Eddig úgy kellett megvédeni az országot Soros Györgytől vagy az Európai Uniótól, hogy közben az emberek jól éltek, most pedig ez az érzés elveszett – mondta lapunknak Büttl Ferenc közgazdász, egyetemi oktató.
Adóváltozások, rezsiemelés – szinte minden fontos választási ígéretét megszegte a Fidesz. Milyen politikai következménye lehet ennek?
Azt hangsúlyozták a kampányban, hogy az ellenzék emel majd adót, de korábban valóban az adócsökkentés kormányának nevezték magukat. Az extraprofitadó bevezetésével, az egyszerűsített munka adóterheinek növelésével, vagy a kata szigorításával ezt a képet lerombolták, és megszegték azt az ígéretet is, hogy megvédik a rezsicsökkentést, de ezek a lépések nem veszélyeztetik a stabil kétharmadukat. Hogy ezek miatt akkora lesz-e a bizalomvesztés a kormánypárti szavazók körében és lesz-e akkora mozgósító ereje az idén áprilisban nem szavazók körében, aminek a hatása kitart a 2024-es önkormányzati és uniós választásig, ezt ma még nehéz megmondani. Nem tudjuk ugyanis, hogy tartósan, vagy csak átmenetileg változtak meg azok a körülmények, amelyek miatt a Fidesz-kormány kénytelen volt megszegni a legfontosabb ígéretét, a rezsicsökkentés megőrzését.
Az ellenzék a választási kampányban is azt hangoztatta, hogy ezek hamis ígéretek. Mégis azt mondja, hogy viszonylag váratlanul kényszerült ezeknek a lépéseknek a meghozatalára a kormány?
Nem biztos, hogy végig ilyen megszorításokra készültek. Ha jóhiszemű vagyok azt is feltételezhetem, hogy a miniszterelnök és kormánya tévesen ítélte meg a nemzetközi helyzetet, az orosz invázió alakulását, és arra számított, hogy a háború gyorsan véget ér, és nem lesznek hosszú távú gazdasági következményei.
Ez sem sokkal jobb üzenet, mert akkor meg a kormányzási képességükkel vannak bajok.
Ez nem eget rengető újdonság, a Covid-válság kezelésének idején már megtapasztaltuk, hogy nem teljesítenek jól, ha valódi vészhelyzet van, csak a kommunikációjuk képes bármit eladni és két hét múlva annak az ellenkezőjét is.
Közvéleménykutatók azt mérték, hogy egy választás előtt nagyjából a szavazók 30 százaléka az ígéretek alapján dönti el, melyik oldalra tegye le a voksát. Ha ez igaz, akkor egymillió választópolgárnak ott kellene most hagyni a Fideszt.
A rezsicsökkentés részleges visszavonása néhány napja történt, nem ismerjük a pontos részletszabályokat és az sem biztos, hogy az alapinformáció már eljutott a fideszes szavazókhoz. Akkor lesz majd érdemes az időközi választásokat figyelni, amikor az emberek kézhez kapják az első magas számlákat. Az nagy kérdés, hogy a 2024-es választások előtt hogyan alakul a nemzetközi politika és gazdasági környezet: az azt megelőző fűtési szezonra vissza tudja-e állítani a magyar kormány az eredeti rezsicsökkentést. Én Orbán Viktor helyében ezt tenném, ha nyerni akar.
Nem inkább az a kérdés, hogy milyen további megszorításra lehet számítani?
Ha az unióval nem sikerül megállapodni vagy túl sokáig tart az egyezkedés a helyreállítási alap pénzeiről, ha a nemzetközi helyzet tovább durvul, az oroszok elzárják a gázcsapot, valóban jöhetnek újabb lépések. Ilyen lehet a 26 év alattiak adókedvezményének eltörlése, vagy az extra profitadó mintájára egy extra szolidaritási adó átmeneti bevezetése a legmagasabb jövedelmek esetében, netán újabb források elvonása az önkormányzatoktól. Az biztos, hogy egyik sem tudja majd kikerülni a Fidesz-tábort, közülük is sokan a vesztesek oldalára kerülnek.
Ettől még lojálisak maradnak?
Ha Mészáros Lőrincnek vagy Tiborcz Istvánnak vissza kell tenni valamit a közösbe, attól ők még lojálisak maradnak, ahogy a Pesti Tv megszüntetése miatt sem fordultak szembe a kormánnyal a csatorna volt dolgozói. Egyébként pedig a választási szociológia idén áprilisban is azt mutatta, hogy a Fidesz már nem a felső társadalmi rétegek pártja, vidéken és a munkáskörzetekben sokkal jobb eredményt értek el, mint Budán. Ha kivetnének egy extra szolidaritási adót a magas jövedelmekre, az az ellenzéki liberális tábor szavazóit nagyobb arányban érintené, mint a NER híveit. A Fidesz-szavazókat ugyanakkor nagyon súlyosan érinti az élelmiszerek árának megugrása, és erre a kormánynak a jelek szerint nincs semmilyen megoldása, az sem látszik, hogy keresnének ilyet, mégsem hallani komoly tiltakozásról.
A rezsicsökkentés megnyirbálásának bejelentése óta rengeteg számítás látott napvilágot, hogy melyik fogyasztói kört hogyan érinti majd az áremelés, de nincs két egyforma adat. Tudatosan ködösít a kormány?
Szerintem bedobtak néhány adatot a közvéleménynek és a fideszes közvélemény-kutatók most azt mérik, mi a reakció, s ehhez képest jelenik majd meg a végleges jogszabály. Az ellenzéki szavazók ebből a szempontból nem érdekesek a kormánynak, de az fontos, hogy milyen a visszhangja a lépésnek a saját táborban, mekkora ellenszenvet váltott ki.
