(Szerző: László József) Az európai információs ökoszisztéma válaszúthoz érkezett. A félretájékoztatás és a „szűrőbuborékok”, az oligarchák médiauralma és a közszolgálati média elleni támadások, az újságírók elleni példátlan támadások, a bizonytalan munkakörülmények agyelszíváshoz vezetnek. Ez pusztító hatással lehet az újságírás minőségére és a médiapluralizmusra, amit már most is fenyeget a „kattintás-csali” profitorientált alkalmazása és a veszteségesnek ítélt helyi hírek „sivatagja”. A generatív mesterséges intelligencia pedig nem tudja betölteni ezt a hiányt: sok lehetőség rejlik benne, de sok kockázatot hordoz magában.
Az idei európai parlamenti választások határozzák meg az EU irányát a következő ciklusra. Olyan parlamentre és bizottságra van szükségünk, amely elkötelezett a tisztességes Európa mellett, tiszteletben tartja a szakszervezeti és emberi jogokat, a jogállamiságot, a médiaszabadságot és a pluralizmust, és felügyeli az elmúlt öt évben megvalósított kulcsfontosságú szabályozási mechanizmusok végrehajtását: a szerzői jogi irányelveket, a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt, a mesterséges intelligenciáról szóló irányelvet, a SLAPP (a nyilvános részvétel elleni stratégiai perek)-ellenes irányelvet és az európai médiaszabadságról szóló törvényt. A tények érvényesüléséhez össze kell fognunk az egészséges információs ökoszisztéma kiépítése érdekében.
A júniusi európai parlamenti választások előtt az EFJ (=Európai Újságírók Szövetsége) a következőkre tett javaslatot: három cselekvési pontot tartalmazó menetrendet állított össze az újságírás életképessé és biztonságossá tételére, valamint az MI (mesterséges intelligencia) szabályozásra.
Az életképes újságírás támogatása
Nagymértékű befektetés: átlátható, közpénzekből történő finanszírozás, filantróp finanszírozás stb;
A közszolgálati média függetlenségének és fenntartható finanszírozásának biztosítása;
Adóztassuk meg a Big Tech-et (—>a nagy technológiai cégeket: Google, Apple, Amazon, Microsoft, Meta, ByteDance): garantáljuk a platformok újságírói tartalmakért járó díjazását (méltányos részesedést);
Méltányos díjazás és szerzői jogok biztosítása a (szabadúszó) újságírók számára;
Állandó uniós költségvetés elkülönítése a független újságírói projektekre, a médiaműveltségre, a médiaműveltség ellenőrzésére és a médiaszolgáltatásra
Az újságírók biztonságának előmozdítása
Az újságírók számára biztonságos környezet biztosítása, hogy megvédjék őket a fizikai és online erőszakkal szemben, vessenek véget a büntetlenségnek;
Ismerjék fel és akadályozzák meg az újságírók elhallgattatására irányuló visszaélésszerű jogi eljárásokat;
Az újságírók elleni kémszoftverek jogellenes alkalmazásának megakadályozása.
A mesterséges intelligencia szabályozása
A képzési adatok és a mesterségesen generált tartalmak maximális átláthatóságának előtérbe helyezése;
Az újságírói munkát felhasználó mesterséges intelligencia által generált tartalmak szerzőinek kötelező díjazása, annak kikényszerítése;
Az újságírói mesterséges intelligencia felelős használatára és fejlesztésére vonatkozó iránymutatások kidolgozásának ösztönzése; annak biztosítása, hogy a mesterséges intelligencia az újságírók és a médiamunkások képzésének szerves része legyen, annak érdekében, hogy megelőzhető legyen a mesterséges intelligenciával való visszaélés a félretájékoztatás és dezinformáció előállítására.
A 45 ország 73 újságíró szakszervezetét és szakmai szövetségét képviselő Európai Újságíró Szövetség (EFJ) felszólítja az EU döntéshozóit, hogy álljanak ki az újságírás és az újságírók mellett Európában.
Mindannyian tanúi vagyunk a félretájékoztatás és a dezinformáció növekedésének, látjuk a független újságírás üzleti modelljének elsorvadását, valamint az újságírók és a média fokozott politikai ellenőrzését. Az új információs kapuőrök, a nagy online platformok – a Big Tech – és a figyelemközpontú üzleti modelljük aláássák a tartalom minőségét és az egészséges információs ökoszisztéma alapjait. Mindez potenciálisan pusztító hatással van az újságírásba vetett bizalomra, a szakma jövője szempontjából legfontosabb valutára. Ez arra kötelez mindannyiunkat, akik a demokráciát védjük, hogy kiálljunk az újságírók mellett, és holisztikus szemlélettel támogassuk az újságírást mint közjót.
Soha nem volt még olyan időszak, amikor a pontos és etikus tudósítás fontosabb volt és olyan fontos, hogy támogassuk és megvédjük.
Szükségünk van mindannyiukra, egy széles körű szövetségre, hogy javítsuk a tájékoztatási rendszert, és nem utolsósorban, hogy a tények helytállóak legyenek. Az EU minden eddiginél többet tett azért, hogy biztonságosabb és fenntarthatóbb teret teremtsen az újságírás számára, nem utolsósorban az európai médiaszabadságról szóló törvény folytatásával. Számos projektet támogatott a sajtószabadsággal és az újságírói önszabályozással, az újságírók biztonságával, a határokon átnyúló oknyomozó újságírással és a szabadúszókkal, valamint a társadalmi párbeszéddel kapcsolatban, Összesen évente mintegy 50 millió eurót kaptak a médiaszervezetek e kategóriák keretében.
Mindez azinban nem elég! A független, hivatásos újságírás, ami a legjobb ellenszer a dezinformáció ellen, bizony drága. A közönség bevonása, az új újságírói formátumok, a médiaműveltség támogatása és a mesterséges intelligencia megfelelő alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy az újságírás a polgárok számára a kapcsolatteremtés, a vita, a tanulás és a közbeszéd eszközévé váljon a mai polarizált társadalmakban. Ehhez azonban olyan fenntartható üzleti modellekre van szükség, amelyek tisztességes munkakörülményeket és méltányos díjazást biztosítanak.
(Az eredeti szöveg itt megtekinthető; tessék kattintani!)
