Mi okozta Ausztria 180 fokos fordulatát, ami Románia schengeni csatlakozását illeti? Sima kultúrrasszizmusról volna szó, a belpolitikai érdekei kívánják így az országnak, vagy annyira megnőtt az orosz befolyás a nem NATO-tag Ausztriában, hogy most már magyarországi mintára ők is szembemennek az EU-s érdekekkel? Mi lesz a csütörtöki szavazás eredménye? Egyáltalán meglesz-e a szavazás, mert az osztrák állásfoglalás arról szól, hogy ne is szavazzanak? Ez a kérdés tartja lázban a romániai politikumot és sajtót, a fontosabb véleményekből, háttéranyagokból és publicisztikákból szemléztünk, hogy összeálljon egy nagykép.
Ausztria ellenzi Románia és Bulgária schengeni csatlakozását – jelentette ki az újságíróknak Karl Nehammer osztrák kancellár. Az elemzők már erre is felkapták fejüket: „teljesen érthetetlen”, hogy az osztrák csúcsvezetés a sajtón keresztül üzent, és nem a diplomáciai gyakorlatnak megfelelően hivatalos közleményben jelentette be Ausztria álláspontját.
Két héttel ezelőtt Bukarest még optimista volt az ország schengeni csatlakozását illetően, sőt egyes pletykák még azt is sugallták, hogy az országot a csatlakozási folyamat során leválasztják Bulgáriáról, ha ez kell a sikeres csatlakozás biztosításához. azonban hiába voltak az uniós szintű erőfeszítések, hiába sikerült legyőzni Hollandia és Svédország ellenállását, úgy tűnik, az osztrákok hajthatatlanok.
Az osztrák kancellár nyilatkozata nem sokkal az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó kezdete előtt hangzott el Albánia fővárosában, Tiranában, amelyen Klaus Iohannis is részt vett.
„A belügyminiszter világossá tette. Ausztria nem hagyta jóvá a Bulgáriával és Romániával való bővítést.”
„Több időre van szükség. Ausztriában 75 000 nem regisztrált illegális bevándorló van. Ez azt jelenti, hogy átugrották az Európai Unió külső határát, és egy olyan belső országban kötöttek ki, mint Ausztria.”
Először ezekre a biztonsági kérdésekre kell választ adni, utána lehet azon gondolkodni, hogy bővítsék-e a schengeni országok sorát, mondta az osztrák államfő.
Bécs bejelentése azonnal reakciókat váltott ki a román politikusokból. Lucian Bode román belügyminiszter Facebook-bejegyzésében úgy érvelt, hogy „az Ausztria előtt álló migrációs problémákért nem lehet Romániát okolni. Hazánkat semmiképpen sem lehet méltatlanul és indokolatlanul szankcionálni ezért a helyzetért. A migrációs áramlat nem Románián keresztül halad át, és nem Románia generálja ezt az áramlatot” – jelentette ki Bode, aki hétfőn Bécsben járt, és az osztrák belügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat a csatlakozásról.
Krízis-megbeszélés a Victoria-palotában
Mivel alig két nappal a szavazás előtt robbant a bomba, a koalíciós pártok vezetői azonnal tanácskozásra gyűltek össze, hogy megvitassák a következő 48 órában követendő stratégiát. A PNL és a PSD úgy véli, hogy ha Ausztria álláspontja nem változik, és Romániának nem sikerül meglépnie a schengeni csatlakozást, akkor ez növelni fogja az euroszkepticizmust a románok körében, és lendületet kap az AUR szélsőséges politikája.
„A román közvélemény szerint Ausztria Oroszország kezére játszik.
Magyarország billegő külpolitikája után után, most Ausztria következik: az osztrák vétó egy teljesen EU-ellenes döntés.
Mit kell megértenie egy román állampolgárnak? Hogy Románia nem érdemli meg, hogy Schengenben legyen, amikor minden adat azt mutatja, hogy nincsenek problémáink a határainkon? Ezzel az állásponttal az a probléma, hogy megmagyarázhatatlan miért bomlik meg most az EU egysége” – nyilatkozta a koalíció egyik vezetője a Szabad Európának.