Ezek hirtelen jött ötletek?
Ne legyenek illúzióink, mert ha jóindulattal azt mondom is, hogy hamis hittel az orosz-ukrán háború gyors befejezésére számított a kormány, az nem jelenti azt, hogy nem készültek rosszabb forgatókönyvekre, csak nem beszéltek róla. Az is tény, hogy folyamatosan rögzítik az ellenzéki megoldási javaslatokat és ha lépni kell, egyszerűen előveszik és sajátjukként tálalják azokat. A kormányzati munka minősége gyenge, ez ma sokkal jobban kiütközik, mint korábban. Most végképp egyértelművé vált, hogy csak a kormánypártokkal szembeni lojalitás számít, és hogy erősen működik a kontraszelekció a minisztériumokban. A döntések előkészítéséhez értő szakembereket nem akarja megfizetni a kormány, ennek tudható be, hogy már formailag sem megfelelő törvényjavaslatok vagy módosítók kerülnek a parlament elé, egyszerűen nem ismerik az államigazgatási szakmát és jogot a kormányban dolgozók.
Az energiafelhasználást lehetett volna csökkenteni, de a kormány alig támogatott ilyen programokat.
Ez így van, ideje lenne összeszedni, mi mindent szalasztott el a kormány a borzasztó erős társadalmi felhatalmazása ellenére. Sok pénzt kellett volna energiahatékonysági programokra fordítania, ami csökkentette volna az energiafüggőségünket, alternatív energiaforrásokat kellett volna keresnie, de nem ezt tartotta fontosnak, hanem a Fidesz burzsoázia létrehozását. S ebben sikeresek is voltak.
Most úgy tűnik, hogy a megszokott kommunikációs sablonok sem működnek.
Minőségileg más helyzetben vagyunk, mint az elmúlt években. Egészen a választási osztogatásig bezárólag pozitív dolgokat kellett kommunikálni, de amikor olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek akár a Fidesz szavazókat is rosszul érintik, ott megbicsaklik a kommunikáció. Magára tud találni, ezt láttuk a pandémia alatt, de még akkor is könnyebb volt a propagandát szervezők dolga, mert az egymást követő hullámok ellenére ugyanarról a járványról volt szó.
Mi van, ha nem lesz elég gáz?
A lakosságnak szerintem lesz elég, az nem kerül veszélybe, de a vállalatok energiaellátása, köztük gázellátása már neccesebb, ott szükség lehet vészforgatókönyvekre. Ezért beszél már most Orbán háborús inflációról, amivel valójában megkezdődött a közvélemény felkészítése egy korábban nem tapasztalt helyzetre. Eddig úgy kellett megvédeni az országot Sorostól vagy Brüsszeltől, hogy közben az emberek jól éltek, most pedig ez az érzés elveszett.
Meddig elég a propaganda és a kommunikáció, a negatív tapasztalás mikor üti állt ezek falát?
Ha a Kádár-rendszerre visszagondolunk, ott sem nagyon volt elégedetlenség a rendszerrel szemben, amíg az életszínvonal növekedett. Akkor kezdtek el az emberek elégedetlenek lenni, amikor az életszínvonal növekedésére tett ígéretét a rendszer már nem tudta teljesíteni a 80-as évek közepétől kezdve. Akkor is azt mondták, begyűrűzött az olajárrobbanás, nem mi tehetünk róla, és most is nemzetközi válság elszenvedői vagyunk.
A kormány utóbbi napokban hozott megszorításai miatt utcára mennek az emberek, de nincs sok tízezres tömeg. Meddig elég a felháborodás?
Fontos, hogy tüntetések szerveződnek, de az emelkedő infláció, a magas rezsiszámla a választópolgárok millióit érinti, s az a kérdés, mekkora hatása van és lesz ezeknek a negatív kormányzati lépéseknek a fejekben. Elég lesz-e a most érzett felháborodás arra, hogy átforduljon protest szavazatokba, vagyis, hogy megbüntessék ezek miatt a Fideszt 2024-ben, netán 2026-ban a parlamenti választáson. Ennek van hagyománya Magyarországon, az MDF-kormány elleni protest szavazatokkal nyert az MSZP 1994-ben, a pénzügyi válság idején pedig a lakosság nagyobbik része gondolta azt, hogy a baloldali kormányoknak nem a választók jólétének megőrzése volt a legfontosabb, ezért nyert a Fidesz 2010-ben.
A protest szavazatok akkor működnek, ha van látható ellenzék, amelyre lecserélhetők a kormánypártok.
Nem feltétlenül. Nem kell az ellenzéki tábor szavazóinak bővülni ahhoz, hogy a Fideszt leszavazzák, de valóban nagyon nem mindegy, hogy milyen lesz ez az ellenzék két év múlva. Most ezen a térfélen az látszik, hogy az eddigi egyensúly megbomlott, és új egyensúly még nem alakult ki.
Névjegy
Büttl Ferenc közgazdász, egyetemi oktató a Budapesti Közgazdasági Egyetemen tanult, majd több egyetemen és főiskolán tanított közgazdaságtant. Volt az LMP gazdaságpolitikai tanácsadója, Botka László szegedi polgármester gazdaságpolitikai szakértője és tagja volt Karácsony Gergely tanácsadó testületének is. 2018 óta a Párbeszéd Megújuló Magyarországért Alapítványának kuratóriumi elnöke.
