A kormánykoalíciót alkotó pártok, a szociáldemokrata PSD és a liberális PNL komolyan veszik az EP-választásokat, azonban inkább a helyi témákkal kampányolnak, mivel ezeken jobban tudják mobilizálni a szavazóikat, emelte ki a Transtelex számára Székely István Gergő politológus, akit a különböző romániai pártok esélyeiről, választási részvételről kérdeztünk. Az AUR várhatóan a második helyen végez, de nem éri el a korábban jósolt magas támogatottságot, mondta az elemző, aki legrészletesebben az RMDSZ-ről beszélt, kiemelve, hogy a szövetség kampánystratégiája a Fidesz narratívájának átvételére épül, ami rövid távon segíthet a mobilizálásban, de hosszú távú következményei kérdésesek. Az RMDSZ esélyei az EP-be való bejutásra elsősorban a részvételi aránytól függenek, és nem valószínű, hogy elhagyják az Európai Néppártot a választások után. Interjú.
A szociáldemokrata és a liberális párt mennyire veszik komolyan az EP-választásokat? Számukra mi a tét ennek kapcsán?
Szerintem az csalóka, hogy ne vennék komolyan az EP-választásokat. Az van inkább, hogy jobban megéri a helyhatóságira fókuszálva, helyi témákat napirendre tűzve mobilizálni. Érthető is: nehezen lehet a törzsválasztóknak eladni a nagykoalíciós választási szövetséget. Ezzel szemben, ha mondjuk a helyi embereik jól mobilizálnak, akkor annak másodlagos hozadéka lehet az is, hogy a közös EP listára is leszavaz a PNL vagy PSD támogatóinak zöme.
A tét korábban a PNL számára volt nagyobb, mégpedig az, hogy ne szoruljon a harmadik helyre, az AUR mögé. A választási koalícióval viszont ez megoldódott, vagy legalábbis be lett söpörve a szőnyeg alá. Most inkább az a tét, hogy mennyi lesz a százalékos eredménye a szövetségnek. Az 50 százalék az előrejelzések szerint nem lesz meg, a 45 százalék kérdéses. 40 százalék alatt mindenképp kudarc lenne.
Ha 40 százalék alatt teljesítenek az EP-választáson, akkor az is borítékolható, hogy heteken belül megkezdődik a koalíció szétesése. 45 százaléknál, ha jók a helyhatósági választás eredményei a két pártnak, akkor az valamelyest kompenzálhatja, amit az EP-választásnál veszítettek, akkor majd arra lehet fókuszálni a kommunikációt.
Egyébként a felmérések azt is mutatják, hogy a helyhatóságira vonatkoztatott támogatottsága a két pártnak sokkal több, mint az összesített EP-lista támogatottsága, akár 10 százalékponttal is több lehet. Kérdés, hogy ez hova fog lecsapódni, jelenthet-e ez további tartalékot az EP szempontjából a két nagy pártnak, vagy inkább protesztben csapódik majd le.
A második helyre borítékolhatóan az AUR fut be, illetve az Egyesült Jobboldal szereplését, esélyeit milyennek látod?
Az Egyesült Jobboldalban három nagyon különböző párt van. Az előző EP-választáskor, 2019-ben az USR még elég nagyot szakított, 22,3 százalékot ért el, igaz, akkor még a Cioloș vezette progresszívek is benne voltak. Ezt szerintem az Egyesült Jobboldalon nem tudja most megismételni. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a 2020-as parlamenti választásokon az USR-PLUS csak 15,86 százalékot tudott hozni. Nagyjából most is reálisnak tartom, hogy ezt az eredményt meg tudják ismételni, de azt kell látni, hogy a parlamenti választás és az európai parlamenti választás két teljesen külön műfaj.