A schengeni csatlakozásról szóló döntés elhalasztása Iohannis elnök kudarca is lenne, mondják egyes PSD-vezetők, akik szerint gondoskodnia kellett volna arról, hogy ilyen „buktatók” ne fordulhassanak elő.
„Az osztrák kancellár a múlt héten Athénban találkozott Iohannisszal. Nem tudjuk, hogy megbeszéltek-e valamit, nem tudjuk, hogy Nehammer tájékoztatta-e arról, hogy nem támogatja Romániát. Megjelentek egy közös fotón, más néppárti vezetőkkel együtt, és ennyi. Semmit sem közöltek. Ez nem tűnik normálisnak” – hangzott el a PSD vezetőségének egyik tagjától.
Volt külügyminiszter: Ausztria vétója súlyos csapást mér az európai szolidaritásra
A Szabad Európa Cristian Diaconescu volt külügyminisztert szólaltatta meg, aki szerint bármilyen nagy legyen Ausztria esetében a bevándorlással kapcsolatos aggodalom, a vétó, amivel a schengeni övezeten kívül tartaná Romániát, rendkívül veszélyes az EU-n belüli szolidaritás tekintetében. Nem beszélve arról, hogy a migrációs problémák kezelése Románia és Bulgária számára is sokkal hatékonyabban működne, ha már schengeni tagországok volnának.
Ausztria azon döntése, hogy az európai intézmények álláspontját nem tekinti mérvadónak, és különutasként ellenzi a csatlakozást, mint például az Európai Bizottság zöld utat adott Romániának, Bulgáriának és Horvátországnak a schengeni csatlakozáshoz, csak rendkívül veszélyes diplomáciai helyzethez vezethet – véli a volt külügyminiszter.
Politikai elemző: Ausztria döntése Oroszországnak kedvez
Cristian Pantazzi, a G4Media politikai elemzője szerint Ausztria három érvet hozott fel, azonban mindhárom hamis. Bécs álláspontjának utolsó pillanatban történt megváltoztatása és minden hihető magyarázat hiánya önkényes, visszaélésszerű politikai magatartásra utal, amely nemcsak Romániának, hanem az egész Európai Uniónak árt. És a nagy politikai nyertes Oroszország, akár be akarja Bécs ismerni döntésének politikai hatásait, akár nem.
Miközben az elmúlt években Ausztria nem ellenezte Románia schengeni csatlakozását, és nem is tette szavazatát reformoktól vagy bizonyos kritériumok elérésétől függővé, ahogyan Hollandia következetesen erre az álláspontra helyezkedett, most érthetetlen az ellenkezése a csatlakozást illetően.
Hollandia példája meghatározó, írja Pantazzi: Hága 11 éve követeli, hogy Románia bizonyos számszerűsíthető normáknak feleljen meg az együttműködési és ellenőrzési jelentések és a schengeni értékelő felmérések révén, ahogyan azt a bukaresti sajtó és a civil társadalom jelentős része is követelte. Miután e két eszköz megerősítette, hogy Románia elérte a Hollandia által kért technikai és politikai mérföldköveket, a Rutte-kormány pozitívan reagált Románia csatlakozási kérelmére.
Ausztria ehelyett teljesen irracionális politikai szereplőként viselkedik, véli a szerző: 2022 februárjában Ausztria bejelentette, hogy támogatja Románia schengeni csatlakozását, majd a 2022. november 16-án Bukarestben tartott Salzburgi Fórum miniszteri konferenciáján hivatalosan is jóváhagyta a tagállamok nyilatkozatát a schengeni térség kiterjesztésének célszerűségéről.
Sőt, Ausztriának nem is volt technikai képviselője az Európai Bizottság és Hollandia által Romániában tett két schengeni értékelő látogatáson. Ez annak a jele, hogy Ausztriának nem voltak aggályai azzal kapcsolatban, hogy Románia megfelel-e a schengeni csatlakozás technikai követelményeinek.
