazásának betiltásáról szóló Ottawai Egyezményből.
– Azért furcsa az orosz tiltakozás, mert Oroszország nem tagja az egyezménynek, illetve mert az orosz-ukrán háborúban ők is alkalmazzák ezeket az eszközöket. Válaszként az oroszok is telepíthetnek aknákat a határmenti területekre, amit minden bizonnyal üdvözölnének a lengyelek és a baltiak, hiszen ez az oroszok mozgását is megnehezítené. Persze, az is lehet, hogy kibercsapásokkal válaszolnának, hiszen amúgy is fenyegetik a kibertérből a balti államokat – mondta a szakértő.
Kaiser Ferenc abban is egyetért Szent-Iványi Istvánnal, hogy az amerikai elnök az szövetségeseknek adott összes biztonsági garanciát hitelteleníti. Ennek hatására egyre több ország vezetése elgondolkodik azon, hogy saját nukleáris arzenált épít ki. Annál is inkább, mert Észak-Korea a közelmúltban kapott korszerű orosz rakétatechnikát a mintegy 50-re tehető nukleáris csapásmérő eszköz célba juttatásához, illetve mert Kína atomfegyverzete évente 40-50 töltettel bővül, így a néhány évvel ezelőtti 200-300-as arzenál mostanra 500-ra bővült.
A félidős választás változtathat az USA hozzáállásán
Szent-Iványi István nem látja, hogy rövid távon jelentősen megváltozhatna a helyzet, legfeljebb akkor lehet az amerikai politika változására számítani, ha jövő novemberben, a félidős választásokon mindkét házban kisebbségbe kerülnének a republikánusok. Azért lehet ebben reménykedni, mert addigra Trump – az egymásnak és sok esetben az ország érdekeinek ellentmondó gazdaságpolitikai – intézkedéseinek hatására jelentős nehézségek léphetnek fel, márpedig az amerikaiakat elsősorban a megélhetési problémák, illetve azok megoldása érdekli.
– Ez esetben kifognák a szelet Trump vitorlájából, akár impeachment eljárásra is sor kerülhet. Hogy nemcsak a gazdasági és külpolitikai kérdésekben átláthatatlan, kiszámíthatatlan és sok esetben amatőr az új amerikai adminisztráció tevékenysége, azt jól mutatja, hogy a gyakorlatilag kormányzati pozícióba került Elon Musk a minap minden állami alkalmazottnak – köztük a CIA-alkalmazottaknak és a többi amerikai nemzetbiztonsági ügynökség munkatársainak – e-mailt küldött, amelyben arra szólította fel őket, hogy óráról órára számoljanak be arról, mit dolgoztak az elmúlt egy hétben. Amennyiben a titkosszolgálatok alkalmazottai válaszolnának az üzenetre, azzal államtitkokat adnának ki. Az orosz és kínai titkosszolgálatok most minden bizonnyal azért drukkolnak, hogy megszülessenek ezek a válaszok, mert az hatalmas kincsesbányát jelentene számukra.