Úgy tűnik, 2024 a nagy leleplezések éve, Magyar Péter után Dobrev Klárának is volt a zsebében pár nyilvánosságra hozható bizonyíték, melyet most tartott megfelelőnek megszellőztetni. A Sulyok Tamás elleni vádjai fel is robbantották az indulatokat, Dobrevet meg rágalmazásért rögtön perbe is fognák. Most napvilágra kerültek a korabeli szerződések is. Ezek derültek ki belőlük.
Miután Dobrev Klára DK-s EP-képviselő a Legfőbb Ügyészségen átadta azokat a dokumentumokat, amelyek szerinte bizonyítják, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök korábban ügyvédként magyar termőföldeket játszott át külföldieknek, a 24.hu is megkapta ezeket az iratokat és az Ügyvédkör elnökével nézték át.
A lap szerint három szerződésről van szó, mind ugyanazzal a hat, a Csongrád megyei Deszken található, összesen 103 hektáros földterülettel kapcsolatos. Az első egy 1995-ös német igazolás, mely szerint Gyuris Gyula az Agronómia Kft. megbízásából vásárolta meg a földbirtokot, összesen 4,9 millió forintért, mivel cég nem lehetett vevő. „Ezennel írásban rögzítjük, hogy az Agronómia Kft. a kizárólagos gazdasági tulajdonos” – olvasható a zsebszerződésnek tekinthető dokumentumban, amelyben azonban nem szerepel egyetlen ügyvéd, így Sulyok neve sem.
A második egy ajándékozási szerződés 2002-ből, melynél Sulyok Tamás járt el, ezzel Gyuris Gyula elajándékozta a földeket Kocsis Lászlónak. Itt már három osztrák haszonélvezőt sorol fel a szerződés, az Agronómia Kft. tulajdonosait, vagyis Kocsis haszonélvezettel terhelten kapta a földeket – írja a 24.hu.
A harmadik egy kölcsönszerződés 2013-ból, amelyben az osztrákok a földterület bejegyzett tulajdonosa, Kocsis László adótartozásának megfizetésére 1 millió 670 ezer forint kölcsönt adnak, és ezért az ingatlanokra jelzálogjogot jegyeznek fel rá. Ezt a dokumentumot is Sulyok Tamás jegyezte ellen ügyvédként.
Horváth Lóránt ügyvéd, az Ügyvédek Országos Szakmai Egyesülete (Ügyvédkör) elnöke, miután átnézte a dokumentumokat, azt mondta „egyértelműen a jogszabályi kiskapuk kijátszására irányulhattak. Annak a törvényi tilalomnak kijátszására, mely megtiltotta a külföldieknek a földszerzést.”
Az elnök azonban azt is elmondta, hogy önmagukban ezek a dokumentumok nem jelentenek bűncselekményt, ráadásul a jelenlegi szabályozás szerint már el is évült.
Az Ügyvédkör elnöke szerint elsősorban az ügy etikai vonatkozását kell nézni, mert büntetőjogilag ezek a cselekmények már elévültek, így a hatóságok így nem is vizsgálhatják őket, ráadásul a földek később sem kerültek az osztrákok tulajdonába. Öröklés révén a magyar állam szerezte meg 2014 szeptemberében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos halála miatt, az osztrákoknak egyedül a jelzálogjoguk maradt meg a tulajdoni lapok szerint.
Azt azonban mindezek ellenére is kiemelte az elnök, hogy
az Alkotmánybíróság elnökének vagy a köztársasági elnöknek makulátlan múlttal kell rendelkeznie. Nem jöhetnek elő ilyen kétes ügyek.