November 16. és november 18. között tehát történt valami Bécsben, valami olyan fontos, ami miatt Karl Nehammer kancellár álláspontja 180 fokban megváltozott. Az osztrák hatóságok pedig nem tudtak elfogadható magyarázatot adni.
Elképzelhető, hogy belpolitikai megfontolások, és a közelgő osztrák választások miatt döntött így az osztrák kormánypárt?
El kell mondani, hogy az osztrák társadalomban nagy aggodalomra ad okot az illegális bevándorlás, amely idén jelentősen megnőtt. A migrációs hullám a 2016-os csúcspontjához közeledik, csak már nem olyan látványos, és az európai sajtóban más forró témák vetélkednek vele. Az osztrák állampolgárok számára viszont ez az a téma, amely a választások alkalmával is eldöntheti, hogy melyik pártra adják a voksukat.
Bécs ezért mindent megtesz, hogy felhívja a figyelmet a kérdésre, és addig üsse a vasat, amíg meleg, azaz most, amikor még megakadályozhat egy fontos európai döntést. Más szóval, hogy garanciákat kapjon arra, hogy a bevándorlók egy részét átveszik tőle. De ezt képmutató módon teszi – írja a Spotmedia elemzője, Ioana Ene Dogioiu.
Ha Ausztria jogállamisági vagy korrupciós kérdésekre hivatkozott volna Romániával szemben, az vitatható lett volna. Ausztria azonban egy olyan érvet hoz fel, amelyről valójában nem Románia tehet – a migrációt. És mivel közelednek a regionális választások, és a kancellár pártja rosszul áll, szüksége van egy bűnbakra.
De minden adat azt mutatja, hogy nem Románia az oka a migrációs hullámnak. Az osztrák kancellár és a belügyminiszter által felsorakoztatott érvek nem állják meg a helyüket.
Az első érv: Schengen már nem működik, Ausztria tele van illegális migránsokkal, ezért nem kellene Schengen hatályát kiterjeszteni.
Ebben az esetben miért támogatja Ausztria Horvátország schengeni csatlakozását, ha a térség már nem működik? Nehammer kancellár miért nem mond semmit Görögországról, arról a schengeni tagállamról, amelyen keresztül a legtöbb migráns belép, majd Ausztriába érkezik? – teszik fel a kérdéseket az elemzők.
Második érv: az Ausztriába érkező illegális migránsok jelentős része Románián keresztül érkezett volna.
Az érvelés hamis, amint azt a Frontex statisztikái is mutatják: az útvonal Szerbián, Horvátországon és Magyarországon keresztül vezet, és Románia nem ezen a migránsútvonalon fekszik. Gerhard Karner belügyminiszter hétfőn maga is elismerte, hogy az osztrák határokon a migránsok száma drasztikusan csökkent (napi 700-ról 200-ra), miután Szerbia újra vízumot adott Tunéziának. A magyarázat egyértelmű: a migránsok nagy része (főleg Indiából és Tunéziából) Belgrádba repült, ahol nem kérnek vízumot, majd Magyarországon keresztül Ausztriába érkeztek, ahol menedéket kértek.
A harmadik érv: az Ausztriába érkező bevándorlók jelentős részének mobiltelefonján a román GSM-hálózati bejelentkezési adatokat találtak, ami arra utal, hogy Románián keresztül érkeztek.
Az érvelést azonban maguk az osztrák belügyisek is gyorsan elvetették, mivel ezeket a menekülteket maguk a román rendőrök fogták el.
Ausztria most úgy viselkedik, mint Orbán Viktor Magyarországa
Ausztria megmagyarázhatatlan vétója nemcsak Romániának, hanem az egész Európai Uniónak árt, írják az elemzők. „Egy olyan időszakban, amikor az EU-nak egységet kell mutatnia egy feszült regionális kontextusban, amikor az uniónak bizonyítania kellene, hogy átlátható szabályokon és elveken alapuló struktúra, amely vonzóvá teszi az olyan államok számára, mint Ukrajna vagy Moldova, Ausztria deviáns politikai magatartása pontosan ezeket az értékeket veszélyezteti” – írja Cristian Pantazzi.
