A Transtelex cikke.

Nagy a mozgósítás a parlamenti választásokon, és ez sokakban félelmet kelthetett, vajon bejut-e az RMDSZ a parlamentbe. Megnyugtatásképp: be fog jutni, hiszen ha nem éri el az öt százalékot, még mindig ott van az alternatív választási küszöb, amiről azt írja a G4Media, hogy az RMDSZ-nek találták ki.

A választási törvény előírja, hogy a parlamentbe azok a politikai szerveződések is bekerülhetnek, amelyek kevesebb mint 5 százalékot érnek el, de a leadott érvényes szavazatok legalább 20 százalékát megszerzik négy megyében. Ezt a feltételt gyakorlatilag csak az RMDSZ tudja teljesíteni, mivel hagyományosan jóval 20 százalék fölötti eredményeket ér el Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Bihar és Szilágy megyében.

Az alternatív küszöböt kimondottan az RMDSZ-nek találták ki, hogy biztosítsák a parlamenti képviseletet az erdélyi magyar közösség számára, amely az INS (Román Országos Statisztikai Intézet) adatai szerint valamivel több mint egymillió főt, azaz a teljes népesség 6%-át teszi ki. A 208/2015. számú törvény 94. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint: „A választási küszöb a parlamenti képviselethez szükséges minimális érvényes szavazatok számát jelenti, amelyet az alábbiak szerint számítanak ki: az országos szinten leadott összes érvényes szavazat 5%-a, vagy legalább 4 választási körzetben az összes érvényes szavazat 20%-a minden választási résztvevő esetében.”

Mégis, mi a különbség az alternatív küszöb és az öt százalék között?
Ha az RMDSZ az alternatív küszöbön keresztül kerül be a parlamentbe, akkor valószínűleg kevesebb mandátumot szerez, mint ha országosan átlépte volna az 5%-os küszöböt. Ennek oka a következő: ha országosan eléri az 5%-ot, akkor minden szavazata beleszámít az országos újraelosztásba. Ez lehetőséget ad arra, hogy a teljes országos szavazati arány alapján több mandátumot kapjanak, különösen a töredékszavazatok figyelembevételével.

Ha nem üti meg az öt százalékos limitet, hanem csak négy megyében viszi az említett 20 százalékot, akkor csak ezekből a megyékből kaphat képviselői mandátumokat. Ez regionális szinten biztosítja a képviseletet, de az országos újraelosztási mechanizmusban nem vesznek részt olyan mértékben, mint ha átlépték volna az előírt öt százalékot.

Ha országosan elérik az 5%-ot, akkor a mandátumaik száma jellemzően 30 körül alakul (képviselőház és szenátus együttvéve).

Az alternatív küszöb esetében a mandátumok száma ennél alacsonyabb lehet, attól függően, hogy a négy megyében milyen erős a támogatottságuk, és hány mandátum jut az adott választási körzetekre.

Ezért az alternatív küszöb egyfajta „biztonsági háló”, amely biztosítja az RMDSZ parlamenti jelenlétét, de a tényleges képviseletük erőssége csökkenhet, ha csak ezt a küszöböt teljesítik. A legfontosabb magyar megyék választási részvételi adatait elnézve borítékolható, hogy az RMDSZ-nek az alternatív küszöbre valója biztosan meglesz, de akár az öt százaléknál is magasabb eredményt érhet el.