Nem a békét keresik a számháborúban.
„Eddig mintegy másfél millió ukrán menekült érkezett az országba, és ők megkaptak minden segítséget, illetve támogatást, beleértve a munkát, valamint az oktatáshoz, az egészségügyhöz való hozzáférést.” – jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter a CNN-nek adott hétvégi interjújában. Azt nem sietett tisztázni: valójában a másfél millió menekült túlnyomó többsége nem, vagy csak kevés feladatot adott az állami apparátusnak, mert átutaztak Magyarországon Németország vagy Lengyelország felé tartva.
A külügyminiszteri túlzásról mindent elárul az: bár az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) most nem osztott meg lapunkkal friss adatokat, júliusban még azt közölte, hogy mindössze 24 ezren kértek tartózkodási engedélyt. Ennél frissebb információkkal szolgált az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR: szeptember 20-ai adatai szerint Magyarországra 1,42 millió menekült érkezett Ukrajna felől és 29903 fő kért tartózkodási engedélyt.
Szijjártó Péter nyilatkozata akár nyelvbotlás, pontatlan fogalmazás is lehetne, csakhogy valójában az orosz-ukrán válság kezdetétől sokszor tetten érhető az: túlzó adatokat közölnek, keverik az Ukrajnából Magyarországra lépők és az itt maradók, valóban segítségre szorulók számát, felnagyítják a kormányzat szerepét.
„Több mint 450 000 személyt fogadtunk eddig, akik a háború elől és a háborúból menekültek. Humanitárius segítséget nyújtunk a hozzánk érkezőknek és a Kárpátalján élő rászorulóknak. Megerősítettük keleti határaink védelmét. Tesszük mindezt az emberiesség nevében, az egész Európai Unió békéje és biztonsága érdekében” – írta Orbán Viktor kormányfő március közepén. Arról nagyvonalúan hallgatott, hogy az érkezők zömét a krízis kirobbanása után hetekig szinte kizárólag civil szervezetek, önkéntesek és önkormányzatok látták el.
Nem sokkal ezután történt, hogy Magyarország kijevi nagykövetsége azt írta: „Magyarország a háború kezdete óta 641 775 ukrajnai menekültet fogadott be, gondozott és nyújtott segítséget, és ez a szám naponta növekszik.” Ezt akkor lapunknak még a Belügyminisztérium is cáfolta, mondván 503 ezer menekült érkezéséről tudnak.
Ráadásul nem csak szám volt pontatlan a nagykövetség közleményében, hanem a megfogalmazás is: nem ennyi menekültek fogadtak be, hanem ennyien érkeztek, többségük pedig már akkor is továbbutazott.
Júliusban Szijjártó Péter a Fox Newsnak adott interjúban úgy fogalmazott: „840 ezer menekültet fogadtunk be, 840 ezret, gondoskodunk róluk, ellátjuk őket.” Augusztusban Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára volt félreérthető: „Már mintegy egymillió menekültet fogadtunk be, aki itt marad nálunk, azoknak segítünk munkát találni, segítünk a gyerekek beiskolázásában.”
Szeptember elején már Novák Katalin köztársasági elnök is túlzásba esett, amikor Bukarestben úgy fogalmazott: „Magyarországra több mint 900 ezer menekült érkezett, a segítésük folyamatos éppen úgy, mint Romániában.” A külügyminiszter a múlt héten New Yorkban is félreérthetően fogalmazott: „Már másfél millió menekült érkezett Ukrajnából az országba, akik számára egyelő hozzáférést biztosítanak a hatóságok az egészségügyi ellátás és az oktatás területén is.”
Miközben a magyar kormányzat igyekszik felnagyítani szerepét, addig a környező országokra valóban több feladat hárul. Így Szlovákiába 798 ezer menekültből mintegy 94 ezren kértek menekültstátuszt, míg Romániában 1,2 millióból 80 ezren. Csehországban, egy múlt heti összesítés szerint több mint 67 ezer ukrán menekült gyermeket írattak be iskolákba.
A cseh hatóságok szeptember közepéig több mint 430 ezer ukrán menekültnek adtak ki egy évre szóló különleges tartózkodási engedélyt. Rendőrségi becslések szerint a ténylegesen Csehországban tartózkodó ukrán menekültek száma jelenleg mintegy 300 ezer körül mozog. A többiek részben visszatértek Ukrajnába, részben pedig Nyugat-Európába távoztak.
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2022. szeptember 26-án.
