Ha amerikai volnék, akkor most a Twitterről tűnődnék Donald Trump és Elon Musk ürügyén. Itt, nálunk azonban a Facebook tölti be a véleményformáló közösségi oldal szerepét. Mi, újságírók ellentmondásosan viszonyulunk hozzá. Van, aki komolyan veszi, és úgy használja, mint a nyilvánosság egyik fórumát, és van, aki nem tartja sajtónak. Az utóbbira több véleményt is idézek a bejegyzés utáni összeállításban. Belőlük az következik, a „Fész” alkalmas az ösztönkiélésre. Oké, de azért nem feledkezhetünk meg arról, hogy munkaköri kötelességünk volna utánanézni a részleteknek, mielőtt kifejtjük az álláspontunkat.
Mindez arról jutott eszembe, hogy villámvita zajlott le a fészbukon. Az üzenőfalamra keveredett egy Horváth Tamásné nevű hölgy, aki Ausztriában járt, és úgy összegezte a tapasztalatait, hogy „Annyira messze vagyunk tőlük, mint Makó Jeruzsálemtől.” Újságíró kollégám, Domokos Lajos egy szót toldott a szóláshoz: mint Makó „vitéz” Jeruzsálemhez. Másik újságíró kollégám, Veress Jenő vitatkozott vele, írván, hogy a szólás vitéz nélkül „is helyes”. Majd az újabb érvelés nyomán úgy finomította álláspontját, hogy „így sem hibás”, „a távolság mértékegységének így is pont jó”.
Annyit elfogadok az értékeléséből, hogy Horváth Tamásné nyugodtan hasonlíthatja a vitéz nélküli Makót Jeruzsálemhez. Bár ha esetleg az asszonynév mögött újságíró rejlene, akkor bizony felrónám neki a pontatlanságot. A szólás eredete ugyanis az, hogy 1217-ben II. Endre királyunk sereget küldött a Szentföldre, a hajón pedig az egyik tiszt, Makó felöntött a garatra, és a fedélzeten arra ébredt, hogy a közelben keresztek látszanak az elsuhanó város templomtornyain. Azt hitte, hogy Jeruzsálemet látja, holott csupán a dalmáciai Spalatót (a mai Splitet) közelítette meg a hajó.
A szólás azért nem alkalmas a távolság mértékegységének, mert Jeruzsálem mintegy 3000 kilométernyire van Velencétől, ahonnan elindult a hajó, Spalato viszont legföljebb 360-ra. A különbség nem számít Horváth Tamásnénál, de számít egy újságírónál, aki arra szakosodott, hogy összegyűjtse a tényeket, és azok alapján fejtse ki az álláspontját. Ráadásul nem mindegy, hogy kultúrában és életszínvonalban 360 vagy 3000 kilométernyire vagyunk-e Ausztriától. A szemem se rebben, ha háziasszonyok, kőfaragók, színészek és egyéb civilek úgy fogalmaznak, hogy olyan messze vagyunk Ausztriától, mint Makó Jeruzsálemtől. De ha a nyilvánosság képviselői nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy akár „csak” a Facebookon is példát mutassanak a vitézkedésre, akkor az szakmai szomorúsággal tölt el.
Tíz mondat a Facebookról
A Facebook ma a legprogresszívebb jelenlét, amivel az ember eljuthat az olvasóhoz. (Jónás Tamás költő, Vasárnapi Hírek, 2012. április 7.)
A Facebook mint médium a sajtó minden más formájánál alkalmatlanabb a fontos témák felszínen tartására. (N. Kósa Judit újságíró, Népszava, 2018. március 1.)
A Facebook egy zsibvásár, ahová minden felhasználó dűti befelé a róla szóló információkat. (Székely Ferenc újságíró, Facebook.com, 2018. március 20.)
A Facebook nem sajtótermék, ugyanis nem szerkesztik. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.hu, 2019. május 20.)
A járvány óta 800 ezerrel nőtt a Facebook-felhasználók száma. (Róna Dániel szociológus, ATV, 2021. május 6.)
Ez az oldal egy Facebook-oldal, nem sajtó. (Parászka Boróka újságíró, Facebook.com, 2021. május 30.)
A Facebook egyfajta zászlóshajóként a központi hírcsatorna. (Szalay Lajos Tamás újságíró, Népszava, 2021. december 4.)
A Facebookon bárki hozzászólhat gyakorlatilag bármihez. (Felhévizy Félix újságíró, Magyar Nemzet Online, 2022. február 6.)
A modern korban minden a Facebookon zajlik. (Sitkei Levente újságíró, Magyar Nemzet Online, 2022. február 25.)
Nem minden a Facebookon dől el, de az kétségtelen, hogy a választópolgárok túlnyomó többsége itt megtalálható és üzenetekkel elérhető. (Lévai Richárd marketing szakértő, Index.hu, 2022. február 28.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2022. május 7-én.