Az EP-választást másodrendű választásnak szokták nevezni (second order election), ami azt jelenti, hogy általában a kormánypártoknak nem kedvez, az ellenzéknek viszont igen. Ebből a szempontból, ha ezt az egészet így szépen összerakjuk, akkor az jön ki belőle, hogy ha az Egyesült Jobboldal megismétli a parlamenti választáson elért eredményét, akkor az tulajdonképpen kudarc. Nekik, mivel másodrangú választás, profitálniuk kellene ebből a történetből, és lazán 20 százalék fölé kellene menniük, de szinte kizárható, hogy ez meg fog történni. Az USR szervezetileg nem egy erős párt, nem túl jó a helyi beágyazottsága, nagyon kevés a polgármesterük, és az is, ami van, többnyire nagyvárosban van, tehát nem olyan, mint a PSD, a PNL vagy az RMDSZ, ahol a mobilizáció sikere elsősorban a rengeteg vidéki polgármesternek a választás napján kifejtett munkáján múlik. Az USR szavazói többnyire saját maguktól mennek el szavazni, és nem azért, mert a polgármesterük kapacitálja őket.
A szövetségben van két másik párt is, ebből a PMP, a Népi Mozgalom Pártja nagyon különbözik az USR-től, egyrészt ideológiailag, másrészt viszont szervezetileg is. Annak ellenére, hogy már a parlamentben nincsenek bent, helyileg még mindig beágyazottabbak, mint az USR, és valószínű, hogy emiatt talált egymásra a két alakulat. A szövetség harmadik tagjával a Ludovic Orban által vezetett Jobboldal Erejével már nagyobb az USR ideológiai kompatibilitása, de az ő társadalmi beágyazottságuk sem túl magas.
Mindenki az AUR-tól fél, az AUR ellen kampányol. A PNL-PSD koalíciónak a közös kampánya is arra vezethető vissza, hogy az AUR esélyeit szerették volna minimalizálni, bár nem biztos, hogy bejön ez a számításuk. George Simion szerint akár 9-10 képviselőjük is lehet majd az EP-ben. Mennyire valós ez a szám?
Nem végeztem mandátumbecslést, de a 33-nak nagyjából a felét szerintem elviszi a nagy pártszövetség. Marad még ugyanannyi, annak maximum a felére, tehát az összes mandátum legfeljebb egynegyedére számíthat az AUR, de ez nem 9-10, hanem inkább 7-8 képviselői hely. És akkor a maradék 6-7-8 mandátumon fog osztozni az Egyesült Jobboldal, az RMDSZ és talán az SOS. A Cioloș vezette REPER szerintem nem jut be, a kicsi pártok közül az SOS az egyetlen, amelyik bejuthat.
Megtörténhet az, hogy nagyon magas lesz az elvesztegetett, vagyis az EP-n kívül maradó pártokra leadott szavazatok aránya. Ha ezt összeadjuk, ez simán felmehet 10 százalék fölé is, főleg, ha Șoșoacă pártja kívül marad, emiatt az újraelosztásnál a bejutóknak tovább nő a mandátumszámuk, de ebből a legnagyobb profitál leginkább. Egyébként, szerintem, az AUR a második helyen fog végezni, de nekem úgy tűnik, hogy amit ezelőtt kb. egy fél évvel vizionáltak, hogy 25-30 százalékra is fölugorhat az eredményük, attól nem kell tartanunk. Ez már abban a pillanatban eldőlt, amikor kiderült, hogy összevonják a két választást. Mondtam, hogy az USR-nak a társadalmi beágyazottsága nem túl jó, ugyanez a helyzet az AUR esetében is, nem tudom, van-e egyáltalán polgármesterük. Illetve vannak valószínűleg olyanok, akik most ha nem is iratkoztak át a pártba, de az AUR-t segítik majd polgármesterként, de nem lehet ezt összemérni például a PSD, vagy akár az RMDSZ beágyazottságával. A helyhatósági választásokon márpedig ez számít, mert a polgármesterek 80 százaléka vagy 90 százaléka a saját újraválasztásáért dolgozik. Ebből a szempontból ezért roppant előnyös a nagy pártok és az RMDSZ számára is az, hogy összevonták a két választást, mert a helyhatósági választásnak a mobilizációs ereje valamilyen szinten átvihető lesz az európai parlamentire is.
Miért érte meg az RMDSZ-nek teljesen leszakadni a romániai témákról az EP-választás kapcsán, és a Fidesz brüsszelezős narratívájával kampányolni? Hatékonyabb mozgósítást reméltek ettől, kétségtelenül, de be is jött-e a számításuk?