Valójában Ausztria most úgy viselkedik, mint Orbán Viktor autokratikus Magyarországa, amely vétójával blokkolta Ukrajna 18 milliárd eurós EU-segélyét. Bécs és Budapest mindkét esetben barátságtalanul, indokolatlanul, nyilvánvalóan rosszhiszeműen viselkedik – teszi hozzá.
Ez egy orosz hatásra hozott döntés, tekintettel Moszkva Bécs feletti, régóta fennálló befolyására?
Ezt a forgatókönyvet semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. De mivel nincs semmilyen hihető érv, ilyen magyarázatok is terjednek. Politikusok is terjesztik őket, de van olyan lap is, amely hosszasan elemzi Bécs és Moszkva kapcsolatát, és arról is írnak, hogy akár tetszik Ausztriának, akár nem, Oroszország kihasználja az EU szolidaritásának és szilárdságának hiányát. Ez az eset, akárcsak Orbán Viktor ismételt vétói is, elsősorban Moszkva számára kedvezőek.
A Digi 24 hosszan elemzi azt a politikai berkekben keringő elméletet, amely arról szól, hogy Oroszországnak óriási befolyása van az osztrák politikai és gazdasági rendszerre, egy olyan országban, amely érdekes módon nem tagja a NATO-nak, ami azt is megmagyarázná, hogy az amerikai establishment miért nem tudott behatolni az osztrák elitbe, és miért nem tudta ellensúlyozni a „Kreml hegemóniáját”.
Az euroszkeptikus áramlatok és a Nyugat-ellenes populizmus ösztönzése mindig is a hibrid hadviselés egyik legerősebb fegyvere volt, amellyel Oroszországnak sikerült számos európai ország politikáját irányítania,
olvasható az elemzésben, amely sorra veszi azokat az „árulkodó jeleket”, amelyek arra utalnak, hogy Moszkvána nagy befolyással bír az osztrák politikai döntésekre.
Az osztrák kancellár volt az első nyugati vezető, aki az ukrajnai invázió után találkozott Putyinnal – írja a Digi 24. Nehammer elismerte, hogy a 2022. februári látogatás, amelyet „kockázatos küldetésnek” nevezett, saját kezdeményezésére történt, amelyről tájékoztatta az Európai Uniót és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, akivel Kijevben találkozott.
Az osztrák kancellár azt is bejelentette, hogy Ausztria, amely nem tagja a NATO-nak, semleges államként nem szállíthat fegyvert Ukrajnának. Németországhoz és Magyarországhoz hasonlóan Nehammer is elutasította az orosz gázimportra vonatkozó szankciók bevezetését, azzal érvelve, hogy egy ilyen intézkedés ártana Ausztria gazdaságának, és ellenezte az orosz gázzal szembeni embargót is. Nehammer kifejtette, hogy az orosz gázról nem lehet lemondani, mert az európai országok függnek tőle.
Osztrák sajtóforrásokra hivatkozva a Digi 24 arról is ír, hogy az orosz állami cégek jól fizető szerződéseinek sorával Moszkva összebarátkozott a köztiszteletben álló egykori politikusokkal. A lap felsorol néhány nevet és esetet a közelmúltból, amelyek úgymond bizonyítják az osztrák politikum és az orosz érdekek összefonódását:
- Wolfgang Schüssel (Ausztria kancellárja, 2000-2007) az elmúlt négy évben a Lukoil olajipari óriásvállalat igazgatótanácsának tagja volt
- Christian Kern (2016-2017 között kormányfő) az állami vasúttársaság felügyelőbizottságában az orosz állami vasúttársaság, az RZD felügyelőbizottságának volt tagja
- Hans Jörg Schelling 2014-2017 között a bécsi végrehajtó hatalom pénzügyminisztere volt, majd egy évig a Gazprom tanácsadójaként dolgozott, különösen a vitatott Északi Áramlat-2 gázvezeték-projekt kapcsán
- Karin Kneissl, 2017-2019 között külügyminiszter, a szociáldemokrata Gerhard Schröder volt német kancellár (1998-2005) által vezetett Rosznyeft orosz olajipari konszern felügyelőbizottságának tagja. Májusban lemondott. Karin Kneissl azzal vált híressé, hogy 2018 nyarán Ausztriában táncolt a saját esküvőjén… Vlagyimir Putyinnal. Az osztrák sajtó azon tűnődött, akkor még nem feltétlenül olyan kritikus az orosz vezetővel szemben: „Jó vagy rossz volt Putyin show-ja?”
