Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg vezérkari főnöke beismerte, hogy tévedett.
Ellentámadásának öt hónapja alatt Ukrajnának alig tizenhét kilométert sikerült előrenyomulnia, Oroszország pedig előzőleg tíz hónapon át harcolt a keleti Bahmut körül, hogy elfoglaljon egy hatszor hat kilométeres várost. Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg vezérkari főnöke, aki a héten az Economistnak adott interjúban először vont átfogó mérleget a hadjáratról, azt mondja, a csatatér az első világháborúra emlékezteti. „Akárcsak akkor, most is elértek egy olyan technológiai szintet, amely patthelyzetbe sodort minket” – mondja. Kijózanító értékelésében arra a következtetésre jut, hogy a kilábaláshoz hatalmas technológiai ugrásra lenne szükség. – Valószínűleg nem lesz mély és szép áttörés – jegyezte meg.
A júniusban indított ellentámadás alakulása alulmúlta a nyugati reményeket, hogy Ukrajna a háború megnyerhetetlenségét bizonyítva tárgyalásra kényszerítheti Vlagyimir Putyin orosz elnököt. De megcáfolta Zaluzsnij feltételezését is, hogy csapatainak kivéreztetésével megállíthatja Oroszországot. – Ezt én hibáztam el. Oroszország vesztesége legalább 150 ezer halottra tehető. Egy ekkora veszteség bármely más országban megállította volna a háborút. De nem Oroszországban, ahol az emberélet olcsó, s ahol Vlagyimir Putyin a több tízmilliós veszteséggel járó első és a második világháborút tekinti hivatkozási alapnak.
Világok háborúja a szláv testvérharc, az oroszoknál az ember fogyóeszköz lett – Az események alapján Vlagyimir Putyin orosz elnök akár úgy is érezheti, hogy igaza…
Kijevben azzal számoltak, hogy négy hónap alatt többször is bevonulhatnak a Krímbe – ironizál Zaluzsnij. Ehelyett csapataik megrekedtek a Bahmut közeli aknamezőkön, az oroszok tüzérsége és drónjai pedig megtépázták a nyugatról kapott haditechnikát. Ugyanez játszódott le az offenzíva déli főcsapásirányában. Zaluzsnij elmondja, először a parancsnokok, majd a katonák képességeire gyanakodott. Azután rájött, hogy hasonlóan az első világháború állóháborújához, most is a technológia szintje ejti csapdába a szemben álló feleket.
Ukrajna most már gyakorlatilag NATO-haderőt fejleszthet NATO-tagság nélkül – Győzhet-e Ukrajna? Belebukhat-e Oroszország a hódításba? Ki és mikor nyeri meg ezt…
Ez beigazolódott, amikor a keleti Avgyijivkánál Oroszország nemrég néhány hét alatt pár száz métert tudott csak előre haladni két hadsereg bevetésével, óriási veszteségeket szenvedve el, s ugyanez a kép bontakozik ki, ahányszor az ukrán csapatok próbálnak előrenyomulni. Leírása szerint a hadszintéren a modern szenzorok képesek azonosítani bármilyen erőkoncentrációt, és a precíziós fegyverek képesek megsemmisíteni azt. „…mindent látunk, amit az ellenség csinál, és ők is mindent látnak…”. Ahhoz, hogy ezt a patthelyzetet feloldjuk, valami új kell, mint a puskapor, amit a kínaiak találtak fel…”
Ezúttal azonban nem egyetlen új találmány lesz a döntő tényező, hanem a már létező technikai megoldások kombinálása – mondja Zaluzsnij, aki az Economist felkérésére írt külön cikkében a drónok, az elektronikus hadviselés, a tüzérség elleni képességek és az aknamentesítési eszközök terén szorgalmazza az innovációt, és szükségesnek tartja a kiképezhető és mozgósítható tartalékosok körének kiszélesítését.
Megindultak az ukránok, az orosz fegyverekről kiderült, hogy nem működnek – Az ukránok betartották, amit ígértek. Nem hagyták sürgetni magukat, nem árultak el az…
A vezérkari főnök megállapítja, hogy a nyugati szövetségesek túl óvatosak voltak Ukrajna legújabb technológiákkal és hatékonyabb fegyverekkel való ellátásában. Így azok elegendőek voltak ahhoz, hogy Ukrajnát a felszínen tartsák, de nem elégségesek ahhoz, hogy győzni tudjon. A tábornok nem panaszkodik: – …hálásak vagyunk azért, amit kaptunk, csak megállapítom a tényeket.
Mégis azzal, hogy a Nyugat visszatartotta a nagy hatótávolságú rakétarendszerek és harckocsik szállítását, lehetővé tette Oroszország számára, hogy átrendezze erőit és kiépítse a védelmét az ukrán erők által 2022 végén Harkiv régióban és a déli Herszonban elért sikerek után. – Ezek a rendszerek leginkább tavaly lettek volna fontosak számunkra, de csak idén érkeztek meg – mondja. Hasonló a helyzet a jövőre várt F-16-os repülőgépekkel. Zaluzsnij szerint azonban nem a szállítások késedelme a fő oka Ukrajna szorult helyzetének. – Fontos megérteni, hogy ezt a háborút nem lehet az elmúlt generáció fegyvereivel és elavult módszerekkel megnyerni – hangsúlyozza. – Ezek elkerülhetetlenül késedelemhez és ennek következtében vereséghez vezetnek.
Értékelése kijózanító – jegyzi meg az Economist –, hiszen nincs jele annak, hogy a technológiai áttörés a küszöbön állna. Ukrajna egy hosszúra nyúló háborúban ragadt, amely, mint elismeri, Oroszország kedvez. Zaluzsnij mindazonáltal ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnának nincs más választása, mint magánál tartani a kezdeményezést. A tábornok szerint az Ukrajnától 2014-ben elszakított Krím továbbra is Putyin legsebezhetőbb pontja. Az elmúlt hónapokban a háborút kiterjesztették a félszigetre, amelynek továbbra is döntő szerepe van a konfliktus logisztikája szempontjából.
Zaluzsnij meg akarja akadályozni, hogy a lövészárkokba ragadjon a háború, amely így „évekig elhúzódhat, és kimerítheti az ukrán államot” – mondja. Oroszország lakossága háromszor, gazdasága pedig tízszer akkora, mint Ukrajnáé. Egyelőre elég katonája van – mondja, de minél tovább tart a háború, annál nehezebb lesz folytatni. – Előbb-utóbb rá fogunk jönni, hogy egyszerűen nincs elég emberünk a harchoz.”
Moszkva szerint szó sincs patthelyzetről
Oroszország csütörtökön visszautasította az ukrán vezérkari főnök értékelését, miszerint a 20 hónapja tartó ukrajnai háború zsákutcába jutott. – Nem, nem jutott zsákutcába – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak a RIA Novosztyi hírügynökség szerint. – Oroszország következetesen folytatja a különleges katonai műveletet. Minden kitűzött célt el kell érni. Kijevnek már régen meg kellett volna értenie, hogy harctéri győzelmének bármilyen kilátásáról beszélni is képtelenség. Minél előbb tisztázza ezt a kijevi rezsim a maga számára, annál hamarabb nyílnak meg bizonyos kilátások – hagoztatta a Kreml szóvivője.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. november 4-én.
