Szekeres Istvánnak népsportos korában szívügye volt a birkózás. Főszerkesztőként pedig helyet teremtett lapjában a literátus újságíróknak is. Nyugdíjasként maradt a birkózásnál, és néha szakmai vitát kezdeményez a közösségi üzenőfalán. Tegnap például az ATV-t hozta szóba, és megemlítette közös szakmánk talán legísmertebb jelmondatát: „Ősi szabály az újságírásban: A hír szent, a vélemény szabad.” Kérdés persze, hogy kitől-mitől és menyire ősi.
A bejegyzésem után összeállításból kiderül, hogy akadnak, akik Pulitzernek tulajdonítják, aki Makón született. Akár honfitársunknak is tekinthetjük, nem tudok azonban arról, hogy ő találta volna ki a nagy hírre vergődött mondatot. Megkérdeztem Wisinger Istvánt, és a több kiadásban megjelent Pulitzer-könyv szerzője azt mondta, hogy az amerikai újságírás megújítója írt ilyesmit, de inkább a szállóige szellemében cselekedett. Mellesleg firtathatjuk ugyan az elsőséget, de nincs sok értelme, mert Joseph Pulitzer a XIX. század utolsó harmadában élte virágkorát, ám a szállóige évtizedekkel korábbi. 1821. május 5-én jelent meg a The Manchester Guardian-ben.
Tartalmáról tavaly, a patinás újság 200. évfordulója alkalmából sokat írtak. Eredetileg így hangzott: „Comment is free, but facts are sacred.” Közösségi üzenőfalamon tavaly nyáron vitatkoztunk is róla. Meggyőzött a műfordító Révbíró Tamás álláspontja, miszerint „’A vélemény szabad’ a gondolat szabadságára támaszkodik, a ’comment is free’ a szólás, a sajtó szabadságára. Nem pontosan azonos a kettő, de mégis jobb, mint az ’opinion’ szó.” (Facebook.com, 2021.06.01.) A comment (kommentár, hírmagyarázat) tehát nem azonos az opinion-nal (a véleménnyel). Ezt azért érdemes megjegyezni, mert az a fránya vélemény hajlamos elszakadni a hírtől.
Ezt régi kedves kollégám, Szále László úgy foglalta össze, hogy „A tény halott, a vélemény szabados.” Aligha véletlenül használta a tény kifejezést, a facts ugyanis tényeket jelent, ráadásul az angol eredetiben a két tagmondat sorrendje más. Szó szerint így hangzana: A kommentár szabad, de a tények szentek. Egyébként az összeállításból az is kirajzolódik, hogy a magyarított változatot boldog-boldogtalan emlegeti. Kormánypárti polgármesterek a magyar sajtó napján, ellenzéki és határon túli újságírók pedig a megnyomorított sajtó jellemzésére. Nekem tetszik a közismert változat, bár egyre inkább az a benyomásom, hogy a hír már csak szentesített, a vélemény azonban talán még szabad.
Tíz mondat egy szállóigéről
A hír szent, a vélemény szabad – ennek szellemében kért minden helyi sajtóorgánumtól kölcsönösen eredményes munkát és együttműködést a következő időszakra Cserna Gábor polgármester. (Szabó Szabolcs újságíró, Dunaújvárosi Hírlap, 2011. március 16.)
Alternatív fórumokra van szükség, ahol – Pulitzer József szavaival élve – „a hír szent és a vélemény szabad”. (Pressburger Csaba és Kókai Péter vajdasági újságírók, a Magyar Szó volt főszerkesztői, Szabad Magyar Szó, 2016. október 22.)
Ma is érvényes és kötelező Pulitzer hitvallása: „A hír szent, a vélemény szabad.” (Pintér M. Lajos hódmezővásárhelyi újságíró, Promenád24, 2018. április 11.)
A hír szent, a vélemény (még) szabad. (Holoda Attila energetikai szakember, az első Orbán-kormány volt államtitkár-helyettese, Infovilág, 2020. április 3.)
A tény halott, a vélemény szabados. (Szále László újságíró, Élet és Irodalom, 2021. január 8.)
Orbanisztánban annyira szent a hír, hogy a médiaipar betanított munkásai kizárólag a fényességes vallásalapító által szentesített agymenéseket közlik hír helyett. (Szabó Imre újságíró, OKLT, 2021. április 2.)
El sem tudtunk képzelni olyan világot, hogy a hír szabad, a vélemény pedig inkább ne legyen. (Rényi Ádám közíró, Magyar Hang, 2021. június 18.)
A hír akkor is szent, ha a vélemény szabad. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, 2021. július 11.)
A hír szent, a vélemény szabad – mi tartjuk az irányt. (Óry Mariann újságíró, Magyar Hírlap, 2021. december 19.)
Ősi szabály az újságírásban: „A hír szent, a vélemény szabad.” (Szekeres István újságíró, Facebook.com, 2022. február 20.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2022. február 21-én.
