(Szerző: Márványi Emese) Magyarország délkeleti szomszédja, Románia szerepe egyre nagyobb a NATO-ban. Az Ukrajna elleni orosz agresszió és a Moldova elleni fenyegetés miatt a fekete-tengeri pozícióit erősíti a transzatlanti szövetség azzal, hogy a legnagyobb európai NATO-támaszpontjának építését kezdte meg Romániában. (A nyitó képen a konstancai kikötő.)
A mintegy 2700 millió dolláros beruházás a Román Légierő 57-es Mihail Kogalniceanu légibázisát terjeszti ki, amely a Fekete-tengeri Konstanca város közelében található. A bővítési munkálatok tehát javában folynak, a bázison tízezernél több katonát tudnak majd elhelyezni, aki családostól érkezhet ide.
A NATO a Krím 2014-i orosz bekebelezése után megkezdte többnemzetiségű harccsoportból álló hálózatának kiépítését, különös tekintettel a balti térségre. A 2022-i ukrajnai orosz invázió után a szövetség megerősítette ezeket a küldetéseket, és négy harccsoportot állított fel Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.
Putyin ukrajnai háborúja megváltoztatta az észak-atlanti szövetség biztonsági stratégiáját. A NATO lépéseket tett avégett, hogy megakadályozza a konfliktus Nyugatra terjedését. Most Románia került Putyin látókörébe, miután bejelentették: a NATO Konstancán építi fel Európa legnagyobb katonai bázisát. Orosz politikusok és diplomaták fenyegetésekkel reagáltak a hírre. A katonai támaszpont építését egyébként Románia még 2019-ben kezdeményezte, jóval azelőtt, hogy Oroszország megtámadta volna Ukrajnát. Az építkezés várhatóan húsz évig (!) tart majd.
Andrej Klimov, az Orosz Föderáció Tanácsa külügyi bizottságának alelnöke kijelentette: a terv megvalósítása „fenyegetés Bukarestre nézve”. „Ha a románoknak tetszik, az persze az ő dolguk, de a NATO öngyilkos klubja berángatja a hétköznapi civileket olyan kalandokba, amelyek nagyon rosszul végződhetnek családjuk és gyerekeik számára. Nem akarok senkit megijeszteni, csak logikusan gondolkodom. Ebből nem lesz haszna Romániának, de több lesz a fenyegetés, ez tény” – jelentette ki az orosz sajtó által közölt vitában.
Európa legnagyobb NATO-bázisának fejlesztése a romániai Konstancában a fekete-tengeri térség biztonságának „erózióját” folytatja – mondta Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és a fegyverzet-ellenőrzésről szóló bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője.
A román kormány 2019-ben jóváhagyta az amerikai haderő által 1999 óta használt Mihail Kogălniceanu 57-es légibázis bővítésére irányuló tervet. A fejlesztést több ütemben finanszírozzák a nemzeti költségvetésből, amelyek közül az elsőt 2022-ben nyerték el a kivitelezők, a fejlesztés tavaly kezdődött el, és 2030-ban fejeződik be.
A tízezer katonára tervezett légibázis továbbra is kevesebb, mint ötöde lenne a német rammsteini támaszpont méretének, de Kelet-Európa egyik óriása lenne. A bázis 2022 februárja óta bizonyította hasznosságát: elit katonák ezrei érkeztek oda harckocsikkal, helikopterekkel és vadászgépekkel felszerelkezve, és onnan működtetik a Románia határaihoz közeli légirendészeti missziókat.
Kétségtelen: az ukrajnai háború Romániát a szövetség védelmi és ellenállási stratégiáinak egyik csomópontjává tette arra az esetre, ha az orosz csapatok előrenyomulnának a Duna-torkolat felé. Katonai elemzők szerint történetében először szembesül a NATO azzal az agresszorral, amelyik miatt létrejött, és Románia szerencsésnek tarthatja magát, hogy tagja lehet ennek a szövetségnek, ami a világ legerősebb haderejének számít. Érdemes megjegyezni, hogy egy 2024. januári felmérés szerint a románok 70 százaléka bízik a NATO-ban, és abban, hogy a katonai szövetség meg tudja védeni Romániát abban az esetben, ha a háború elérné az ország határait.
