Elég a magyar hadsereg – mondta Szijjártó Péter.
Nem megy bele az Orbán-kormány abba, hogy Magyarországra is jöhessenek amerikai NATO-katonák válaszul az Ukrajnát érő orosz fenyegetésre. Korábban az Egyesült Államok Lengyelországgal és Romániával állapodott amerikai egységek megjelenéséről, de Szijjártó Péter a Euronewsnak szerdán azt mondta, amerikai katonákra semmi szükség, Magyarország területén már állomásoznak NATO-egységek, mégpedig a magyar hadsereg, amely megfelelő állapotban van a biztonság garantálására.
A NATO és az Egyesült Államok elrettentő erőnek szánja azt a hozzávetőlegesen háromezer amerikai katonát, akinek a Lengyelországba, illetve Romániába vezényléséről a közelmúltban született döntés. Ezzel nyíltan negligálják azt az orosz követelést , amely szerint az ukrán-orosz konfliktus enyhítése érdekében az észak-atlanti szervezet vonja vissza az egységeit és minden katonai infrastruktúráját az 1997-es határai mögé. Magyarország és Lengyelország 1999-ben, Románia 2004-ben lett a NATO tagja. Az összesen nyolc közül a másik orosz követelés, hogy Ukrajnát soha nem vegyék fel, a kijevi vezetés ugyanis deklaráltan a 2014-ben annektált Krím visszafoglalására törekszik, a Kreml pedig nem akarja a NATO-val szembetalálni magát egy esetleges katonai konfliktusban. Erről maga Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélt, amikor február 1-én Moszkvában fogadta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.
Az ukrán határ mellett hónapok óta tart az orosz haderő-összevonás, kijevi védelmi és biztonsági források szerint már 127 ezer orosz katona állomásozik és gyakorlatozik nehézfegyverzet kíséretében a területen. Amerikai források szerint már épülnek a tábori konyhák és kórházak is, ami az offenzíva elindítása előtti egyik utolsó lépést jelenti.
Ettől a készülődéstől függetlenül egyelőre mindenki a párbeszédre helyezi a hangsúlyt, Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök éppúgy mint Orbán Viktor és Szijjártó Péter, aki most tárgyalásra szólította fel az Egyesült Államokat és Oroszországot „a legrosszabb forgatókönyv” elkerülése érdekében, amelynek a legnagyobb vesztese szerinte Közép-Európa lesz.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. február 9-én. A szerző a lap Online főszerkesztője.
