Ezt Ivan Krasztev bolgár politológus írja a a Deutsche Welle Vélemény oldalán megjelent vendégcikkében. Nem titok, hogy a világhírű elemző elsősorban Lengyelország és Magyarország „illiberális tendenciáinak megfékezésére” gondol, illetve céloz.
Ivan Krasztev, a szófiai Liberális Stratégiai Központ igazgatója, a bécsi Embertudományi Intézet állandó munkatársa
A bolgár politológus szerint a németországi változások nyomán élesebb lesz a hang Berlinben a magyar és a lengyel jogállamiság ügyében. A jelek szerint Németország megoldja, hogy simán átálljon a Merkel utáni időszakra, viszont Európának a saját túlélése érdekében még meg kell emésztenie az új helyzetet.
Annál is inkább, mert nagyon úgy néz ki, hogy Angela Merkel kancellár távozása után az EU-ban mély politikai feszültségek törnek felszínre, amelyek az egész közösség jövőjét fenyegethetik. „Így értékeli a helyzetet Ivan Krasztev, az egyre nagyobb tekintélynek örvendő bolgár politológus, aki a legnagyobb világlapokban publikál, és akit szakkörökben a térség orákulumaként szoktak idézni” – írja fizetős cikkében a hvg.hu.
A bolgár politológus szerint a németországi változások nyomán élesebb lesz a hang Berlinben a magyar és a lengyel jogállamiság ügyében. Ahogy az Index ismertetője fogalmaz: Angela Merkel távozásával új erőre kaphatnak az európai konfliktusok, köztük a Brüsszel és a Budapest közti kultúrharc. Ennek máris látszanak a jelei, elég megnézni az MTI Országos Sajtószolgálatának folyamában megnézni a kormány, illetve a Fidesz közleményeit.
Írása elején Ivan Krasztev azt fejtegeti, hogy az utóbbi két évtizedben a német választók inkább csak „leszavaztak” valakire, mint hogy „választottak” volna, ugyanis az előző választásokon nem voltak éles, egymást kizáró ellentétek a pártok közt, amik értékválasztásra buzdították volna az embereket.
Az elemző azt is leszögezi, hogy a német Zöldek és Szabad Demokraták számára kiemelten fontosak az emberi jogok – azon belül is a szexuális kisebbségek jogai –, valamint a jogállamiság. Ebből adódóan a magyarokkal és lengyelekkel szembeni hangnem ellenségesebb lesz a korábbiaknál. (Megjegyzezzük, Merkel meglehetőesen engedékeny, ha nem éppen cinkosan elnéző volt különösen Orbánékkel szemben.)
Ivan Krasztev szerint – bár Közép-Európa politikailag nem homogén – Budapest és Varsó választói nem állnak távol a németországi szavazóktól. A CDU és a CSU vereségével egyedül Ausztria és Görögország maradnak az EU-ban olyan államok, ahol mérsékelten jobboldali kormány marad hatalmon. Ezáltal „a Nyugat és Kelet-Európa közti, a demokrácia és a populizmus küzdelmén alapuló megosztottság egyre inkább a politikai bal- és jobboldal közti ellentétnek fog tűnni”.
Az elemző arra is figyelmeztet, hogy Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński szeretnek kultúrharcot vívni, és ezzel elterelni az emberek figyelmét a valós problémákról. Ugyanakkor a saját, liberális ellenzékük az országukon belül minden erővel azon van, hogy bemutassa a rendszereik korruptságát.
És ebben kell hogy segítsen a két országnak Németországnak minden eszközzel, amivel csak lehetséges.
Forrás: Deutsche Welle, Hvg.hu, Index
Kiemelt kép: Fotó: WOLFGANG KUMM/dpa Picture-Alliance via AFP
A szerkesztő megjegyzése
A cikkben tárgyaltak szempontjából egyáltalán nem mellékes, hogy Németországban a vártnál hamarabb bejelentették a koalíciós kormányt, és a külügyi tárca a zöldeké lett.
