Huszonnégy óra leforgása alatt tucatnyi települést szabadítottak fel az ukrán erők, amelyek lassan, de biztosan haladnak előre a dél-ukrajnai Herszon megye hasonnevű székhelye felé.
Az orosz hadsereg szerdán jelentette be, hogy megkezdi az elrendelt kivonulást a városból és a Dnyipro (Dnyeper) folyótól nyugatra eső területekről. A fejlemény kapcsán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy megfontoltan, szükségtelen kockázatvállalás nélkül menetelnek előre. – Az ország egészének felszabadítása érdekében, és azért, hogy a veszteségek a lehető legkisebbek legyenek – indokolta az óvatosságot. Zelenszkij arra figyelmeztette Oroszországot, ne próbálja meg felrobbantani a kahovkai gátat és elárasztani Herszon városát és annak térségét, mert az felérne az egész világnak való hadüzenettel.
Az ukrán- és az orosz vezetés az utóbbi hetekben kölcsönösen azzal vádolta a másik felet, hogy a kahovkai gát elleni támadásra vagy szabotázsakcióra készül. Szergej Szurovikin, az orosz inváziós erők főparancsnoka szerdán éppen erre hivatkozva javasolta a herszoni visszavonulást Szergej Sojgu védelmi miniszternek. Az orosz csapatok távozása napokig vagy akár hetekig is eltarthat, az ukránok már csak ezért sem sietik el az előrenyomulást.
Ukrajna attól is tart, hogy a kivonuló orosz katonák aknákat és más csapdákat hagyhatnak maguk mögött. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Twitteren azzal vádolta Oroszországot, hogy a „halál városává” kívánja változtatni Herszont, mindent, amit csak tudtak aláaknáztak, beleértve a lakásokat és a szennyvízcsatornákat is. Szerinte a Dnyipro keleti partján állomásozó orosz tüzérség arra készül, hogy rommá lője a várost. Podoljak állításait független források nem igazolták. A frontvonalról érkező tudósítások szerint Herszon térsége továbbra is ágyúzásoktól hangos, bár a Reuters beszámolója szerint az ütegek a szokásosnál halkabban szólnak.
Herszon városát nyolc hónapja foglalta el Oroszország, ez számított az egyik legkomolyabb harctéri sikerüknek a február óta tartó invázióban. Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember végén a részleges megszállt ukrajnai régiók, köztük Herszon megye egészének Oroszországhoz csatolását rendelte el,
Herszon városában a megszállók óriásplakátokon hirdették, hogy örökre ott fognak maradni.
Most azért kényszerülnek mégis Herszon feladására, mert az ukrán erők az Egyesült Államoktól augusztus végén kapott HIMARS rakéta-sorozatvetőkkel szakadatlanul támadták a Dnyiprón átívelő néhány hidat, valamint a megszállók által létesített pontonhidat is, teljesen bizonytalanná téve a folyó nyugati partján állomásozó orosz csapatok utánpótlását.
Mindez újabb komoly harctéri siker Ukrajna számára és újabb súlyos kudarc Oroszországnak. A Nyugat szerint Putyin-rezsim súlyos gondokkal küzd. Joe Biden amerikai elnök “valódi problémákat” lát a háttérben, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig azt, hogy Moszkva erős nyomás alatt áll. Ezt a narratívát erősíti az a közlés is, hogy Putyin nem utazik el az indonéziai Baliba, a G20 csoport jövő kedden kezdődő csúcstalálkozójára. Egyes találgatások szerint a nyugati vezetőkkel való kínos konfrontálódást akarja elkerülni, de azt sem kizárt, hogy fél elhagyni Oroszországot, miután a háború alakulásával elégedetlen ultranacionalisták egyre keményebben bírálják a rezsimet.
Amerikai és más nyugati tisztségviselők abban bíznak, hogy a tél beköszöntével és a frontvonalak várható befagyásával lehetőség adódik a diplomáciára – értesült az NBC News. Információik szerint Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a múlt héten, váratlan kijevi látogatásán arról is puhatolózott, hogy Zelenszkij mennyire nyitott a diplomáciára. A nyugati döntéshozók egy része nem gondolja, hogy bármelyik oldal is győzedelmeskedhet ebben a háborúban.
Mark Milley amerikai vezérkari főnök nyilvánosan is arra buzdította a szembenálló feleket, hogy ha lehetőség nyílik a békére, azt ragadják meg. A tábornok kiemelte, hogy a konfliktus súlyos veszteségeket okozott mindkét oldalnak, elmondása szerint több mint 100 ezer orosz katona halt vagy sérült meg a harcokban és valószínűleg ugyanennyi áldozat lehet az ukránoknál. Úgy becsülte, hogy legkevesebb 40 ezer ukrán civil halt meg a háborúban, a 43 milliós lakosságból pedig 15 és 30 millió közöttire tehető a lakhelyük elhagyására kényszerültek száma.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. november 10-én.
