New Yorker

Ha elolvassuk a szövetségi esküdtszék által kedden kiadott vádiratot, amelyben Donald Trumpot a 2020-as elnökválasztás ellopására irányuló összeesküvéssel vádolják, akkor minden eddiginél mélyebben rádöbbenünk, hogy az ország nagy leszámolás előtt áll – a bíróságokon és a szavazóurnáknál. Ez egy olyan kérdést sugall, amely elől nem lehet menekülni: Képesnek mutatkozik-e az amerikai választópolgár arra, hogy elnézzen egy olyan összeesküvést, amely a demokratikus uralom aláásására és a fő összeesküvő hatalomba való visszatérésére irányul?

A Trump elleni harmadik és legújabb vádirat négy vádpontot fogalmaz meg, és a legegyszerűbben fogalmazza meg az ellene szóló vádakat. “Annak ellenére, hogy vesztett, a vádlott eltökélt szándéka volt, hogy hatalmon maradjon” – olvasható a negyvenöt oldalas dokumentum bevezetőjében –, és hol látott már ennél tömörebb összefoglalót a bűnös szándékról?

Vagy vegyük az első vádpont, az Egyesült Államok megtévesztésére irányuló összeesküvés nyitó sorait: “A vádlott, Donald J. Trump 2020. november 14. napjától körülbelül 2021. január 20. napjáig, a Columbia körzetben és máshol, tudatosan összefogott, összeesküdött, szövetkezett és megállapodott a nagyesküdtszék előtt ismert és ismeretlen összeesküvőkkel, hogy becsapja az Egyesült Államokat azáltal, hogy tisztességtelenség, csalás és megtévesztés alkalmazásával károsította, akadályozta és meghiúsította a törvényes szövetségi kormányzati funkciót, amelynek révén az elnökválasztás eredményeit a szövetségi kormány összegyűjti, megszámolja és hitelesíti.”.

Ez a vádirat elsősorban jogi dokumentum, nem irodalmi, de nem lehet nem arra gondolni, hogy bárki is fogalmazta meg ezt a bekezdést és sok más hasonlót, azt remélte, hogy a kadenciája – egybehangzó, ritmikus, megdöbbentő – segít kiemelni a súlyos történelmi tétet. Trump és társai “termékeny hazugságokkal” álltak elő annak érdekében, hogy megtagadják Joe Biden elnökségét – állítja a vádirat; többek között azt állították, hogy “nagyszámú halott, nem helyi lakos, nem állampolgár vagy más módon nem jogosult szavazó szavazott, vagy hogy a szavazógépek a vádlottra leadott szavazatokat Bidenre leadott szavazatokra cserélték”.

Trump összeesküvőtársai egyelőre meg nem nevezettek, de a Washington Post szerint valószínűleg köztük van Rudy Giuliani volt New York-i polgármester, John Eastman ügyvéd, Sidney Powell volt szövetségi ügyész, Jeffrey Clark volt igazságügyi minisztériumi tisztviselő és Kenneth Chesebro fellebbviteli ügyvéd.

A vádirat erőteljes összegzése sok mindennek, amit már korábban is megtudtunk, de valójában ki fogja elolvasni? Milyen gondolkodásmódot fog megváltoztatni? Milyen változást fog eredményezni?

A vádirat alig néhány nappal azután érkezik, hogy a Times és a Siena College által végzett közvélemény-kutatás szerint a volt elnök olyannyira megelőzi Ron DeSantist és a republikánus mezőny többi tagját, hogy nyilvánvaló: a választók jelentős része úgy döntött, hogy a több jelenlegi és a közeljövőben várható több büntetőjogi vádirat – a 2020-as választási csalás; a hallgatási pénzes szexbotrány ügye, Manhattanben; a választási csalás ügye, Georgiában; a titkos dokumentumok ügye Floridában – nem fogja eltántorítani őket attól, hogy Trumpra szavazzanak. A volt elnök továbbra is több millió támogatót vonz, akik olyannyira ellenszenvvel viseltetnek Biden, a demokraták, a “vállalati média”, a tudományos élet, az összes olyan intézmény iránt, amelyet ők virgoncnak és ellenségesnek látnak az ő érdekek, hogy Trump devianciáját dacként, hazugságait igazmondásként, dühét az ő dühükként értelmezzék. DeSantis robotszerű, sőt szánalmas kampányolónak bizonyult; az, hogy nem hajlandó Trumpot bármiféle közvetlenséggel vagy meggyőződéssel támadni, nem annyira lenyűgözte a jobboldali szavazókat, mint inkább még inkább meggyőzte őket arról, hogy ő egy humortalan tabletta, egy sápadt utánzat. Trump az ő vezérük, és ha kell, végül a mártírjuk. Ahogy Nate Cohn fogalmazott a Times közvélemény-kutatásának elemzésében: “A MAGA-bázis nem a hibái ellenére támogatja Trump urat. Azért támogatja őt, mert úgy tűnik, nem hiszi el, hogy vannak hibái”.

Trump reakciója a legutóbbi vádemelésre szorosan hasonlít a korábbi vádemelésekre és felelősségre vonásokra adott reakcióihoz. Ez egy oldal az “1984”-ből. A Truth Socialon tett nyilatkozatában az ellene indított ügyészi eljárást “az 1930-as évek náci Németországához, az egykori Szovjetunióhoz és más autoriter, diktatórikus rendszerekhez” hasonlította. Azt jósolva, hogy végül az igazság és az igazság győz majd, kampányának közleménye így folytatódott: “Az Amerika-ellenes boszorkányüldözés kudarcot fog vallani, és Trump elnököt újraválasztják a Fehér Házba, hogy megmenthesse az országunkat a visszaélésektől, a hozzá nem értéstől és a korrupciótól, amely soha nem látott mértékben folyik végig az ország ereiben”.

Nemsokára lesz egy büntetőjogi vádirat Trump ellen Georgiából. Négy büntetőjogi vádirat – mindegyik súlyosabb és meggyőzőbb, mint az előző. Nehéz kiszámítani a logisztikát, a jogi költségeket, a tárgyalótermi bohózatokat.

Mégis, nagyon is lehetségesnek tűnik, hogy Trumpot másodszor is elnökké választják. A Times egy másik, a közvélemény-kutatásáról szóló cikkében egy phoenixi fűtési és légkondicionálási vállalkozó, egy negyvenes évei elején járó republikánus, John Wittman azt mondta: “Donald Trump nem republikánus, ő egy bűnöző”. De Wittman ítélőképessége minden, csak nem uralkodó. Egyelőre amerikaiak tízmilliói hajlandók elnézni nemcsak a Donald Trump ellen emelt többszörös bűnvádi vádakat, hanem a Covid-19 halálos rossz kezelését is; a gyerekekkel való embertelen bánásmódját a határon; a bigottság és nőgyűlölet számtalan megnyilvánulását; a szabad sajtó és a jogállamiság elleni támadásait; a nemzetbiztonság és az éghajlati vészhelyzet iránti közönyét; az autokraták iránti vonzalmát szerte a világon; a vádemeléseit; a családja meggazdagítására irányuló számos tervét. A Times felmérése szerint Biden és Trump feltételezett visszavágójának negyvenhárom-negyvenhárom százalék az esélye. Előbb-utóbb eljön a nagy leszámolás.

Forrás: Újnépszabadság