Csak remélni merem, hogy nem azért, mert egyet is értenek ezekkel a témákkal, üzenetekkel az RMDSZ csúcsvezetésében. És azt is, hogy nem kényszerítették bele… ez ugyanis elég nehezen lenne összeegyeztethető azzal, amit nemrég még vezető RMDSZ-es politikusok hangoztattak, miszerint a Fidesz nem szól bele az RMDSZ politizálási módjába. Nyilván, bizonyára van a döntés mögött némi értékegyezés az RMDSZ és a Fidesz között, de szerintem ez elsősorban egy kampánystratégiai döntés lehetett. Valószínűleg ezt láthatták a könnyebb útnak, felszállni egy már robogó vonatra, ahelyett, hogy önálló üzenettel, programmal, koncepcióval álljanak elő. Egyébként a program és az értékek vonatkozásában kicsit olyan ez a helyzet, mint amikor a szekeret a lovak elé fogják be.
Az erdélyi médiatér elvesztésével-átadásával-ledarálásával az RMDSZ gyakorlatilag egy olyan értékrend elterjedésének ágyazott meg a saját szavazóbázisában, amelyhez most már magának is idomulnia kell, vagyis részben az is van, hogy azt kell mondania a választóknak, amit azok hallani akarnak.
Ezért is ítélhették meg úgy, hogy hatékonyabb lesz például fideszes politikusokkal turnézni Erdélyben. Amúgy a kampány utolsó 1-2 hetében én azt látom, hogy a Fidesz mintha túllépett volna azon a válságon, ami az elmúlt hónapokban jellemezte, amikoris látszott, hogy nem találják a megoldást az új kihívásokra. Nagyjából a kegyelmi botrány óta egyfajta vesszőfutás jellemezte a Fidesz kommunikációját, de most nekem úgy tűnik, hogy mintha ezen valamennyire sikerült volna túllépniük, sikerült ismét „erőt” felmutatni, megint szerveztek egy irgalmatlan nagy békemenetet is, ismét működik az erő kommunikációja. Ebből nem kizárt, hogy az RMDSZ is profitálhat, ha a Fidesznek sikerült túllépnie ezen a válságon. Legalábbis rövid távon mindenképp a hasznára fordíthatja a Fidesz magához térését, és a szavazatszámnak a maximalizálására, vagyis az EP-be való bejutásra használhatja. Más kérdés az, hogy hosszabb távon mennyi haszon vagy mennyi költség, mennyi kár származik ebből a fajta stratégiából, amit most az RMDSZ magáévá tett. Kérdés például az, hogy egyáltalán le lehet-e még szállni erről a vonatról, és hogyha igen, akkor milyen körülmények között és milyen állapotban.
A román pártok kampányát mérlegelve és a részvételi hajlandóságot figyelembe véve milyenek az RMDSZ esélyei az 5 százalékos küszöb megszerzésére?
Az RMDSZ esélyei elsősorban a részvételi aránytól függenek, ez pedig magasabbnak ígérkezik, mint az elmúlt évtizedben bármikor. 2019-ben is magas volt ahhoz képest, hogy EP választás volt (51 százalék), de idén valószínűleg ennél is magasabb lesz, nem lepődnék meg, ha az 55 százalékot is meghaladná. A magasabb mobilizációhoz elsősorban az járul hozzá, hogy összevonták a helyhatósági választással, másodsorban pedig az AUR mobilizációja, illetve az ezáltal kiváltott ellenmobilizáció a mainstream román pártok körében. Nem szabad azonban ezt sem abszolutizálni, sem készpénznek venni. A felmérések 60 százalék fölötti részvételi szándékokat is mértek, de ezt túlzónak találom. Ezt a kérdést nagyon nehéz amúgy pontosan megmérni, mert igen erős a társadalmi kívánatosság ezzel kapcsolatosan, vagyis a megkérdezettek egy része egyszerűen füllenteni fog, és biztosra ígéri részvételét. Továbbá figyelembe kell venni azt, hogy nyár van, így a szezonális nyugati munkavállalás miatt az országban tartózkodó lakosság több százezerrel elmaradhat attól, ami mondjuk egy téli hónapban jellemző, ez pedig szintén a magas részvételi arány ellen hat. Azon is sok fog múlni, hogy milyen lesz az időjárás, hiszen egy kellemes nyári vasárnapon sokak számára nem a választás lesz a legvonzóbb tevékenység.