A román hadseregnek azonban vannak problémái, hiszen rendkívül kifinomult védelmi rendszereket vásárolt, ugyanakkor a katonáknak nincs megfelelő csizmája. Az alapfegyverek a szovjet időszakból valók, többnyire kalasnyikovok. Az ország egyelőre nem gyárt NATO-kompatibilis kaliberű lőszert, Bukarest pedig meglehetősen lassan halad a döntésekkel, mintha a politikai döntéshozók nem tudnának az országhatár túloldalán dúló háborúról – vélik a szakemberek. Másrészt Románia azt ígéri, hogy a bruttó hazai termék 2,5 százalékát fordítja védelemre, és a volt szocialista táborból Lengyelországgal együtt a leglelkesebb atlantista. A szövetség elégedett Románia reakciójával, és az SRI (Serviciul Român de Informaţii – Román Hírszerző Szolgálat) egyik vezetője azt mondta, hogy Bukarest lesz a második hírszerzési információszolgáltató a NATO számára.
Húsz évvel a NATO-hoz történő csatlakozása után Romániát a szövetség szárazföldön és a légtérben is védi. Az ország továbbra is a Fekete-tengeren a legsebezhetőbb. A legközelebbi román kikötő alig ötszáz kilométerre van az oroszok legnagyobb „nukleáris kikötőjétől”, Szevasztopoltól; ezen túl viszont a Fekete-tenger, a Boszporusz és a Dardanellák-szoros kulcsai a törökök zsebében vannak, ők pedig nem hajlandók kinyitni a kaput a szövetséges hadihajók előtt. A szorosokon való átkelést szabályozó Montreux-i Egyezmény nem segít a NATO-nak az Ukrajna területén zajló konfliktusban, és Törökország továbbra is Kelet és Nyugat között ingadozik – saját érdekei szerint.
Az ország területén egyelőre 5500 NATO-katona tartózkodik, felerészt amerikai; többségük a kogălniceanui bázison, a többiek pedig Deveseluból működtetik a rakétaelhárító pajzsot. A franciák bejelentették: jövőre 4000 katonát szeretnének oda küldeni, ezért 1500 fővel növelik a Cincuban állomásozó katonák számát. Jövőre tehát mintegy tízezer, a szövetség szabványai szerint felszerelt katona lesz a bázison.
Akárcsak a román hadsereg, a Romániába küldött NATO-parancsnokok is a jogszabályokra panaszkodnak. Az a fő probléma, hogy a kiképzőhelyekre kell korlátozni a kiképzést. A román vezérkar vezetője, Gheorghiță Vlad még törvénymódosítást is kért, mert ebben a pillanatban például a romániai légtérbe belépő ellenséges repülőgépekkel szemben nem lehet fellépni, csak azután, hogy a döntéshozók kihirdették a rendkívüli állapotot. És ez csak egy a számtalan probléma közül, ami törvénymódosítást sürget Romániában.
A katonai szakértő szerint a Mihail Kogălniceanuról elnevezett bázis fejlesztése révén több fontos cél is elérhető. Először is: egy ekkora NATO-bázis nagy elrettentő erőt képvisel Oroszországgal szemben, és a Kreml ennek megfelelően fog erre reagálni és cselekedni. A hadászati pont bizalmat ad a lakosságnak az ügyben is, hogy az emberek védve vannak Oroszországgal szemben. Másrészt ennek a tízezer katonának és családjának igényei vannak, elvégre esznek, öltöznek, utaznak, szórakoznak. Kielégítésük helyi és azon túli gazdasági fejlesztést kíván; mi több: jócskán lesznek román cégek, amelyek profitálnak majd belőle. Emellett meg kell említeni azt a sok száz, sőt, ezer civil románt is, aki alapvetően jó pénzért fog dolgozni.
Végül: a konstancai kikötő is nagy haszonélvezője lesz a fejlesztésnek, mert a katonai kikötő folyamatossn ad munkát. Ugyanakkor az ukrajnai konfliktus kezdete óta eltelt két és fél év alatt a Nyugathoz csatlakozó közúti és vasúti infrastruktúrát továbbra sem fejlesztették kellően, a romániai fegyvergyárak pedig alig, vagy egyáltalán nem tértek magukhoz, a beszerzések pedig nem igazodnak az igényekhez.
Ennek ellenére Románia erősebb és magabiztosabb a saját védelmében, mint húsz évvel ezelőtt, de a legnagyobb gyengeségei továbbra is belülről fakadnak. A politikai osztály késlelteti a lényeges változtatásokat, amik az ország védelméhez háború esetén kellenének.
A főbb politikai vezetők sokszor határozatlanok a nemzeti érdekeket illetően, és ha az Egyesült Államok nem győzné meg őket fontos döntések meghozataláról, akkor valószínűleg Bukarest is ugyanannyit hezitálna, mint Budapest.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