- Hans-Christian Strache volt szélsőjobboldali alkancellárnak 2019-ben, az európai parlamenti választások előtt le kellett mondania, ami a jobboldali kormány bukásához vezetett, miután egy videón látható volt, hogy kész különböző politikai szolgálatokért kenőpénzt elfogadni egy ál-orosz milliomostól
- A COVID-világjárvány közepette Ausztria azt mondta, hogy hajlandó az Oroszországból és Kínából származó vakcinákat előállítani, ha azok engedélyt kapnak az uniós piacra. Sebastian Kurz osztrák kancellár ezután kijelentette, hogy hajlandó engedélyezni az orosz Szputnyik V vagy a kínai Sinopharm COVID-19 elleni vakcinák gyártását országában, ha azok megkapják a forgalomba hozatali engedélyt az Európai Unióban
- Rainer Seele-t, az osztrák OMV csoport vezetőjét 2018-ban kitüntette Vlagyimir Putyin orosz elnök, az epizód pedig új pillanatot jelentett az orosz-osztrák energiaipari barátságban. Seele az orosz elnöktől megkapta a „Barátsági Rendet”. Rainer Seele-t, az OMV vezetőjét Vlagyimir Putyin kitüntette. Romániában az OMV ellenőrzi a Petromot – jegyzi meg a Digi 24
Milyen lehetséges forgatókönyvek vannak a december 8-i szavazást illetően?
Románia az utolsó percig folytatja a tárgyalásokat és szavazást kér schengeni csatlakozását illetően az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának csütörtöki ülésén – állítják kormányzati források, akik szerint európai szinten Ausztria teljesen elszigetelt álláspontjával. „Minden lehetséges eljárást igénybe veszünk” – mondták szerdán az idézett források.
A Digi 24 forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a romániai dossziénak a Bulgáriától való függetlenítésén dolgoznak Brüsszelben. A román EP-képviselők nyilvánosan kijelentették, minden érvet felhasználnak, hogy eljussanak a szavazásig és meggyőzzék Ausztriát, leleplezve a Bécs által felhozott érveket, amelyek közül a legfontosabb az illegális bevándorlók kérdése.
Egy másik forgatókönyv is létezik: ha Románia holnap nem kap pozitív szavazatot, akkor azt nem veszik figyelembe, és a szavazásra az Európai Tanács december 14-16-i ülésén kerül sor.
Brüsszelben ki kell kényszeríteni a végső szavazást, szemben Ausztria azon szándékával, hogy levegyék a kérdést a napirendről – vélik a román politikusok, akik a sajtónak nyilatkozva elmondták, hogy Ausztriát az EU 27 tagállama közül egyedül kell hagyni, és ha fenntartják a Romániával szembeni vétójukat, a bécsi hatóságoknak nyilvánosan meg kell magyarázniuk magányos álláspontjukat – nyilatkozták a kormánypárti EP-képviselők.
A határozottabb hangok már azt is megpendítették, hogy itt az ideje, hogy az EU-ban valódi vitát folytassanak Ausztria híres stratégiai türelméről, amely eufemizmusa annak a kettős játékot folytató politikának, amely lehetővé teszi számára, hogy élvezze mind az EU, mind az Oroszországgal való szoros kapcsolat előnyeit. „Háborús időkben még egy olyan országnak is, mint Ausztria, választania kell, melyik oldalon áll. Románia megtette, bármennyire is gyenge, korrupt és reformálatlan. És a helyes oldalt választotta” – írja Cristian Pantazzi.