A PNL és a PSD összeborulásával az AUR esélyeit akarták minimalizálni. Egyes elemzők szerint ez nem pont úgy sült el, ahogy a két kormánypárt elképzelte, mert a szavazóbázisuk nem szívesen üti a pecsétjét az ellenfél jelöltjére. Ez miként befolyásolja az RMDSZ esélyeit?
Igen, korábban is utaltam rá, hogy a helyhatóságira mért eredményük összeadva jóval magasabb, mint amit az EP-re mérnek nekik. De szerintem nagymértékben az RMDSZ esélyeit nem befolyásolja, mert az elsősorban a részvételtől, pontosabban az érvényes szavazatok számától függ. Minimális tudatos szavazatérvénytelenítés lehet a következménye ennek a szavazók számára népszerűtlen választási szövetségnek, de ez tényleg nagyon minimális lesz, se nem oszt, se nem szoroz az RMDSZ számára. Szintén számíthatunk valamennyi protest alapú átszavazásra, de ebből nem az RMDSZ, hanem a többi román párt profitálhat, például az AUR vagy az Egyesült Jobboldal. Lehetséges, hogy a PSD és a PNL tudatos törzsszavazóinak egy része (főleg a városokban) otthon marad, vagy valamilyen proteszt-megoldást választ. Viszont a polgármesterek által mobilizált szavazók java része szerintem sokkal inkább lenyeli a békát a végén, és leszavaz a közös listára is, tehát a részvételt és az érvényes szavazatok számát is csak kismértékben fogja ez befolyásolni, következésképp az RMDSZ esélyeit is.
A legutóbbi EP-választásokon téma volt, hogy az RMDSZ jelentős mennyiségű szavazatot kapott a Kárpátokon túli régiókban is. Idén milyen esélyeket látsz erre?
Hogy olyan nagyságrendben, mint öt éve, azt nem tudom, de mivel nagyon nagy mobilizációs kényszer van, szerintem az RMDSZ minden lehetséges legális eszközt meg fog és meg kell ragadjon. Ez a racionális. Ebbe beletartozik az is, hogy a lehető legtöbb szavazókörben delegáljon szavazóbiztosokat, akár Kárpátokon kívüli megyékben is.
Ami ’19-ben történt, furcsa dolog volt, de én nem látom, hogy ezt miért ne próbálnák megismételni. Sőt, még tovább viszem a gondolatmenetet. Szerintem talán még nem is lenne ez annyira rossz dolog, ha ezt megpróbálnák, mert legalább akkor lenne egy bizonyítékunk arra, hogy mégiscsak megvannak még a román pártrendszer és a román politikai rendszer irányába azok a horgonyok, azok a hidak, amelyekről – a kampánystratégia hevében legalábbis – úgy tűnhet, hogy eléggé meggyengültek az utóbbi időben.
Mi lesz az RMDSZ-szel, miután bejut az EP-be, hiszen a fideszes narratíva felkarolásával egyértelműen a jobboldalnak a szélsőségesebb csoportosulásai felé kacsingatva kampányolt?
Én azt nehezen tudom elképzelni, hogy az RMDSZ kiszálljon az Európai Néppártból. Azaz, hogy önszántából kiszálljon a Néppártból. Az EPP-ben azért még mindig ott van a Fidesznek a KDNP nevezetű szatellit pártja is, amely meghúzza magát, nem lépett ki önszántából, és nem is pakolták még ki onnan. Én úgy gondolom, hogy ez a legvalószínűbb forgatókönyv az RMDSZ esetében is. Tehát lemegy a kampány, visszatérünk egy normálisabb kommunikációs és normálisabb munka-üzemmódba, és alább fog hagyni ez a maximumra feltekert EU-szkepticizmus az RMDSZ részéről. Egyébként szerintem a Fidesznek sem érdeke az, hogy az RMDSZ (vagy a KDNP) onnan ki legyen ebrudalva.
Az egy nagy kérdés, hogy az AUR-ral mi lesz, de igazából ugyanilyen nagy kérdés az is, hogy mi lesz a Fidesszel. A Fidesz sincs még sehol, nem lehet borítékolni azt, hogy simán beül az ECR-be. Azt sem tartom kizártnak, hogy az AUR hamarabb jut révbe, mint a Fidesz. És csak reménykedni tudok abban, hogy a Fidesz és az AUR nem ugyanabban a radikális jobboldali frakcióban fog kikötni.
